Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-07 / 167. szám

DÉfMAC, yARORN7ÁG Vasárnap, TQVI. ftiieniszttre 7. nos Petőfi Sándor-sugárut 8., 11. Majoros János Kistelek, 24. Schwartz Mór Szentgyörgy-ucca 4., 8. Háring Vilmos Arviz-ucca 39., 18. Bata Ignác Ösz-ueca 26, h., 10. Enyedi Sándor Gróf Apponyi Mbert-ucca 18., 10. Ugrnov Lázár Timár-ucca 8,b„ 15. Balogh Imre Kistelek, 15. Kókai János Móraucca 23., 25. Lusztig Manó Tápéi-ucca 41., 15. Illés Péter Löw Lipót-ucca 11., 12. Vastagh István Körtöltés-sor 4., 30. Márta János Kistemplointanya, 10. Miklós Sándor Bajfasor 43., 14. Aeovezuienyes pausal-nyaralások Olaszországban, továbbá társasutazás vés?ip az olasz városokon. i" r M ..líáiíl Indulás julius 2, 16. 30, augusztus 13 ás 27-án USSZKOllSéfl 169.* PSíigOIO, Minden felvilágosítást megad és prospektust küld a VIA utexAel Vád ucca 3S. •a fUrdölroda kft-, Budapest IV., Telefoni 18.33-94 és 18-63.05. A GYÉMÁNT REGENYE Európában negyvenezer embert foglalkoztat a gyémánt Föetyén, 1938 julius végén. A beretváltképü, mindig elegáns urnák, aki mellettem dl síz éttereinben az asztalnál, két keskeny szalag húzódik meg a gomblyukában. Az egyik fékeiével csíkozott kek, a másik vörös színi), két fenér csíkkal a szélén. Mindkét szalag be'ga koronarendnek a szalagja. Magas kitüntetések. Az uiat Landuunak hivják és Anlverpcaből jött el a Yjg partjára. A névjegyén foglalkozását ez a szó ámlja el: „diamants". Gyáros. Jpurtelepén rendes körülmények közöli négy-ötszáz munkás dolgozik. Londonban, a gvémóntbörzén veszi a „nyersanyagot" és antvorpeni gvárábin csinulnak abból szikrázó brilliánst. Nemrég hasábos cikkeket közöltek v belga lapok arról, hogy monsieur Landaut klhullgaláson fogadia Lipót, a belgák királya és i.andau "ur megmutatta a felségnek a világ legki-rebb brilliánsát. Megmutatja nekem is: csak ragyitó üveggel lehel megbámulni ezt u remekot. A világ legkisebb gyémántja a karát egy ezredrészét nyomja cs ebből pontosun ötezer darab menne egy ormira, lfarmincnégy ilyen mlniatür-brilliánst csiszoltak hajszálnál is vékonyabb szerszámokkal mikroszkóp alatt remekbe, többet azért rom lehetett kidolgozni, mert u gyémántcsiszoló — megvakult volna. A pirinyó brilliáns a lupe alatt szakasztott olyan, mint a bires Koh-INoor ... Landau ur, akivel délben és e-slénkint együtt 'szem itt Pöstyénben a feketémet a Royal kerti terraszán, lassankint felmelegszik. Eleinte bizalmatlan volt, mint általában minden olyan einbcr, aki fantasztikus értékekkel dolgozik. Most azon ban napról-napra többet árul el nekem a mestersége titkaiból. Előbb csak a gyerekei és a felesége portréját mutatta meg. Azután egyéb fotográfiák Is előkerültek krokodilbör tárcájából. Megmutatja fényképét annak u remekműnek, umelyot tavaly óllitott ki a párisi világkiállításon: hatalnus galamb. A béke galambja. Brilliánsokból kirakva. A galamb zöld olajágat tart a csőrében. Ez is gyémántból van Kék brilliánsokból van kirakva 3 galamb derekán a I'AX szó. És brilliánsokból a két kéz, amely egymásba fonódik. A dijai nyert munkában pontosan huszonnyolcezer darab brilliáns van. Megkérdezem, mit ér ez.? Nevetve mondja: Csak a brilliánsok ériéke százezer dollár . . . Beszélget s közben u százezrek és milliók úgy dőlnek a szójából, hogy szinte megszédülök. És diskurzusurak közben lassan megismerem a g)é mánt regényét Érdekes és izgalmas ez a regény. Megtudom mindenekelőtt, hogy ainig bekében a gyémántkereskedelem és gyémántipar központja Hollandia volt, addig ezt a szerepet most már Belgium vette rtt. Amsterdamtól Antwerpenig három órát túrt az ut gyorsvon attal és ma már ott ' tartanak, hogy a hollandia gyéniántkereskedök és munkások hétfőn átmennek Antwerpenbe és csü törtökön e»lo utaznak haza. Belgiumbau huszonnyolcezer ember foglalkozik gyémánttal. Ebből nyolcezer a szervezett munkás. Hollandia, a gyé mánlipar és kereskedelem egykori centruma már csak négyezer kereskedőnek cs munkásnak ad kenyeret. Az egész világ gyémánUparosainuk és kereskedőinek száma nrgvvcnczer. A legtöbb gyémántot Délafrikában bányásszák. i>e találnak gvéiViántot a portucál Anaóiában, ^ belga Congoban és Braziliában is. Százötvenezer ember dolgozik a bányákban. Legtöbbjük néger, Vagy félvér. A nyersgyémántkereskedelem a londoni gyémántszindikálus kezében van. Az árakat London teljhatalommal irányítja. Ha akarja: visszatartja az árut, ha akarja: nagy tömegeket dob a; piacra. Panaszkodik is Landau ur: — Londonnal nem lehet alkudni. Amit kér: azt meg kell adni. És a szindikátus nem áll szóba mindenkivel. Akkreditálva kell lenni ahhoz, hogy bejuthussak az irodába. Évekig tartott, amig eljutottam odáig, hogy tőlük vásárolhattam . . . — Kik vásárolnak? A legnagyobb vevő Amerika. Hihetetlen menynyiségü brilliánsot vásárol. A legszebb árut India vásárolj.!. Az indiai maharadzsák ncm alkusznak, de ők a legnagyobb szakértői a "brilliánsnak. Csak valóban szép és tökéletesen hibátlan darabokat vesznek. Európa nem ért a gyémánthoz. Szinte fáj a szivem, ha látom, hogy ragyogó szép aszszonyok milyen ölödrangu darabokkal jelennek meg. Európa semmihez sem ért . .' . Amerikában az érlek tiz százalékút kell vám címén lefizetni Azelőtt a vám husz százalék volt. Rengeteg ember élt a csempészetből. Olyan nagy üzlet volt ez, hogy komoly nagy bankok fantasztikus összegeket adtak kölcsön „megbízható" csempészeknek. A rizikó nem volt nagy, ámbár igaz, hogyha a csempészt megfogták, nemcsak az árut vették cl, hanem a ..megbízható csempészt" pár évre le is csukták. Ma, amikor a vára csak tiz percent, nem érdemes már csempészni. A fegyház egyébként nemcsak Amerikában tette, kockázatos üzletté a csempészést, hanem Afrikában is. Itt hét évi fegyház vár arra a kereskedőre, aki négertől nyers gyémántot vásárol. A régi holland világból egyedül a pénznemet tartotta meg a gyéniántkereskedelcm. Ma is holland forintban számolnak a gyémantosok. Egy hollandi forint áru a gyémántbörzén husz belga frank. Egyebekben a holland forint csak tizenhat és fél frankot ér. de a gyémántbörzén a busz frank az átszámítási kulcs. — Mennyi gyémántot adnak el egy évben? Elgondolkodik, mielőtt a kérdésre válaszolna. Aztán igy felel: — A londoni szindikátus tavaly nyersen egymillió karátot adott el kilencmillió fontért. Val mit — nem sokat — eladott Brazília is. Feldolgozva ez az egész mennviség százötvenmillió forintot, vagyis husz millió fontot reprezentál. A gyémántkereskedelemhez hatalmas töke. kell és bátorság a kitartáshoz. Aki nem tudja kiböjtölni az időrőlddőre bekövetkező gyémánt-baisst. az elvérzik. Én néha évekig nem adok el. Általában az a helyzet, hogy amikor nyugalom van a világon, akkor a gyétnántkercskedclem stagnál. Ha azonban fellegek jelennek meg a horizonton és i világ háborútól fél, akkor felmegy a gyémánt ára is. Ma njgy konjunktura van. Az emberek nem tartják értékállónak a pénzt « v»lág aranyba és brilliánsba szeretné fektetni a. vagyonát. Minden mennyiség elhelyezhető. Fantasztikus mennyiségek mennek Amerikába. Ott valóságos gyéraánívásárlási láz duhong. Mindenki spekulál. Persze ez nem jelenti azt, hogy az első nyugr.lnint jelentős szellőre nem mennek le majd az árak. ámbár: ilvcn esetbén a londóíii szindi Kerékpárosok! ElsörendU kerékpárokat engedményes árban rássletre adom. Gumikai és alHatriszakst most filléres 8 —Á _a X a* -E- a árban kaphat AZallIO 10 U Ólnál, Szöged, 'Kiss D. palota' Kiss u. 2. kátus beszünteti az eladásokít és ezzel szabályozza a piaci árak ... Az előkelő pöstyéni szálloda terraszárt tangót játszik a jazz. Feketére sült szép asszonyok táncolnak. Fülükön és nyakukon szikrázik * brilliáns, Landau ur l'elsóbjjt: — Istenem menpyi munka van ezekkel a kövekkel, amig eljutnak a parányi női fülekbe, vagy a nyakra. Maguk nem is gondolják, hogy milyen pagy szakértelem kel] ahhoz, hogy az ember megismerje ia hibáilan nyerskövet. Mert: a legtöbb kőben göcs van, akárcsak a fában. Sokan ezt észro se veszik és az ilyen kő a feldolgozásnál csak részben használható fel. Van brilliáns, amelynek karátja tizenöt holland forintot ér és van olyan, amelynek karátját nem szívesen adom négyezer forintért. Ahány kő: annyi érték. A gyárakban cs műhelyekben előbb nyersen kerekítik le a követ, aztán szétvágják, v igy szétfürészciik cs csuk uzláu csiszolják cs köszörülik. A finom árut darabszámra fizetjük a munkásoknak, a durvábbat időre. Elképzelhetetlenül sok nüansza van a gyémántiparnak és egy jó munkás többet keres, mint a kereskedő. Vannak persze fantasztikus nyereségek: is. Két évvel ezelőtt a iondoni szindikátus egy 726 karátos nyersgyémántot hetvenezer fontért adott cl. Pár hónappal később a vevő száztízezer fontéri adott tovább a riika darabon. Az aj gazda tizenkét dirabb vágta a gyémántot és a tizenkét darab — meg mindig csiszolatlan állapotban — már kétszázlizezer fonton cserélt gazdái. Most kerültek csak munkába az egyes darabok é.s a legszebb példányt Anglia vette meg: akkora ez, mini egy nagyobb galambtojás, az ára: száztízezer font volt. A többiek meg várnak a gazdájukra . . . Landau úrról közben kiderül, bogy felsövisói. Ö már nem beszél magyarul, m«'rt négy éves korában került ki Belgiumba. Femiliája a bábom alatt Hollandiába emigrált. Tizenkét éves korában már gyémánttá! kereskedett és tizennégy éves volt, amikor megalapította a gyárát. Az apjának a fest. vére még Fclsövisóo él, most építtetett neki egy házak Maga is szereti a brilliánsokat, de. mindössze egyetlen gyürü szikrázik jobb kezének kis•ujján. Mesteri darab . . . Elárulja, hogy a gazdája ért a mesterségéhez . . . Paál Jób. PÁRISI NAGY ARUHAZ RT. iZÍGiO, CSEKONICS és KISS UCCA SAROft tieiniiszereti Sávanyu, vagy erős cukorka 10 deki Nyári drazsé cukork 10 deka Kavics drazsé cukorka 10 d^ka Fagylalt ostya wafferli 8 drl> Fagylalt ostya tölcsér 30 drb Üdítő karamella 18 drb Likőr, vugy rum essencia 1 üveg Májpástétom 1 doboz Zselé cukorka 10 deka Fagylalt fakanál 100 drb Szardella paszta 1 tubus Figaro blokk sajt fél kg Ömlesztett sajt 1 doboz <> drb Norvég szardínia 1/10-es 2 doboz Nyári ckkek „PÁRISI" légyfogó 10 drb „ORIAS" légyfogó 5 drb DALMAT rovarpor 1 doboz MOLYGAZ 1 doboz MOLY-t oi 1 doboz Légyfogó üveg Rovqr permetező fec-kendö —.18 22 »>• > -.21 —24 —.21 -.21 -.24 —.24 -.28 —.39 —48 —.57 -.78 -24 -.28 -.38 •c.58 -.78 'is