Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-13 / 195. szám

DEI.mati / a te ( » te s '/ ifi Kedd, 1038. szeptember 13. céljaikat, szükségük van az egyenetlenség, a gyűlölködés felkeltésére. Rassay ezután a földkérdésről, a kormány telepítési programjáról beszélt. Nagy lelkesedést keltett, amikor elmondotta, hogy a kultuszminiszter a vele folytatott megbeszélések alapján foglalkozik az iskolaidő megváltoztatásának kérdésével. Az a terv, ogy a mezőgazdasági lakosság gyermekei számára megrövidítik az iskolaévet. Foglalkozott ezután az adórendszer lehetetlen kinövéseivel, •a közgazdasági bürokrácia veszedelmes fejlődésével; majd igy fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét: — Hagyják dolgozni a népet, ne zaklassák feleslegre' hatósági intézkedésekkel, hiszen kikből állna más az állam, mint belőlünk, polgárokból. Ha mi elpusztulunk, elpusztul az állam is. A nyilasmozgalom régi ismerősünk, már találkoztunk vele iyii)-ben is... — Akkor vörös volt — szólt közbe egy gazda nagy helyeslés közben. — Ne higyjenek a hangzatos Ígérgetőknek — folytatta Rassay —, nézzék meg mindig, hogy ki hz. aki igér. Rassay Károly nagy helyeslés közben állapította meg, hogy az agitátorok sohasem érhetnek el komoly eredményeket a magyar nét> körében, mert a dolgos, munkás magyarok, akik jól ismerik az élet komolyságát, sohasem állnak szóba bizonytalan egzisztenciáin, gyanuséletü ismeretlen alakokkal. Felszólitotta ezután a hallgatóságot, hogy akinek panasza, kívánsága van, az mondjact. Gazdapanaszok A' királyhalmi gazdák" egymásután álltak rlö panaszaikkal. Az egyik gazda azt sérelmezte. hogv a királyhalmi erdő őzei és fácánjai töméntelen kárt okoznak a vetésekben, ezeket a károkat senki sem tériti meg. Az nem „nagyvad", a fácán még kevésbé, tehát védekezni nem lehet ellene, mert aki meglő egy őzet, vagy fácánt, azt keményen megbírságolják. Egv másik gazda arra hivta fel a képviselő figyelmét, hogv lehetetlen állapotok uralkodnak a sezgénységi bizonyítványok kiidása tfrén. Ha egv nincstelen zsellér megbetegszik, nem juthat ingyenes orvosi kezeléshez, mert hat hónapba is beletelik, ainlg megkapja a szegénységi bízonvitvónyát. Rassay Károly pontos jegyzeteket készített a töméntelen panaszról és megígérte, hogy mindent elkövet a jogos panaszok orvoslása érdekében. Csórva Az alsótanyai kirándulás második állomása Csórva volt. Csorvára szörnyű ut vezet Királyhalmáról. Az autók csak lépésben, bukdácsolva tehették meg a hosszu utat és szinte n csodával határos, hogy ncm szenvedlek minden tiz méternél tengelytörést. Ez volt az oka annak, hogv Rassay és kísérete csak alapos késés ulán érkezett meg a gyűlés szintiiclyóre. özvegy Papp Józsefné vendéglőiébe." nagyszámban összegyűli hivei kitartóan várakoztak rá a vendéglő gyönyörűen l'cldiszitett nagytermében. Itt dr. Valta Jenő mondott néhány üdvözlő szól. maid Rassay bejelentette, hogy nem kivin beszédet tartani, inkább azt szeretné, ha a eazdák mondanák el sérelmeikel, panaszaikat, kívánságaikat. Erre ezután meftnclult a panaszáradat. Elsőnek egy galamhfehérhaju és bajuszú gazda emelkedett szólásra. Az utak hiányát panaszolta. Hiába dolgoznak, termelnek errefelé a gazdák, termésüket egyáltalán nem, vagy rsak igen nehezen értékesíthetik a rossz utak miatt. — Mint szabad, fiigeetlen embőrök látjuk évtizedek óta — mondotta —, hogy nmlg a városnak százezrei vannak luxusra, addig útra néni telik. Egy fiatalabb gazda azzal kezdte, hogv késő estig kellene szüntelenül beszélnie, ha minden panaszt el akarna mondani. A tanyai gazdák egvik fősérelme ciz, hngy hétköznapokon tart iák a leventeórákat, a Ifgnasyobl munkaidőben, amikor pedig minden munkabíró kézre szükség lenne. Ha másutt megoldhatják ugv n leventekérdést, hogv dologidő, hen csak vasárnap tartanak leventeórákat. akkor Csórván is he lehetne vezetni ezt a rendszert. bár a leeméltánvosahb megoldás az lenne, ha dologidőben ne>n foglalkoztatnák a leventéketEipanaszolták ezután a gazdák azt is, hogy a tanyai fiatalság minden szórakozási lehetőségét megszüntette a tanyai hátakat terhelő horribilis költség, a rendőri ügyelet hatalmas dija és a magas vigalmiadó. Nyolcvan-kilencven pengőt kell ilyen címeken kifizetni egyegy kocsmai bál ulán. Rassay nagy figyelemmel hallgatta és jegyezgette a panaszokat, majd kijelentette, hogy a botrányos állapotban lévő alsótanyai utak kérdésének rendezése megítélése szerint a város legsürgősebb tennivalója lenne. Domaszék A nagysikerű csorvai gyűlés utón Domaszék volt a kővetkező állomás. Itt Wolf Endre gyümölcsösében látta vendégül ebédre Rassayt és kíséretét, amelynek tagjai kőzött volt Mr. Graham is, az angol „Eeonomist'' szerkesztője, >aki a legnagyobb elragadtatással nézte meg a szegedi gyümölcsös szépségét. Délután a Domaszéki Gazdakörben jelent meg Rassay Károly. Itt K i s p é t e r Pál kórelnök tárta fel a domaszéki gazdák panaszait, kívánságait és Rassay hosszabb beszédben válaszolt, ismertetve politikai célkitűzéseit és bírálva a kormány kaposvári programját. Fekeleszél A tanyai körut utolsó állomása Feketeszél volt, ahol Széli József vendéglőjében 250 teritékes vacsorát rendeztek a gazdák az ellenzék vezérének tiszteletére. Rassayt Ábrahám Ferena üdvözölte, Rassay nagyobb beszédben számolt be a megjelentek lelkes ünneplése kö/ben politikai működéséről. Felszólalt a vacsorán dr. D e 11 r e János is, akit meleg ünneplésben részesített Feketeszél gazdanépe. Késő éjszaka volt, amikor Rassay Károly viszízaérkezett Szegedre, innen rögtön folytatta útját Budapest felé. PTEMBER18 án kezdiük a beküldött keresztrejtvények közlését. Ötven dij! zzanah! Négyezer pengő haszonnal végződön az idei szegedi ipari vásár 4000 pengős megíakarilás az iparíeslüleli lerhehnél - Az elől* járóság héttői ülése (A Delmagyarország munkatársától.) Az ipartestület elöljárósága hétfőn este nagy érdeklődéssel kisért ülést tartott R a i n e r Ferenc elnöklésével. Az elnök napirend előtt kegyeletes szavakkal parentálta el Klein Ottót, akinek emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. Dr. Gyuris István titkár ismertette az ipartestület junius, julius és augusztus havi pénztári jelentését, majd az elnöki előterjesztések során bejelentette, hogy Kiss Jánost árrombolás miatt öt pengő pénzbirsággal sújtotta a kamarai választott biróság. Enyhítő körülménynek vették Kiss rokkant voltát. Ez az első ilyen Ítélet. Dr. Gyuris István ismertette ezután a tizedik ipari vásárról szóló jelentést. A vásár várakozáson felül sikerült. Bejelentette, hogy a váfcár 3927 pengő 46 fillér hasznot hozott a testületnek. Az ipartestületi terhek összes kamatterhet a minisztérium magára vállalta, ugy, hogy az annuításos kölcsön csak 3 százalék fizetésére kötelezi a testületet az eddigi 8.6 százalék helyett, ami körülbelül 4000 pengő évi megtakarítási jelent. Vörös József alelnök javasolta, "hogy a megtakarított 4000 pengőhői hivatalos ipartestületi lapot bocsásson ki az ipartestület. Több felszólalás után ugy döntöttek, hogy az elnökség — amikor az ügy aktuális lesz —, az elöljáróság elé viszi a hivatalos lap kiadásának problémáját. Dr. Gyuris István beszámolt a debreceni • országos iDaroskonsresszuaról. amelyen a szegedi iparosságot R a i n e r Ferenc elnök; Takács Béla és Vörös József alelnök; valamint ő képviselte. Ezután ismertette az IPOK-nak azt a megkeresését, amely a munkakönyveknek fényképpel való ellátását indítványozza. Azt elöljáróság a kérdés fölött napirendre tért] Az IPOK véleményt kért arról, hogy a tanoncok heti 48, vagy 60 órát dolgozzanak] Az elöljáróság mint antiszociális óhajt, neir» tette magáévá a tervet; a cél elérése érdekében inkább a tanoncidő meghosszabbítása mellett foglalt állást. Rai ner Ferenc kívánatosnak tartaná, Ka a tanoncoknak négy, vagy legalább két középiskolájuk lenne. Ismertették ezután azt az IPOK-megkeresését, amely a cukrásziparnak engedélyhez való kötését célozza. Az elöljáróság a megkeresését magáévá tette. Az indítványok során Vörös József azt javasolta, hogy a kcnyszeikölcsönnel kapcsolatban történt házbéremelések hatályon kivül helyezése érdekében tegyen lépéseket. Az elnökség a javaslatot nem tette magáévá-, azonban gondoskodni igyekszik arról, hogy a feln\ondá$i időt meghosszabbítsák, ezáltal némileg mentesítsék az iparost az igy előállott terhek alól. Az elöljáróság tudomásul vette az iépjtőés a cipészipari szakosztály tisztujitását éa azt, hogy a fodrászipari szakosztály szeptember 26-án egy napot betöltő zászlószentelési ünnepséget rendez. Az ülés Rai ner Ferenc szavaival óit véget.