Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-02 / 162. szám

Kedd, 1938. augusztus 2. DÉLMAGYAROR SZÁG 5 Szabadtéri jegyek a DÉL MAGYARORSZÁG™.! Súlyos vasúti szerencsétlenség a tátrai vonalon Kisiklott a budapesti gyors — MUller Antal szegedi épiíész és Beregi Oszkár a sebesültek között Budapest, augusztus 1. Tizenhét magyar utast vasárnap délben vasúti szerencsétlenség ért a Tátrából Budapest felé közlekedő gyorsvonaton. a korompai állomásnál. A vonat kisiklott és a budapesti közvetlen kocsi utasai közül húszan megsebesültek- Ezek közül 17 hétfőn érkezett Budapestre. L u s z t i g Sándor csillárgyárost és feleségét kórházba kellett vinni- A sebesültek között van Beregi Oszkár színész és felesége, valamint Müller Antal szegedi épitészmérnqk és felesége, továbbá K oh n Dávid miskolci kereskedő- A 17 sebesültön kivül egy idősebb hölgy és egy kis baba csodálatosképen sértetlen maradt. A kisiklás alkalmával Kassára vitték először a sebesülteket, ahol orvosok várták őket. A kisiklást hibás váltóállítás okozta. Legújabb értesülések szerint a könnyebben sérültek között van dr. Kéler Béla koronaügyészhelyettes is. „Igen noüu dolog volt a szabadtéri fáícwoh megalapítása... aw a (A Délmag yar°rszág munkatársától) A Turandot szombat, es'i premierjének tegillusztrisabb vendége dr. József Ferenc királyi herceg volt., a szegedi szabadtéri játékok régi és telkes propagálója. A főispánok társaságában hallgatta végig a Turandot előadását. Vasárnap reggel vitéz dr. Imecs György főispán Oroszlan-ucüai lakásának szalonjában íogadta a Délmagyarország munkatársát. A főherceg vadászatra volt öltözve, de mégis majdnpm egy órát 6ize"telt a szegedi szabadtéri játékokról folyó beszélgetésnek. Elsősorban a Turandot szombat esti előadásáról beszélt"— Megmondom őszintén, ezt nem vártain Nagy kár. hogy a diplomáciai kar nem volt jelen ég különösen kár, hogy az olaBZ követ nem vo]t itt. Látnia kellett volna tegnap este a Turandot elftedá&»t és azt hiszem, ő is őszin. téli meglepődött, volna. Ezután arról beszélt a főherceg, hogy valószínűleg Gina Cigna sem gondoRa, hogy milyen nagyszabású operaelőadás központjába kerül ée a művésznő tehetségét dicséri, hogy szinte próba nélkül le tudta énekelni az elő adást. Elmondotta ezután a főherceg, hogy szorgalmas látogatója a szegedi szabadtéri játékokinak. Ha csak teheti, minden esztendőben lejön Szegedre. — Egyike a legnagyobb szinházi élményemnek a Tragédia volt gróf Bánffy Miklós ép Oláh Gusztáv rendezésében. Feleitheto'ten volt. az az előadás. Láttam a Parasztbecsületet Magcagniral és mondhatom, ez is olyan produkció volt, amely a maga nemében páratlan. Csodálatosan oldották meg eteiek az aránylag kis kamara; jellegű operának térre való átültetését. Ez is egyike a legszebb színházi élményeimnek. Ráfórt ezután a szabadtéri játékok alapítására és meggyőző hangon jelentette ki. — Igen nagy dolog volt Szeged és általában az ország szempontja* ból a jáiékok megalapítása. Csak mo&t látszik igazán, hogy milyen jetentősége van éppen annak, hogy tl0m Pesten, hanem az Alföldön teremtettek incg a játékokat. mintegy a magyar ncp lelkébe beépítve ós onnan kinőve. Ez a fontos, ez a morális része a dolognokA főherceg ezután érdeklődött a játékok anyagi eredményeiről és a következőket mondotta: — Ez az egészséges akaraf- és életmegnyiL vánulág a fontos és talán semmi más. Jól tudom, sok akadály kerül a játékok elé, de az akadályok csak a' ra valók, hogy azokat \cgyözzi'k és megerősödve küzdhes^enek. Tudom, hogy ráfizetés van cvröl-évre, de Salzburgban is ráfizetnek a. játékokra. Ez már igy van. Nem is az a lényeg, hogy abban az esztendőben, amelyben a játékok zajlanak, anyagilag is megtalálja számításait a rendező város, hanem az utóhatások sokkal fontosabhak. amelyek remélem rendkivül értékesek lesznek. A margitszigeti és egyéb szabadtéri előadásokról szólva elmondotta a főherceg. h0gy véleménye szerint sem a Sziget, sem Pécs, sem Tata nem jelent konkurrenciát Szegednek, mindegyik produkciónak egészen más jeltego van. A Szigettel — mondotta — meg kell egveznie Szegednek. Kérdésünkre elmondotta a főherceg, hogy a szabadtéri előadások problémájával maga íK sokat foglalkozik, hiszen régi szabadtéri sze/zfi. Kolumbug cimü darabja annak idején több szabadtéri előadásba" került szinre. A szegedi ősbemutató után játszották a Dunán, majd a Sajón . . . M"st uj darabjára készül a VároBi Színház, az Aranyálarc cimü drámár3, amely a Kolombus-d rá ma sorozatnak harmadik része s azt tartalmazz3, bogy Kolombug a felfedezett Amerikában tovább is kalandozik, ahelyett, hogy megtelepednék és gyarmatost tana . , . — Az a tervem, hogy az egész ciklust könyvformában kiadom a közeljövőben. Ezután érdekes dolgot árult, el a főherceg. Amikor ugyanis arról beszéltünk, hogy a legutóbbi tanyai utja hir szerint szintén készülő munkájával van összefüggésben, ezeket inon* dotta' — Arról, bogy magam irjak, njne® szó, dg dédelgetek magamban egy nagy tervet. A legjobb alföldi szakértőket szeretném összoverbuválni és velük iratni meg azt a könyvet, amely őszinte képé) adná az alföldi Problémának. Ezeket az Írókat, csak az az abszolút igazság kell hogv vezesse s a könyv, poRtika- és agitációmenitesen mutassa be a kérdést, . . . Nem tudom, mikor kerül sor tervem raegvalósitásár3, remélem rövidesen. A főherceg elgondolkozott. — Sokat jártam mostanában a tanyák kőzött, m0rt itt sikerült, összetalálkoznom az öserejü magyar fajjal, mely olyan, mint a dugan termő acélos buza. Sokat forgolódom közöttük é$ éppen azért hiszek ennek a népnek a hivatásában. Azt hiszem, ez a faj T°gj3 kifér melni intuitív módon azt a formát, amelyet az egész világnak meg kell találnia, ha boldogulni akar. Hogy mi lesz ez a forma, azt még nem tudjuk. Hatalmas erőrezervoári jelent a mi népünk és ezért nem félek a jövőtől. Ote, ahol ez az erő olyan csorbítatlanul meg van, nem kell félni a jövőtől. A baj oft van, ahol ez az erő már kimerült. Évekkel ezelőtt beszélgettem erről a dologról Spenglerrel, aki azt mondotta n0kem, hogy szerencsések vagyunk, hogy ez az erő megmaradt, nem ugy< minj például Ausztriában, ahol kimerült, . . . Végezetül Ujhdzy György István király népe cimü darabjárói be^ép és sajnálkozásának adott kifejezést, liogy nem nézheti végig, bár uagyon szeretné, mert kíváncsi arra, hogy a kitűnő szerző hogyan oldotta meg a rcndkivül nehéz problémát. Az interjú végetért. A főherceg barátságos mosollyal nyújtja kezét. Néhány perccel kcsöbb vitéz íniecs György főispán társaságában autóba szállott, és kirobogott a tanyák közé. József Ferenc királyi herceg va6árnap délelőtt dr. vitéz Imecs György főispánnal a Fcliértóra rándult ki, ahol d.r. Beretzk Péter, a kiváló ornifológus, a Fehértó madárvilágának legnagyobb ismerője és Nyáry János fehértói intéző társaságában vadkacsovadágzaton vP,lt régzt. Az őszj vonulásból igen sok vadkacsát ejtettek el az illusztris vadászok. Délbe" ebéden látta vendégül a főispán a királyi hercege1 a halászcsárdában. Az ebéden résztvettek dr. Pálja József polgármester és fe'esége és begavári Back Bernát felsőházi tag és felesége is. Ebéd után az egész társaság megfürdött a fehértói fürdőmedencében, majd autóba ültck és Back Bornát felsőásottihahni vadászterületére monfek. Back Bernát a vadászházban uzs«nnán látta vendégül a királyi herceget és társaságát, ntajd ismét vadászat következett. József Ferenc egu gyönyörű özba* kot, ejtett el. ezután megtekintette a Back Born)át által emelt, szép kis kápolnát, melyről elragadtatással nyilatkozott. A ktaályi herceg éB társ3sága innen egyenesen a Dóm-térre ment a Bizánc előadására. fr. ülimernökOK £!flN uanaiata Dugonics ter 11. Mdiier polofa. TELEFON 25—50. Olcsó. m^őp zhofO. gara"cták€pes