Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-20 / 177. szám

Szombat, 1938. augusztus 2"Q. DTCMAnYÍR OR SZTTG Évtizedes vita arról, hogy a prágai Szent György-szobor alkotója magyar volt-e, vagy német (A Délmagyar ország munkatársától.) Ha igaz, rövidesen mégis Szegedre kerül a prágai Szent György-szobor értékes bronzmásolata, amelyet még néhai gróf Khbelsberg Kunő ajándékozott a városnak kultuszminisztersége idején. A tökéle­tes szobormásolat felállításának szomorú aktuali­tást adnak azok a hirek, amelyek Prágából érkez­tek legutóbb. A híradások szerint ezt a felbecsül­hetetlen értékű műalkotást, amely a magyar mű­vészettörténet egyik legfőbb büszkesége, a pusz­tulás fenyegeti. A sok vihart látott szobron nagy repedések mutatkoznak és mivel a csehek nem sokat törődnek vele, valószínű, hogy hamarosan tönkre- megy. A szobor körül különben hosszú évtizedek óta tartó tudományos vita folyik. Ennek a vitának egyik érdekes részletét ismerteti dr. Gyulai Far­kas irása, amely egy budapesti folyóirat harminc év előtti számának »Mindenféle« rovatában jelent meg. Gyulai Farkas ezeket irta: •Jóval Prágába érkezésem előtt örültem már annak, hogy megláthatom ott azt a hires kolozs­vári szobormüvet, melyet a 14-ik században Ko. lozsvári Márton és György kolozsvári szobrászok készítettek s mely a sárkányölő Szent György lo­vagot ábrázolja. Márki Sándor, a kolozsvári egye­tem tudós professzora hivta föl a figyelmemet erre a műre, amelyet Németország el akar tőlünk hó­dítani a maga részére. Ezt a próbálkozást Ber­linben láttam, nem kisebb helyen, mint az ud­vari múzeumban, hol a szobormüvek és pedig a német szobormüvek közt ott látható a prágiai Szent-Vid templom előtt álló Szent György lovas­szobor, mely, úgymond a berlini muzeum magya­rázó fölirata, »Georg und Martm Clepsenbach« müve, tehát a német művészet terméke. Kötelességemnek tartottam azonnal kijelenteni a muzeum egyik ottlevö tisztviselője előtt, hogy ez vaskos tévedés és hogy ez ellen minden mar gyár embernek, de különösen minden kolozsvári­nak tiltakozni kqll, mert ez a szobormű minden kétséget kizárólag kolozsvári, tehát magyar mü. Kerestem aztán a prágai egyetemi könyvtár­iban adatokat e szoborra s illetve művészeinek származására. Fölösleges volt minden nagyobb keresés, először is Prágában az a köztudat, hogy a szobor Kolozsvárról, kolozsvári művésztől szár­mazik. Senki ezt ott nem vitatja, nem vitatta. Igen érdekes azonban, hogy mi az alapja a berlini muzeum e különös, de meginagyarázható tévedésé­nek: Ambros Ágoston dr. A prágai dóm cimü müvé­jlien, melyben a Szent Vid-templom előtt álló szoborról is szól, ezt irja többek közt róla. »Ez a lovasszobor 1373-ban öntött szép szent György, lovag csoport Klussen-bach, vagyis inkább helyeseb­ben Clussenberch Márton és György müve, azért ez utóbbi, mert igy (tudniillik Clussenberch) volt a föliraton.« Minő föliratról van szó? Rögtön rátérünk. A Tovasalak ágaskodó paripán ül. Az első pillái* tásra látjuk, hogy nem közönséges művész mun­kája. A homlokát összeráncoló ifjú lovas jobb karjával lándzsáját döfi a sárkány torkába, bal karjával pedig kardjának markolatát tartjn, mint­ha arra készülne, hogy egy pillanat múlva azt is elővegye. A ló hátsó lába mellett gyik látható, maga a szobor, különösen az ágaskodó életteljes ló, az egész csapat ojy harmonikus, oly hatásos, hogy tagadhatatlanul 3 legjelesebb művészeti ter­méke ama kor korai renaissanoe szobrászaténak. A lovas fegyverzete hü képét mutatja a 14. század lovagfegyverzetének, tehát a szobornak kettős be­cse van, művészeti értékén kivül történelmi, mű­velődéstörténeti fontossága. //a az ember figyelmesen megnézi a szobrot, látja, hogy oldaláról valami hiányzik. Egy üres tartóféle látható a ló oldalán. Hogy mi volt ott, erre megfelelnek a régi jrók, kik közül például Balbin Bohuslas prágai iró 1679-ben megjelent történeti tárgyú müvében amellett, hogy nagy elismeréssel és bámulattal szól e kolozsvári mű­ről, közli a ló oldalán lelógott tarsoly feliratát amely tarsoly azóta eltűnt, elveszett. A tarsoly fölirata ez volt: Anno domini 1373 hoc opus imaginis Scti Georgii per Martinum el Georgium de Clussenberch conflatum est. E fölirat mellett, mondja Ambros, a tarsolyon egy aranyozott kereszt volt. Tehát Clussenberch, vagyis Kolozsvár német neve, de semmi esetre sem Clausnbach, hiszen ilyen ncvü hely létezéséről semmi tudomása sincs a földrajzi tudománynak. Ez a név téves és el­ferdítése a Kolozsvár német nevének. E ferdítés­ből vonták Berlinben azt a merész következtetést, hogy e mü német, hiszen Clausenbaeh német név. E kérdés fölött vitatkozni sem szabad, bizo­Kerékpárosok! ClitrendU kerékpárokat engedményes ér* ban részletre adom. Rumlkat ís alkatrészskst most Szántó Sándor árban kaphat nál, Sseged, (Kiss D. palotai Kiss u. 2. nyitani sem kell, de hogy megmutassuk, mennyire minden kétséget kizáró bizonyítékaink vannak, fölemiitjük, hogy e két kolozsvári szobormüvé-z­nek Nagyváradon is voltak müveik, még pedig Szent Lászlónak állószobra és lovasszobra. Nagy kárunkra ez a két szobor elpusztult. Csak a szobor fölirata maradt meg régi föl jegyzésekben. íme ez volt Szent László állószobrán a pajzs fölirata: Anno domini 1370 Serenissimo proncipe regnanta domino Ludovico rege Hungáriáé XXX. venerabi­lis dominus Páter Demetrius, episcopus Varadien­sis fieri feeit Nas sanctorum imagines per Mar­tinum et Georgium filios magistri Nicolai oieto* ris de Colosvar. Tehát Márton és György, akik Miklós festő mesterfiai voltak, mindannyian Colosvárról. A inásik László lovagszobrának fölirata szerint hasonlóképen Márton és György mesterek készítet­ték azt a müvet. A három szobor készítésének dátuma is össze­vág. A nagyváradi Szent László állószobor 1370, a prágai Szent György-szobor 1373, a nagyváradi Szent László lovagszobor 1390-ben készült. Még meg kell említenünk, hogy a prágai szobor egyszer eltört, látható is rajta, hogy össze van A HEZOLITE-RAPID ismertetése A borotválkozás a ma kulturférfiánál egy mindennapos művelet és talán csak a rendkivüli erős megszokottság, vagy a napi használati cikkek iránt mutatott közömbösség volt az egyedüli ok, hogy ma, amikor a kémia napról-napra produkálja a legkiválóbb egészségügyi és szépségápo­lási készítményeket, a borotválkozás megőrizte legprimitívebb formáját. Miért borotválkozik ön ugy, mint a középkorban? Miért engedi ön. hogy arcát szappanokkal percekig dörzsöljék? Miért engedi Ön, hogy arcbőrét esetleg kiszárítsák és hajlataiban idézzenek elő? gyulladásos kiütéseket viz, szappan és ecset nélkül 1 perc Ne vezesse önt a megszokoft­ság és borotválkozzék: nlatt a HEZOLITE-RAPID arcápoló gyors borotvakrémmel. Bőre bársonyos simaságú, rugalmas és ternjészetes zsirosságu lesz; nem kaparja fel többó bőrét és nem lesz a borotválkozás ezentúl önnek egy mindennapos tortura, mert a HEZOLITE-RAPIDDAL egy perc alatt tökéletesen megborotválkozik. A HEZOLTTE-RAPÍD kikísérletezésénél az a szempont vezette a kutató vegyészt, hogv aa arcbőre egy mindpn szempontból ártalmatlan krém lapot találjon, mely a bőrre való gyors beszivódá­sával a szakálltövek hathatós felpuhítását '.dézze elő, ami a legfontosabb követelménye az u. n. gyors borotváló krémnek. Ezen problémának megoldásával még nem elégedtünk meg, mert a leg­fontosabb célkitűzés az volt, liogv a szakáll felpuhítása mellett az. arc is rugalmasan reagáljon a borotválkozás alatt és azt követően, ami azután teljesen kiküszöböli az arcbőr fcldnrzsölésct vagv esetleges gyulladásait. A IIF-ZO'l.ITE-RAPID az a készítmény, amely nemcsak ezeket az előnyöket nyujlja, hanem időben és pénzben is minden követelménynek megfelel. A legmodernebb kémiai elvek alapján összeállított — teljesen ártalmatlan — HEZOLITE­RAPID három főelönye: megbízható, gyors, olcsó. Ne töltse idejét hosszadalmas ecseteléssel, borotválkozzék egy perc alatt az ideális HEZO­LITE-RAPID arcápoló gyors borotvakrémmel. Egyetlen kísérlet meggyőzi önt arról, hogy a HEZOLITE-RAPID az az Ideális arcápoló gyors borotvakrém, amit Ön oly rég keres és sohasem fog mást használni. Kapható drogériákban, illatszertárban és minden szaküzletben. Kérje fodrászát, hogy HEZOLITE-RAPID arcápoló gyors borotvakrémmel borotválja. Pr. Holcier litván vecyétg, Budapest, VI. Teréz-körut 8 HASZNALATI UTASÍTÁS: Vékony rétegben kenjük fel ujjunkkal akárszáraz, akár a gyengén bevizezett arcra a kré­met. olymódon, hogy az arcbőr, illetve a szakáll átnedvesedjék a krémtől (ne dörzsöljük, hanem kenjük a krémet). Egész kemény szakáll vagy különösen érzékeny arcbőr esetén gvengén masszí­rozzuk ujjunkkal (nem dörzsölni a bekrémezett arcot a borotválás utáni könnyű érzés elősegíté­se érdekében. Le borotválkozás után az arcot vízzel átned vesitjük és az igy felfrissített HezoÜte-Rapiddal felitett' arcbőr uja bit krémezés nélkül kiborotválható; a krém vastagsága egyénien megállapítható, tá mértékadónak vesszük, hoey a próbadoboz 4-r5"borotválkozásra elegendő Próba doboz 24 fillér. Ezen 24 fillért is visszaiériti bármely szaküzlet, bot a Hezolite vásárob ható vagy i, k'észilö oiyképén," bogv minden eredeti doboz vagy tubus vásárlásánál egy visszaadott üres prói>?dobog 24 fillér levonásba hozható. EREDETI CSOMAGOLÁSOK ÁRAI: Nagy tubus 88 fillér Eredeti doboz 1.60 P. Öri?si tubus 2 — P. Családi doboz 3 — P 1 kg-os óriás családi doboz 7.— P Fisyelmébc ajánljuk a HEZüLITK pengéket amelyek a krémmel borotválkozóknak különö­sen alkalmasak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom