Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-24 / 179. szám

Szerda, 1938. aug. 24. Politikai napilap XIV. évfolyam 179. sz. Gazdasági szabadság Az a rendelkezés, amivel a kormányzat" további, intézkedésig megtiltotta az ij> a 4d-c 1 y e k n e k és i p a r i g a - z o 1\>J n y ö. k n, a-k kiadását, uj korszakit nyit mfy* .'nemcsak a magyar iparpolitika, dc a magyar "ipari és kereskedelmi szabadság történetében is. Ilyen generális rendelkezést nem tenne a lormányí'. ha generális változás elhatározását és végrehajtását nem kívánna előkészíteni. Arra volt már precedens, hogy egyes iparágak tekintetében — paprikahasitás, temetkezési vállalat, szikvizgyártás, stb. — ugy rendelkezett, mint ahogy most általános érvényű rendelkezését megtette, cie minden esetben, amikor egy-egy iparág előtt a sorompót lezárta, korlátozó rendelkezések követték a korlátozó intézkedést. Ila most az egész magyar ipar és kereskedelem szabadsága ele állit a kormány ilyen tilalmat, akkor nem lehet abban kétség, hogy az egész magyar kereskedelem és egész magyar ipar területére ki fog terjeszkedni a jogi korlátozás is. A kereskedők képesítésének problémáját, ugy látszik, e kormányhatőság a kötelező képesítés elvi elfogadásával döntötte el s az egész vonalon a numerus clausus lényegének megvalósításához teszi meg a szükséges előmunkálatokat. Történelmi távlatból milyen* közel vaJTyunk még a céhr'endszerhez s félévszázaddal ezelőtt, amikor a mai, az ipari szabadságon alapuló ipartörvény megalkotásával foglalkozott a törvényhozás, a vita egyik legjobban kiépitett hídfője a régi — céhrendszer védelmezése volt. Fél évszázadig tartott az ipari szabadság korszaka s ha ennek a fél évszázadnak gazdasági történetét, termelési eredményeit, prosperitását, ennek a félévszázadnak fölvirágzó, nekilendülő, gazdagodó, termékeny és termékenyítő, a céhrendszer bilincseiből kiszabaduló életét összeveti az ipari jog területén félévszázaddal ezelőtt beállott változással, akkor ha nem -ís az egymásból következés, de az egymásmellettiség logikájával meg kell állapítania annak a hatalmas fejlődésnek, hatalmas előretörésnek, gyönyörű gazdagodásnak, nagyszerű prosperitásnak sikereit, ami — nem mondjuk, hogy az ipari szabadság következménye, hanem, hogy: az ipari szabadság eredménye volt. Elhisszük, a céhrendszert a nekilendülő, gazdagodó, iparosodó élet törvénye törte össze s clhisszük azt is, hogy a mai élet több szabályozást és kevesebb szabadságot kíván s mégis annak a hitünknek adunk hangot, hogy az ipari szabadság, amelyik a gazdagodás és jólét csudáit teremtette meg ezer jogos panasz és ezer jogos kívánság meg nem hallgatása mellett is, talán jobban segítené átvészelni a magyar ipart, kereskedelmet és vele a magyar közgazdasági életet azon a válságon, amit az autarchiás állami berendezkedések zúdítottak rá a szabadsághoz szokott és szabadságra berendezkedett világra. Jól tudjuk* magunk ís azt, TTogy a kereskedelemnek ma nem az a baja, hogy kevés a kereskedő s a magyar ipar nem azért jutott válságos helyzetbe, mert az iparosok száma csekély. Jól tudjuk azt is, hogy több asztalos, több fodrász, több husiparos, több építőmester, stb., stb., stb., várja ma a megrendelést és munkaalkalmat, mint ahányat a mai fogyasztás tisztesen eltartani képes. A kormányhatóságnak azonban s a társadalomnak is, nemcsak azokról kell gondoskodnia, akik az iparigazolványok és iparengedélyek sáncain belül élnek, hanem azokról is, akik a sáncok közé szeretnének bejutni. Amikor a numerus clausus bármilyen fajtája és rendszere korlátokat emel az egyes értelmiségi pályák elé, amikor az egyetemi hallgatók számának korlátozása minden foglalkozásnak és minden felekezetnek tagjait visszatartja az értelmiségi pályákról, akkor nem az volna a cél, hogy korlátozzák, hanem az, hogy megkönnyitsék az ipari cs kereskedelmi pályákra jutást. Amig a munkanélkülieknek numerus claususát megalkotni s amig még nem is volna elég, de: végrehajtani nem tudják, addig minden korlátozó intézkedés a kenyér megszerzésének és nz exisztencia alakításának akaddl y a. A rendelet a minisztérium Hatáskörébe utalja az egyes esetekben az iparigazolvány, illetve iparengedély kiadását. Ez az intézkedés a minisztériumnak tartja fenn a jogot, amit eddig az iparhatóságok, főszolgabírók és megyei városok polgármesterei gyakorolhattok. Mennyi teret nyit kínos látszatoknak és lehetőségeknek ez az egyetlen intézkedés s attól félünk, hogy több hasznát veszi mindenki más, mint amilyen előnyt jelenthet ez az intézkedés az iparoskonak, kereskedőknek s az egész közgazdasági életnek. Nem minden aggodalom nélkül várjuk azokat a kormányhatósági, vagy törvényhozási elhatározásokat,, melyeknek ez a tila«; lom a nyitánya. Abban a nagy átalakulásban, amit a nemzet és társadalom a szabadság állapotából a kötött gazdálkodás és meg-, merevített élet állapota felé tesz meg, ez az elhatározás az egyik legjelentősebb lépést jelentheti. Ncm tudjuk, gazdagodik-e a köz, de tudjuk azt, hogy egyéni áldozatai lesznek ennek az átalakulásnak. S. amig nem ismerhetjük a köz előnyeit s amig nem mérhetjük le a közérdek szolgálatának súlyát, addig csak azokra gondolhatunk, akik vesztesei, sérültjei és elesettjei lesznek ennek az átalakulásnak. Bledben bejelentették kisantant és Magyarország megállapodását A kisantant elismerte Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát ^ Szerződéseket még nem kötöttek, Magyarország külön tárgyal a három kisantantállammal - Hivatalos közlés az ereáményekről és a magyar álláspontról Bled, augusztus 23. Jelentettük, a biedi kisantantkonferencia egy nappal elhalasztotta a hivatalos közlés kiadását, amit azzal indokultak, hogy megvárják a niagyar kormány válaszát azokra a tárgyalásokra, amelyeket Bak ách Besseny ey belgrádi magyar követ folytatott a kisantant külügyminisztereivel, elsősorban Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnökkel. A konferencián a hagy elvi Kérdéseket sikerüli tisztázni, rr.osl már csak a részletkérdések rendezése vau bálra. Az eredetileg elkészített szövegtervezeten ar utolsó pi'Uaa'ban bizonyos változásokat Kellett végrehajtani. Hóm ui jelentés szerint a biedi kisantaiitértekezlelen Sztojadinovics erélyes fellé-j pésére Prága engedett és hozzájárult a trianoni szerződés katonai záradékainak eltörléséhez és a Magyarországgal kötendő kétoldalú megegyzések elvéhez, amelynek értelmében a három kísantnntállam külön-külön önálló megítélés szerint, önálló megegyezéseket köthet Magyarországgal. A hivatalos jelentés Belgrád, augusztus 23 A kisantant állandó tanácsának biedi értekezlete véget ért. Az értekezletről a következő hivatalos jelentést adták ki: — A kisantant állandó tanácsa Bledben 1938 augusztus 21. és 22-én tartotta rendes üléséi Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter eínöklésével. Csehszlovákiát Krofta külügyminiszter, Romániát Comnen külügyminiszter képviselte. i. A három külügyminiszter részletes vizsgálat alá vette «z általános külpolitikai helyzetet. Kifejezésre juttatta a kisantant' államainak mélv ragaszkodását a béke és megértés politikájához. II. f rÁ kisantant állandó tanácsa megelégedéssel állapítja meg. hogy a Magyarországgal folytatott tárgyalások olyan megállapodások kötését tették lehetővé, amelyek Magyarország és a kisantant kő. zötti minden erőszakos eszköz alkalmazásáról való lemondását, a három kisantun'. állam részéről pedig Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának elismerését