Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-20 / 177. szám

Szombat, 1938. aug. 20. Politikai napilap XIV. évfolyam 177. sz. Róma vagy Bizánc Az ünnepnek es az ünnepélyességnek minden áhitata és bensőségc teszi örökké emlékezetessé a székesfehérvári országgyűlés nagy napját. Mintha az aranykeretes történelem egy órára kilépett volna rámájából, mintha a történelem örökpergésü filmjének szereplői rövid időre elhagyták volna a vásznat, hogy éljék azt, amit ábrázolnak. Egy darab történelem zajlott le a szemünk előtt ragyogó fények és ragyogó bizakodások olthatatlan tüzében szikrázva; A kilencszázéves multat ünnepelték a késői leszármazók s ünnepelhették-e másként, mint az erős fogadás szavaival. íme, ez már nem a hit dolga és nem a meggyőződésé: kilencszázéves mult — milyen végtelen mult áll még előttünk, — igazolja mind annak igazságát, amit ünnepelni összejött egykori székhelyén a törvényhozás s amit magasztalni f.-szeborul most a nemzet minden hű , fiának lelke. Róma, vagy Bizánc, — ez a probléma gyötörhette a nagy országépitőt is, melyik parihoz kösse a nemzet hajóját, melyik világ erkölcsét épitse bele abba az uj államrendbe, amit a vas szigorával, a tűz pusztító hatalmával és a szeretet engedékenységével épített be az alig megtelepült s nomád portyázásokban harci kedvét kiélő nemzet lelkébe. Róma, vagy Bizánc hatalmi csoportja, utja, iránya, vallása, politikája, lelkisége között kellett választania a bölcs királynak nem tudva semmit arról, amit a világtörténelem az ő választása után tárt fel s hagyott ránk tanulságként. M a tudjuk, hogy mit adott Róma és mit vett volna el Bizánc, dc majd ezer év eseményei szolgáltatják tudomásunk forrását, de István királynak az ezeréves történelem előtt kellett döntenie és választania abban a kérdésben, aminek helyes megválaszolása — éreznie kellett neki is — az ország sorsat és jövőjét jelentette. Ez az ország — kompország volt mindig, Kelet és Nyugat között hányódott az idők Óceánján s ha éveket töltött is a nyugati parton, évszázadokat kellett cserében vesztegelnie Keleten. Kelet valrá:sa, — „keleten nőtt törzsöke fámnak" — cs Nyugat kultura ja között habozott és vívódott századokon keresztül s ha a nagy király majd ezer éve a nyugati partokhoz kötötte lo az ország hajóját, jöttek viharok, jöttek fergetegek, melyek átcsapták a keleti partra akkor is, amikor a hajó kormányosai nyugat felé irányították útját. S amikor most lélekben letérdelve s áhítatban földre omolva ünnepli a nemzet első, nagy királyát, nincs elmondott és leirt szó, amelyik — tagadással ünnepelne. Szent Istvánt ünnepelni csak Szent István hagyományainak követésével lehet, tanításai élő aktualitással figyelmeztetnek ma is kötelességeinkre s amig van nem követett tanácsa, amig van testet nem öltött tanítása, addig — kilencszáz év története rá a bizonyság —, nem lehet más parancs, program, céltüzés, irányszabás számunkra, csak az, amivel a nemzet útját első nagy királya jelölte ki. S ha István király Rómát választotta, nem választhatjuk mi sem Bizáncot, ha István a nyugati kultura partján eresztette le a hajó köteleit, nem szedhetjük fel mi sem a sátorfáinkat, hogy a Keletet válasszuk szimbólumul s otthonul. Róma a kulturát, a magasabb életszinvonalat, a civilizált életet, a szeretet vallását, a szerződések hűségét, a békét jelentette akkor és jelenti azóta is s nekünk égbekiáltó bűnök nélkül nem lehet elereszteni azok kezét, akiknek országalapitó nagy királyunk nyújtott baráti jobbot. „Minden nemzetnek megvan a maga törvénye, — tanította a szent, király — és 'senkinek eszébe ne jusson, hogy görög törvények szerint kormányozza a rómaiakat és római törvények szerint a görögöket." Ennek a nemzetnek törvénytárába az első parancsokat István király irta be s ezek a parancsok ezer év törvényhozásának, nemzetvezetésének és nemzetpolitikájának fonásaivá váltak. Ezt az országot az alkotmánya irott cs lelkisége Íratlan törvényei sz eri n t lehet csak kormányozni, „faragott képet ne csinálj magadnak, hogy azt imádjad", — a politika nyelvén ezt jelentik Szent István szavai. S amikor a nemzet egy csoportja faragott bálványok elé viszi politikájának pogány áldozatait, — s ezeket az áldozatokat nem a pogány hivők és nem a pogányság hittéritői, hanem a nemzet lenne kénytelen meghozni, — akkor mindenki, aki felelősséget érez a jelenért és a jövendőért, gondoljon a szentistváni taüitásokra s gondoljon orra, hogy ha az első király a nyugati kultura és a nyugati lélek javára döntött, akkor senki nem lehet olyan botor és felelőtlenségében is vakmerő, hogy perujitást kezdeményezhetne abban a vitában, amit még Szent István döntött el. Ez az ország a keresztény szellemet akarja, tehát demokráciát akar, a szeretet uralmát akarja, a gyöngék támogatását, az elesettek fölemelését s a léleknek mindenen keresztül ragyogó szabadságát. Nem tagadhatja tehát meg azokat a nagy kincseket, melyeket apáik, — „kik szabadon éltek',; haltak, szolgaföldön nem nyughatnak", —* hagytuk rájuk terhes és vigasztaló es fölemelő örökségként. Szent István tanítása ma élőbb, mint valaha is volt s a mi kötelességünk csak az, hogy hivő hittel és engedelmes lélekkel az élő tanítást az[ elő életbe építsük bele. Chamberlain nemzetközi értekeziet elé viszi a cseh kérdést, ha eredménytelenül végződnek a prágai tárgyalások Lord Runciman pénteken másfélórás tanácskozást folytatott Hodzsa miniszterelnökkel Prága, augusztus 19. Hodzsa Milán miniszterelnök — mint Runciman lord titkársága közli — közölte Runciman lorddal, hogy két heten belül a postaigazgatásban hét fontos állást német nemzetiségű tisztviselőkkel tölt he. A politikai közigazgatás terén német nemzetiségű tisztviselőket neveznek ki, ezenkívül még két kerületi főnöki állást is nemetekkel töltenek be. Runciman lord délben a miniszterelnökségre ment, ahol Hodzsa miniszterelnök fogadta. Prága, augusztus 19- Hodzsa miniszterelnök pénteken délben mintegy másfélórás megbeszélést folytatott Runcimannal. • Jól értesült körökből származó hirek szerint a megbeszélések középpontjában lord Runciman és Henlein tegnapi találkozása állott. Runciman lord hir szerint Henlein Konráddal folytatott csütörtöki megbeszélése alapján különböző indítványokat terjesztett Hodzsa miniszerelnök elé. • A kormányhoz közelálló hírszolgálati irodai jelentése szerint azt tervezik, bogy a szudétanémet pórt küldöttsége és a politikai tárcáié miniszteicj tárgyalásra üljenek össze- A hir—