Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)
1938-08-20 / 177. szám
14 DÉLM AGYARORSZÁG Szombat, TQ58- augusztus 2Cf. DÉLMAGYARORSZÁG flkormányzó rendelkezése a Szent István Rendről Budapest, augusztus 19. A Budapesti Közlöny augusztus 20-i száma a következő legfelsőbb kéz. iratot közli: »Kcdvcs dr. vitéz. Imrédy! Változatlanul ragaszkodva.a nemzet ősi hagyományaihoz ős a régi intézményeihez, az idei Szent István jubileumi esztendő alkalmából elhatároztam, hogy a honfoglaló Árpád fejedelem nemzetségéből sarjadt Szent István királyunk dicsőséges emlékének tiszteleiére a róla elnevezett és Mária Terézia apostoli niagyar királynő által 1764. évben alapított Szent István Rend jelvényei a jövőben folytatólagosan adományoztassanak. Ezért az 1920. évi I. törvénycikkből eredő jogomnál fogva elrendelem, hogy a Szent István Rend alapszabályaihoz a következő IV. függelék csatoltassck: ^Mindaddig, amig a magyar királyi hatalomban foglalt jogokat a fennálló törvények értelmében Kormányzó gyakorolja, a Rend nagymesteri teendőit a Kormányzó látja el. Egyebekben a Rend alapszabályai nyernek a változott viszonyoknak megfelelő alkalmazást.« Kelt Gödöllőn, 1938 augusztus 20. napján. Horthy Miklós s. Ií., dr. vitéz Imrcdy Béla s. k.« Végetért a magyarok világkongresszusa • Budapest, . augusztus 19. A magyarok világkongresszusa pénteken tartotta záróüléset, amelyen Komis Gyula, a képviselőház elnöke » Belföldi és külföldi magyarság« cimmel tartott előadást. Méltatta a Világszövetség megalakulásának jelentőrségét és a Idki közösséget, amely az egész földkerekségen élő magyarokat összekapcsolja. — Berniünket szétszórtságunkban is eltéphetctlenül összekapcsol az őseinkre való közös emlékezés, akiknek sorához a közös mult és közös származás tudata, mint láncszemeket füz bennünket — úgymond. — A nemzet fia az, aki ebbe a' szellemtörténeti közösségbe beletartozónak érzi mayát. A kivándorlók sorsáról emlékezve, megállapította Kornis Gyufa, hogy kétségkívül mulasztás terheli azt a niagyar félszázadot, amely könnyelműen megengedte, hogy határainkon bőven ö/nőVjnn kifelé a magyar óér akkor, amikor külföldről betelepített idegenek ellenállás nélkül szállhattak meg az országot cs nyomulhattak a kivándorló magyarok" helyére. Kornis Gyula beszéde után a kongresszust berekesztették, este a vendégek tiszteletére magyar díszhangversenyt rendeztek a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Magyarul-ncmetül beszélő 18—19 éves fiiszerkereskedősegédeket 100.— P fizetéssel azonnali belépésre felveszünk. Ajánlatokat ^Azonnali belépés* jeligére Rudolf Mosse-hoz, Budapest, Erzsébet körút 23. motorkerékpár Sporthoz, utazáshoz Urak 695-1150-1280 Képviselő: B U Jt) OSó 1 M Kl? 8 Z E G K D, ifeketcsas-ncca 15. szám. Telefon; 14-23. A szabadteri fótchohcrt „Rá Kell mutálni a hibákra, hogu ohuiiunk, faniiliunh, tökéletesedtünk es megmaradjunk" A játékok eredményét a legközvetlenebbül a művészi vezetés, a propaganda és a pénzügyi ügyintézés befolyásolja- A mi felfogásunk szerint a sikernek valósággal elengedhetetlen föltétele, hogy az egészet egységes koncepció fogja össze. Más módszer melleit születhetnek részlelsikerek, de a lendületnek az a szárnyalása, mely a nagy eredményeket szüli, nem jöhet létre. Végtelenül sajnáljuk, de meg kell mondanunk. hogy a művészi termés nem állt arányban a — befektetéssel- Azért a pénzért, amit elköltöttek, sokkal különbet lehetett és kellelt volna produkálni- Olyan jelek, amelyek tudomásunkra jutottak, arra engednek következtetni, hogy ez a baj fennállóit a házikezelés egész ideje alatt. Az idei tanulságok alapján remélhetőleg segíteni fognak rajta. Egy-egy egészséges ötlettel nagy mértékben lehet fokozni az érdeklődést a játékok iránt Különösen sokat segítettek volna ezek az ölletek az idén, amikor teljes három hétig tartottak a játékok. Nem a legszerencsésebb gondolat volt például, hogv a kitűnő Kiss Ferencre bizták a Tragédia rendezését. Kiss Ferenc illusztris tényezője n niagyar színművészetnek- 'Amit mint rendező csinált, az intelligens és egyéni munka volt, amely művészi szempontból is joggal lart igényt komoly mérlegelésre. Mégis. Kiss Ferenc nem mint rendező vívta ki az egyik legnépszerűbb színpadi nevet s a rendezése az övé, dc nem szabadtéri volt. Hogy nem gondolt a művészi vezetés arra. hogy a Tragédia rendezésére megnyerje például Röbclinget. A Burgszinház volt igazgatója egyik kezdeményezője volt a Tragédia bécsi s?inrehozatalának, a rendezést, amelyet hatalmas érdeklődést és sikert váltolt ki, maga végezte és neve és szegedi szereplése bizonyára segített volna a nemzetközi érdeklődés kivívásában. Az Ujházv-darab sokba került a városunkSajnos. nemcsak sek pénzbe. Hogy lehetett erői a darabról azt állitani, hogy költői munka, amelyben sok drámai erő és lüktetés van? A Háry János Debrecen után került Szegeden szabadtérre. A debreceni előadást hasonlítani nem lehet a szegedihez A szabadtéri játék egyetlen kelléke tekintetében sem közeliti meg. De a szegedi előadás után is azt a következtetést kellett levonnunk, hogy a Háry nem — szabadtéri darab. Kedves, magyaros, bájos, végtelenül finom és hangulatos a zenéje, de a Dóm-tér arányai közölt, épp a kimagasló értékei vesztenek a varázsukból. Azután vigyázni kell a rendezéssel. Az oldalra tolt első színből a közönség legnagyobb része alig látott és hallott valamit. Az első felvonásnak ez a része teljesen elhibázott volt. A szabadtéri játékoknak vannak csökönyös dogmatikusai- Ezek a dogmatikusok a magyar szabadtéri színjátszásnak, a szegedinek is, egy bizonyos irányt akarnak adni. Erre vigyázni kell. Nyíltan szint kell vallani. A' szegedi játékoknak igenis az a hivatásuk, hogv kulturát terjesszenek. Ennek a hivatásuknak, amióta megvannak, eleget tesznekDe céljuk is van- Ez a cél: minél nagyobbat lendíteni ennek a magára hagyott városnak vérszegény eletén. Nekünk idegenforgalom kell s az izlés, a művészi lendület és a nagyotalhotás szempontjainak arra kell irányulniok s azt kell elérniük, hogy Szegedet kitörölhetetlenül beégessék az európai köztudatba. Csoda lesz, ha Szegedet idegenforgalmi cent-' rummá lehet fejleszteni. De ezt a csodát végre lehet 'és kell • hajtani. Közben beszélhetünk egyebekről ís. Csinálhatunk is egyebeket. Olyanokat is, amik tapasztalat és meggyőződés szerint nem vonzanak elég közönséget, amikre lehát föltétlenül ráfizetünk- De aki ilyen tanácsot ad, ad- i jon pénzt is, vagy segilsen abban, hogy a kormánv ne hagyja teljesen ma-