Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-27 / 182. szám

Szói—Km, 1038. augusztus 27. DeCMKGYARORSZXG S R szegedi Fehérió nemzetközi jelentőségű vizi vadászterület lesz Apró vadássHáxaK építése és parisxéli nádasitás végrefja/íása válik, szükségessé (Budapest, augusztus 26.) (A Délmagyarország munkatársától.) A vadászat, mint idegenforgalmi tényező, Franciaországban, Svájcban, tehát az Al­pokat magukba daraboló országokban már rcgóta tölt be nevezetes szerepet. A hegyi vadászat te­nyésztett vadállományra azonban olyan magas fo­kot ért el, hogy az utóbbi tiz esztendő óta egyre lobban elvesztette érdekességét és inkább hason­lított a terítékre felterelt /vadhajtás* összelövöl­dözé. ére, mint izgalmas vadászatra. A komoly vadászok tehát uj vadászati formákat kezdtek keresni. Egyszerűen magukra hagyták a tenyészet! vadászvidékeket, átorientálódtak a ter­mészetes vad ászvidékek felé, elözönlötték az Al­poktól még nem messze csö és hasonlóan hegyes lengyc'orszáji teriileteket, ahol rövidesen olyan seregestől jelenleg meg, hogy néhány év alatt kénytelen volt a lengyel kormány vadászati kontin­genst lé'Citteni, mert a teljes kipusztu'ás veszélye fenyegette a lengyelországi vadállományt. Igy került Magyarország a vadászati helyeket tovább keresni kényszerült vadásztársaságok és passziózus egyéni vadászok kombinációjába és igy fokozódott nálunk egyre nagyobb arányúvá a r.em­'fttközi vadászai, mint idegenforgalmi uj lehetőség. \ legkülönbözőbb nemzetiségű vadásztársaságok és sokszor egész kísérettel járó egyéni vadászok kerültek szerte az ország alföldi és dunántúli vi­dékeire, majd megkezdődött nálunk is a Bükk­ben, Mátrában és a Bakony erdőségeiben a kül­földieken most már alig csinálható hegyi vadá­szat cs Magyarország, mint dus vadterülct, hirrr kapott, divatba jött. Ps hogy ez a divatbajövés mit jelent, jól meg­mutatja az a hivatalos kimutatás, amely tavaly már közel tízezer külföldi vadászi számlált, akik átlag öt napot töltöttek cl Magyarországon, itt vásárolták teljes töltény szükségletüket, ellőttek személyenként átlag 150 töltényt, lelőttek szemé­lyenként átlag tíz vadat (természetesen e.' az átlag a foglyok, fácánok és nyulak hatalmas te­rítékéből alakult ki), fizettek lelőtt ríirabonkint 3 pengő vadászati dijat a vadászati t '• ül -t tulaj­donosának, akinek birtokában maradt természe­tesen a lelőtt egész zsákmány is és aki az idegen­forgalmi vadászatok eredményét a saját hasznúra varra küldte. A nemzetközi Gook-iroda rendszeres program­jába vette a magyarországi vadászatokat cs ál­landó összeköttetésbe lépett valamennyi nyugat­európai vadászati egyesülettel és társasággal. Programszerű propagandát fejtett ki, a magyar vadászati lehetőségek minden részletét megismer­tei le. velük, vadászati kampányokat szervezett cs vezetett le. Egyszóval a magyarországi vadásza­tok — idegenforgalmi tényezővé nőttek. Természetesen ezzel parallel szerv keletkezett itthon az idegenforgalmi vadászatok elosztására. Ez a sz«:*v, a magyar Hubertus-iroda, a földmive­lésügyi minisztérium illetékes ügyosztályaival karöltve ne.mcsak azon fáradozik, hogy minél si­mább lefolyásúvá tegye a vadászatokat és minél kényelmesebbé a vadásztársaságok magyarországi tartózkodását, de az is fontos célja,, hogy sok­szerü, tartalmas vadászati lehetőségeket is pro­dukáljon és ezzel variábilissá, állandóan érti ekéssé cs vonzóvá tegye a magyarországi vadászatokat a külföldiek számára. Kísérletek folytak tavi vadá­szatok bevezetésére is, igy a Velencei-tavon. Ez a kisérlet azonban nem hozott kellő érdekessé­get, ugy, hogy egyre jobban ráterelődött a figyelem a szegcdi Fehértó által kinált lehető­ségekre és közel kerültünk ezzel ah­hoz a stádiumhoz, hogy egy kis átala­kítással, némi építkezéssel a szegedi Fehértó lesz a magyarországi ide­genforgalmi tavivadászatok centruma. A Fehértó ugyanis — mint ismeretes, dr. Bcrctzk Péter főorvos évek óta kitartóan folytatott tanul­mányai és megfigyelései nyomán — mint madár­átvonulási ornitológiai figyelővárta az egyre nö­vekvő tudományos érdeklődés központjába került. .-1 tónak pcriódwsonkint dus és rendkívül érdekes a vizivad-áll»má­nya és állandóan is van olyan bősé­ges. hogy bármikor lefolytathatók vl­ziterületén vadászatok, A földmivelésügyi minisztérium beszerezte a szükséges adatokat a Fehértó alkalmasságáról, rövidesen pedig az történik, hogy a Hubertus cs a m'nisztóriuni közös kiküldetésében tanulmányi bizottság utazik a szegedi Fehértóra, amely bizotú­ság két fontos szempont szerint móri fel majd a helyszincn a lehetőségek nagyságát. Ugyanis a Feliéi tóval komoly és messzemenő cél szolgálata alakult ki: tnéa erötelicsebbcn belevinni a köz­tudatba a tó különleges ornitologiai tudomá­nyos jelentőségét és ezzel kapcso­latban idöszakonkjnt országos és nemzetközi ornitologiai tanulmányi idegenforgalmat rendszeresíteni a Fe­hértó madárvilágának tanulmányozá­sára, megtekintésére és ebbe a gondolatkörbe bclcvonódott az iskolai ki dndulások lendszcresitéscnck terve is; a második cél pedig kiépíteni a Fehértó nemzetközi vizi­vadásznii éleiét ohan nagyarányúvá, hogy ide központosuljon a magyaror­szági egész v ízi vadászat. A tudományos vonatkozások szolgálatát illető­leg még régebben az a gondolat merült fel, hogy állandósítani kell a Fehérión egy madártani megfigyelő állomást, amely teljes berendezkedés­sel és teljes tudományos készültséggel formális Rádiózók figyelmébe! r Eriesilem a n. é. közönséqet, hogy Markovics Szilárd oki. mérnök Tisza Lajos körút 44. sz. alatti műszaki üzletének rádió- és kerékpár­osztálya vezetését átvettem Nemcsak szakismeretemmel, hanem a raktáron lévő összes gyári készülékek­kel és márkás nagy kerékpárraktárral állok i. t. vevőim szolgálatára. További szives pártfogást kér Pollák Imre magyar ornitologiai intézetté legyen, de fel legyen készülve arra is, hogy fogadni tudjon tudomá­nyos látogatókat, akiket kutatómunkában támo­gasson, illetve — főként iskolai csoportokat — a ló viziéletéu kalauzolni képes legyen. Ezt a tu­dományos intézetet szervesen bekapcsolnák a sze­gedi egyetem keretébe. A periodikus vizivadászatok állandósítása ér* dekében pedig könnyen és olcsón végrehajtható válloztatások tervét is ki fogják dolgozni. Sző van arról, hogy a tóra kiviendő nemzetközi vadásztár© saságokat a helyszínen szállások­nak el, amihez nem elegendő a tó elé emelt halászcsárda épülete. Ezért apró, időálló és teljes kényelemmel berendezhető vadászlakok építését fogják propo­nálni cs azt, hogy a partot mindenütt eröspn ná­dasitsák he, ami egyrészt jó búvóhelyet szolgál­tatna a madárállománynak, másreszt színesebbé, karakterisztikusabbá alakítaná a csónikos cser­készést is azonkívül, hogy a tó halgazdaságának céljait is elősegítené. A vizivadászalot aztán ki lehet majd terjeszteni a környező egész nagyj parti területre is, illetve variálni lehet a fehértói vadászali ciklust vizi madár- és szárazföldi kis­vadva-dásza tokkal. A számítás az, hogy a F'ehértőra évente — a* iskolák látogattatásával együtt egyelőre legalább 5—6 ezer főnyi tudományos és vadászati látogat­tatást lehet produkálni, aminek anyagi jelentősé-, ge is igen respektábilis azonkivül, hogy a Fehértó idegenforgalma a végtele® 1 ségig fejleszthető cs ez az idegenforgalom ismét uj szint visz Sze­ged életébe. A folyamat megindult, a realizálás is a legközelebbi időkre várható már. A hatóság tehát ébren figyelje ezeket >az eseményeket, amik egyelőre még át se tekinthető terjedelmű uj lehe­tőségeket hordanak magukban. A fehértói tervek! pedig olyanok, amik különböző más szegedi vo­natkozásokkal is összeköthetők, kiszélesithetők", hogy egyebet ne vegyünk példának, mint a tisz-ai vizi vadászatot, vagy a tiszai sporthorgászás meg­teremtését és ugyancsak nemzetközi kiszélesítései. (r. o.) Mindenki né&xe meg. Hogy sserepel-e a választói névjegyzékben A névjegyzéket augusztus 31-lg minden házban ki kell függeszteni

Next

/
Oldalképek
Tartalom