Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-20 / 177. szám

Szomnnt, TD3S. augusztus '20. DÉLMAGYARORSZÁG 5 Mozgalom a vasúti menetrend megváltoztatására (A Délmagyarország munkatársától.) Kecskemétről jelentik, hogy az ottani mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi érdekeltségek azzal a kéréssel fordultak a város polgármesteréhez, hogy a Máv. igazgatóságánál hivatalos előterjesztéssel kérje a jelenlegi vasúti menetrend módosításátA kérés lényege az, hogy az esti gyorsvonat, amely 6.30 órakor indul Budapestről, későbbi időpontra tétessék át és mint a mult esztendőben történt, ismét 8 órakor, vagy esetleg még később induljon Budapestről. 'Az érdekeltek tapasztalatai szerint ugyanis a hét óra előtti indítás tulkorai és azoknak, akik üzleti és egyéb ügyeik végzése véget utaznak Budapestre, nem tudják egész napjukat kihasználni. Szegeden érdeklődtünk a kereskedői körök véleménye iránt és megállapítottuk, hogy az illeni érdekeltek is helyesebbnek látnák az esti budapesti gyorsvonatnak későbbi időpontra való áttételét. Értesülésünk szerint a Lloyd Társulatban mozgalom indult meg az esti gyorsvonat menetrendjének megváltoztatására. Hácznah van szive! Önnek pénzéért szép és jó cipőt adni. Káprázatos férfi fehér cipőmodcllekkel a város elegáns uralt mind lázba hozta. Az exhluslv fazonok, lekopirozás veszélye miatt csak az üzletben láthatók. A világhírű »IboIya« crém cipőbalzsam egyedüli lerakata. Kölesei uca 7. A betörő a Csillagbörtönből leleplezte az orgazda iskolaszolgát A törvényszék fogházra és hivaíalveszíésre iíélíe (A Déhn agyai-ország munkatársától.) A szegedi törvényszéken dr. Molnár István törvényszéki biró pénteken vonta felelősségre Kovács István városi iskolaszolgát, Mdndoki István kisegítő ibkolaBZülgát és ennek feleségét. Karmu:sin Esztert- Valaflienniyen orgazdaság büntette cimén kerültek a biróság elé. Az ügy előzménye rendkivül érdekes. Kádár Mihály többszörösen rovotttnultu férfi a mult év nyarán betöréses lopást követett cl Faragó József"é csongrádi földbirtokosag^zony sérelmére-. Rengeteg finom törülközőt, ágyneműt, asztalkendőt, függönyt, ruhaanyagot vitt el. Kádár más lopásokat js elkövetett ée ezok miatt háromesztendei szigo'"\tott dologházat kapott. A csongrádi betörést annakidején letagadta és miután amúgy ig egész sc'cg más betörést rábizonyítottak, a hatóságok a csongrádi betörés felett naP'rendre fértek- l>e nem ugy a szigorított dologházra itélt Kádár Mihály1 Egv alkalommal, meg a Csillagbörtönben irt cédulát csempészett ki Kovács István iskolaszolgához és ebben luigz pengőt kért azzal a fenyegetéssel, h0gy egyébként feljelenti orgazdaságéit. — Csak ncm gondolja, hogy annyi finom holmit meg lehet venni busz po"gőért? — irta a-levelében. Én itt sínylődök, maga pedig jól él . . . Kovács azonban nem fizette meg a kért busz pengőt, mire Kádár most már Posztós Mihály detektiynpk irt egv cédulát ég abban 'c/c/í/cr/e a cgnnqradi betörést és :íz orgazdákat is. Tgv indult nieg az eljárás Kovács és a Mándoki-házapár ellenA pénteki tárgyalásra Kádár Mihályt szuronyos fegyőrök hozták pl Sopron-Köhidáról. Rabzubbonyan piros posztó háromszög volt látható, ami a dologházat. jele"ti. Kihallgatták a vádlottakat- Kovács iskolaszolga komoly fekete ruhában jelent meg, kezében kpztfvüt szorongatott. Mündokié-k iB ünneplőt húztak- Az orgazdaságot tagadták* «zt állították, hogy nem tudtak a hoimi lopott voltáról. Kégőbb azonban Mündokiék elismerték bűnösségüket és rávalloitak Kovácsra ig, akiinek tulajdonképp" alkalmazottaiKovácstól mindössze egy zug"t kapnak, ahol laknak cg ennek fejében reggeltől napestig dolgoznak az iskolában. Kihallgatta a biróság tanuként a dojogházas rabot ig, ki elkeseredett vallomást tett Kovácg ellen- Elmondotta, hogy amikor Szegedre érkezett a „szajréva'4', gyerekkori pajtásánál, Mándokinál szállott meg. Adott |8 nekik a lopott holmiból >(/<•'+"b azonkívül Mándoki megvett egy inget tőle- Má"doki hozta azután össze őt Kováccsal, aki kiuggorázfa.. Körülbelül 250 pe"gő értékű holmit adoft ncki és ezért csak 25 pengőt adott— A börtönben el voltam keseredve — mondotta —, hogy éri ott szenvedek, ez az ember pedig kényelmesen él . . : Ezért jelentettem fel. Kiderült az ig, hogy Kovács tudott a holmik lopott voltáról, higzen szó volt előtte ar'ól is, hogv nem szabad semmit zálogba vi"o,i. mert mingvárt letartóztatják az illetőt. Kovácg ezekutá" is konokul tagadottDr. Illyés Ti vada r ügvész vádbeszédéhen , a legszigorúbb büntetés kiszabását kérte Kováccsal szemben, aki ahelyett," hogy hálát adott volna az Istennek, hogv biztos, nyugdíjág állásba segítette, orgazdaságot követ el— Tessék megnézni ezt az embert, — fordult az ügyész Kovács felé. Elegáns fekete ruhában, kezében keztvüvcl ál! itt a biróság előtt, mint egy feddhetetlen dzgentlenieii, közben periig nem átall közalkalmazott létére orgazdaságot elkövetni. A biróság Kóvácgot kéthónap\ fogházra cs kétévi hivatalvesztésre 'félte. Má"d°kiék fejenként egy-egyhónapi fogházat kaptuk. A bíróság elrendelte, hogy az ítéletet Kovács felettcs hatóságával gyomban közöljek. — Megértette az ítéletet? — fordult a bíró < Kovácshoz Már most közöljük ;jz Ítéletet a i Polgármester urrtt. uu-rt aki orgazda, az i Méltóságos, Nagyságos Asszonyom? Ne pepecselje otthon, egyedü! a baját, mert bármilyen ügyesen is csinálja, tarka marad. „Duralirt" hajfesték az egyedüli am* bajának természetes színét visszaadja. Még a legjobb brrátnője, sem veheti észre, hogy haja szine festéktől cs nem a természet ajándékaképen tökéletes. A Duraiin hajfesték egyszerű kezelési lehetőségénél fogva bármelyik eddigi hajfestöszcrncl olcsóbb és ami a íö, a haj eredeti szinct adja vissza. Asszonyom csak egy próbát tegyen, meggyőződhet ennek igazságáról. Kérje fodrászától a Duraiin festést! Főlerakat: DUDÁS SÁNDOR fodrászat) é- kozmetikai szalon Szeged Tisza Lajos-körnt • 19. sz. eag percig sem maradhat, közalkalmazott• Hisz az orgazda veszedelmesebb a tolvajnál is . . .' 11a maguk nem volnának, ncm volna tolvaj sem . . . Mándokiék megnyugodtak a'z Ítéletben, de Kovács- ártatlanságát hangoztatva fellebbezést jelentett he."Fellebbezett a?onbah az iigyépz is Kovács terhére súlyosbítás végett, mig Mándokiék Ítéletében megnyugodottagóné érdeklődésére a biró közölte, hogy káj-át a polgári bíróságnál keresheti, ami annál könnyebb lesz- nie' t KoVácgnak háza i<« van. HUGÓ VICTOR ÍRJA Shakespeare cimü könyvében, amely 186l-ben, tehát majd háromnegyed évszázaddal ezelőtt Íródott, még pedig Angliában, bul a nagy iró száműzetésben élt; . . .! Gutenberg megváltóként jött. An emberi szellem nagy müveinek elveszte, ami a könyvnyomtatás feltalálása elött elkerülhetetlen volt, ma képtelenség. A könyvnyomtatás a kimerithetetlenség találmánya. A szociális tudomány perpetuum mobiléjc. Idönkiut egy-egy zsarnok meg akarja állítani. Le akarja lassítani a gépezetet, dc a gépezet összetöri. A könyvnyomtatás megteremtette a gondolat ellenállhatatlanságát, a haladás feltartóztathatatlanságát és — bocsánat a nehézkes kifejezésért — az elveszthctetlen könyvet A könyvnyomtatás feltalálása előtt a civilizációt gyakran sújtották anyagi veszteségek. Egyszerre csak eltűntek a világról bizonyos költőknek és gondolkodóknak a halgdás szempontjából pótolhatatlan utmutatúsai. Egyszerre csak hiányzott egy oldal az emberiség könyvéből. Egy másoló ostobasága, vagy egy zsarnok szeszélye megfoszthatta az emberiséget a lángelmék nagy örökségétől. Ez a veszély megszűnt. Elkövetkezett a testetlenség uralmának korszaka. Senki éa semmi nem árthat immár a gondolat tetstének, mert nincs többé teste. Régebben k é Z« irat volt u remekmű teste. A kézirat voszendő volt s elvitte magával a lelkét, a müvet. Mióta kefelevonat van, felszabadult a testtől. Ma csak lelke van. Nem ölbelik meg a halhatatlan lelket. Gutenberg óta nincs „egyetlen példány". Minden példány csira, nielv ezer kiadássá soksZorozluitja magát. Egysége magába rejti a végtelenséget. Ez a csoda menthette meg a világ értelmét. Gutenberg a XV. században kiút «z ijesztő sötétből cs kimenti a homályból a megváltott foglyot, az emberi szellő. Ili e t Gutenberg az élet segítőtársa. A küzdíf civilizáció állandó munkatársa. Semmi sem történik nélküle, rt az átmenet a rabszolgából a szabad emberhez. Ha gondolatban kiküszöböljük a civilizációból, Egyiptomba; esünk vissza. A sajtószabadságnak legkisebH korlátozása visszafejlesztheti a nemzetek szellemi életét. — Az embernek a könyvnyomtatás révén történt felszabadulása, még egyszer hangsúlyozzuk, többek között a költök és bölcsek" müveinek akadálytalan megőrzését jelenti, Gutenberget a. szellemi termékek m á-odik atyjának nevezhetjük. 0 előtte