Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-02 / 187. szám

Péntek, 1938. szeptember 2. PÉCMÁGYAR ORSZÁG 561 Módosítják az iparengedélyfilaJmf rendeletet Hir szeriül több Iparágat felszabadítanak a tilalom alOl (A Delmagyarország munkatársától.) Mint Ismeretes, a kormány nemrégiben olyan rendeletet bocsájtott ki, amely szerint augusztus 15-ikc után az iparengedélyek és iparigazolványok kiadását felfüggesztette. Ez a rendelkezés nemcsak nagy nyugtalanságot keltett az érdekeltek körében, de bizonytalan helyzetet is teremfett. Hir szerint most ezt a rendeletet a közeljövőben bizonyos mértékben és bizonyos vonatkozásokban enyhíteni fogják. A jó forrásból származó hirek szerint bizonyos iparágban fogják fenntartani az iparigazolvónytilalmat. Most van folyamatban annak megállapítása, hogy mely iparágakat szabadítják fel, illetve mely iparágakban lehet továbbra is iparengedélyeket kiadni és melyekben nem. Az uj rendelet részletesen fel fogja sorolni azokat az iparokat, amelyekre kiadhatnak iparengedélyeket, de számos iparágban továbbra is fenntartják az ideiglenes tilalmat. A döntést mindenfele nagy érdeklődéssel várják. Nem IX. 3-án hanem IX. 7-fin nyiiik a Piros bugyellárisízéchenyi Mozi sal a Szeged 30 ezer holdja és az uj föídbivioUvefovm A polgármester a város álláspontjáról, földeladási tervekről és középbérletek létesítéséről (A Delmagyarország munkatársától.) A magyar politikai és nemzetgazdasági élet egyik legfőbb problémája a földkérdés, amelynek megoldása ott ékeskedik majd minden politikai párt programjában. A társadalmi nyugtalanság mögött a legtöbbször ezt a kérdést lehet megtalálni- Most ismét időszerűvé leli a földkérdés és az egész magyar társadalom felkészülten várja, hogy történni fog ezen a téren valami. Új földreformról terjedtek el konkrét hirek, amelynek keresztülvitelét — hir szerint — a miniszterelnök a közeljövőben szándékozik bejelenteni. A kérdés megoldása Szegedet közvetlenül érinti, hiszen Szeged város a nagybirtokosok sorában szerepel több, mint hetvenezer katasztrális holdas birtokával. A szegediek nem felejtették még el, hogy milyen harcot jelentett a háború utáni földreform a város számára és hogy Szegednek milyen élethalálharccal sikerült csak megmentenie birtokállományát. A város jelenlegi földbérjövedelme egymillió pengő körül mozog, 9 háború előtt közeljárt a kétmillió aranykoronához, pedig jelenleg közel huszonöt százalékkal nagyobb területet ad bérbe a város mint amennyi a háború előtt volt bérbeadva. A kérdés elsőrendűen aktuális, Szegednek mindenképen foglalkoznia kell vele és fel kell készülnie minden eshetőségre. A Déhnagyarország munkatársa kérdést intézett dr. Pálfy József polgármesterhez, aki a következőkben ismertette a helyzetet és a város hivatalos álláspontját: — Nem farlom valószínűnek, hogy Szegedet a legcsekélyebb mértékben is érinthetne BELVÁROSI MOZI pénteken Az elefánt boy KORDA SÁNDOR rendezése. KORZÓ MOZI pénteken A holland festő óriás viszontagságos élete és szerelmei. A London film Ltd. világfilmje. A főszerepben CHARLES LAUGTON egy uj földreform, mert a város a maga tradicionális földbirtokpolitikájával a saját területén a legtökéletesebben megoldotta a földkérdést cs kielégítette ezzel kapcsolatban az összes szociális igényeket. A város földjén nem -kevesebb, mint tizennégyezer bérlöcsalád gazdálkodik és légen hatástalanná váltak a szegcdi halárban a földkérdés körül folyó izgatások. Szeged földbérrendszerét ma mintaképnek tekintik az ország minden részében, különösen amióta szakítottunk a hasznosítás régi rendszerével, amely lehetővé tette a földbérek korlátlan felverését. Most zárt árveréseken adjuk bérbe a lejárt bérleteket, vigyázunk arra, hogy a nagy verseny ne hajtsa irreális magasságokba a béreket. Azt a bérlőt, aki komoly tanújelét adja annak, hogy kötelezettségeit teljesíteni kívánja, szerződésének lejárta után is meghagyjuk bérletében. Ez a magyarázata annak- hogy a szegedi bérlök nem is bérletnek, banem tulojdoiiukiüik tekintik a bérletet, amely a bérlő halálával sem szűnik meg, mert semmi akadáiya nincs annak, liogv az elhalt, vagy megöregedett szülők bérletét a gyerekek vegyék át. Ezen a rendszeren szükségtelen lenne változtatni, a változtatást maguk a bérlők sem kívánják. A polgármester ezután arról a kérdésről beszélt. amely gyakran felbukkant már a városi politikában: a városi földek eladásának kérdéséről. — A s áros jó] felfogott érdeke az összes földek eladását semmiesetre sem engedne meg mondotta a polgármester —, de az a kérdés szerinte is megfontolandó, hogy nem lenne-e ajánlatos a nagy távolságra fekvő bír részek el. adása. — Elsősorban a csengelei földekre gondolok, amelyeknek kezelése éppen az óriási távolság miatt igen nehézkes és igen sok bajt, gondot okoz a városnak. Mindentől eltekintve ezeknek a földeknek az eladására is csak akkor lehetne komolyan gondolni, ha akadna pénzintézet, amely vállalná a parcellázás lebonyolítását és gondoskodna arról, hogy a bnros a föld árát egyösszegben megkap ja. Előzőleg azonban cl kellene dönteni azt a kérBékéscsaba központjában a ...NÁDOR" szálloda földszinti részén, tetszésszerinti nagyságú üzlethelyiségek azonnalra kiadók. Érdeklődni lehet a Békésmcgycl Kereskedelmi Bank rt.-nál, Békéscsaba. 10 dést is, hogy mire fordítsa a város az cladasra szánt földek árátadósságot fizessen-e belőle, vagy pedig beruházásokra fordítsa. Az adósság fizetésének csak akkor lenne értelme, ba ezáltal a város lényeges megtakarításokhoz jutna, léhát komoly összegekkel te* hermentesülne a költségvetés. — Nagyobbarányu beruházás a külvárosrészek csatornázása és magasnyomású vízvezetékkel való ellátása lehetne. Azt hiszem, hogy ha megszavaztatnánk az érdekelt külvárosi lakosságot, amely tisztában van azzal, hogy a létesítendő uj közmüvek elég súlyos terhet hárítanának rájuk is. kiderülne, hogy nem is kívánnák ezeket a beruázásokat, hiszen a legtöbb a saját házában lakik, lakói nincsenek ~és igy a közterheket át sem hánthatná a lakóira. Különben is a városrendezési munkálatokra évről-évre nagyobb öszszeget fordíthat a költségvetés keretei között is a város. Rövidesen leiszabadul az az összeg is, amelyet a Mais-tér kövezési költségeinek törlesztésére fordítottunk, természetesen ezt a pénzt a jövőben szintén városrendezési munkalatok költségeire forditjuk. Elmondotta végül a polgármester, hogy komolyan íogalkozik . a közcpbérlctek létesítésének gondolatávaL Megítélése szerint ezekre a középbérletekre mezőgazdasági cs szociális célokból egyaránt nagv szükség lenne. A középbérletek foglalkoztathatnák a kisbér löket, akik igy keresethez juthatnának. Eddig ugyanis nem .juthattak keresethez, mert körülöttük is csupa kisbérié volt, aki maga munkálta meg a földjét. A középbérlctek emelnek a gazdálkodási rendszer szinvonalat is, aminek szintén üdvös hatása lenne, A földmivelésí miniszter vasárnap nyilatkozik a földreformról Budapest, szeptember 1. A vasárnapi kaposvári nagygyűlésen hir szerint bztranyavszky Sándor röviden nyilatkozni fog a készülő földbirtokpolitikai reformról. Allitölag elsősorban azokat a földeket veszik igénybe. amelyeket tulajdonosa bérbeadott cs amelyeket birtokosaik rosszul kezeltek. A pénzügyi felfelelek megállapítása később történik meg. Óriási részvét mellett temették el Karinthy Frigyest Budapest, szeptember 1. Osztatlan részvét kisérte utolsó útjára csütörtökön délután a magyar irodalom nagy halottját, Karinthy Frigyest a Kerepesi-uti temető halottasházából. Koszorúkkal és virágokkal clboritott ravatalon helyezték el a fekete érckoporsót. Négy órakor hangzott fel az Operaház tagjaiból alakult kórus gyászéneke, n.ajd annak befejezése után Kemény Lajos evangélikus főesperes kezdte meg a temetési szertartást. Az egyházi rész ulán Fünkösti Andor, a Magyar Ujságirók Egyesülete és az összes újságíró intézmények nevében vett bucsut Karinthy Frigyestől. A színpadi szerzők nevében •Mohácsi Jenő, az írók Gazdasági Egyesülete nevében Szegedi István mondott búcsúbeszédei, végül az Est-lapok nevében Móricz Zsigmond vett érzékeny bucsut Karinthy Frigyestül