Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-19 / 176. szám

9 DELMAGYARORSZÁG PÖntefc, T938. augusztus T9. ©•ülésen. Araikor a kormányzó elfoglalta helyét, megkezdődött a két Ház együttes ülése. A Budai Dalárda elénekelte a Himnuszt, Majd Radvánszky Albert báró, a felsőház alelnöke nyitotta meg az ország© ülést­Beszéde után Imrédy Béla miniszterelnök emelkedett szólásra és ezeket mondotta: — Van szerencsém a t. országgyűlés elé ter­jeszteni Szent István király emlékének meg­örökítéséről szóló törvényjavaslatot. Ismertette a javaslatot, majd ezeket mondotta; A miniszterelnök beszéde — Tisztelt Országgyűlés! — mondotta. Szent István történelmi egyéniségének jelentősége tömören alig jellemezhető jobban, amint azl egyik történelem tudósunk iette: „Szent István nem egy eszmény, vagy irányzat, egy eszme, vagy törekvés , egy erény, vagy cselekmény •ncgtestcsitőjcként, hanem az egyetemes ma­gvar gondolatnak és a korszerű haladás esz­meiének legnagyobb megszemélvesitőjcként ke­lült ki a magyar nemzet sok évszázados tisz­teletének központjába/' A történetírás ezen megállapítása benne él a magyarság milliói­nak öntudatában, méltó tehát, hogv a nemzet meguiitsa soha el nem muló háláját az első nagv király emléke előtt, aki 1)00 éve fejezte bc földi életét­— Erről rendelkezik a törvényjavaslat, amellyel az országgyűlés Szent István király dicső emlékét a magvar nemzet örök hálájá­nak és mélységes bódulatának bizonyságául törvénybe iktatja. Ezzel a megemlékezéssel a nemzet nemcsak az első magvar királv emlékét örökiti meg, hanem egyúttal kifejezést ad an­nak, hogy a jövőben ís Szent István királv alkotásainak szellemében kiván>a a magyar államot fenntartani, in­tézményeit tovább építeni és a ma­ga történelmi küldetését teljesí­teni. (Viharos éljenzés és taps.) 'A törvénv javaslat második szakasza — folytatta — augusztus 20- napját első nagy ki­rályunk emlékére nemzeti ünneppé nyilvánítja. A magyarság évszázadok során minden évben augusztus 20-át Szent István királynak szen­telte. Helyesnek látszik, hogy a törvényhozás Szent István király emléke megörökítésének ünnepi alkalmát felhasználja arra is, hogy az 1222. évi aranybulla I cikkelyében foglalt rendezés szellemében első szent királyunk névünnepének "ünnepélyes megtartását a jövő­re nézve határozottan elrendelje. A kifejtettek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a fenti javaslatot általánosságban és részletei­ben elfogadni méltóztassanak. • Radvánszkv Albert báró elnök: Az or­szágos határozat 3- pontja szerint a törvényja­vaslatot az együttes ülés bizottsági előkészítés nélkül nvomban tárgyalás alá veszi és azt ál­talánosságban és részleteiben egyszerre tár­gyalja le. A miniszterelnök beszéde után Bethlen Pál gróf. a felsőház jcgvzőie Sered i Jiiszti­itián bíboros hercegprímást hivta fel szólásra, aki a felsőház első szónoka volt. A hercegprí­más felvonult a iobboldali szónoki emelvényre cs onnan mondotta el beszédét. A hercegprímás beszéde Az első felszólaló Serédi Jusztinián Ma­gyarország biboros hercegprímása volt. — Mint az országgyűlés felsőházának tagja és mint az ország primása, a magyar nemzet­tel és a római katolikus magyar hívekkel egviitt . mondotta — kimondhatatlan öröm­mel és lelkesedéssel köszöntöm a miniszterel­nök ur ónagyméltóságát a székesfehérvári or­szággyűlésen benyújtott törvényjavaslatért, örömmel üdvözlöm ezt a törvényjavaslatot azért, inert raitá keresztül a haza sorsának leufőbb ijánvitói a mostani és későbbi generá­riók irányítására ís ország-világ színe előtt ünnepélyesen megvallottak, bogy a magyar nemzet az isteni Gond­viselés különös kegyelméből olvan szerencsés volt, hogv sem hazájá­nak, sem faiénak szeretetét, sem állami berendezkedését, sem ál­lami életének biztos alánját, a tiszta erkölcsöket nem kellett éa nem kell idegenektől tanulnia. Mert hiszen közel ezer esztendeje feltárta eze­kéi első szenl királyunk és az egyházzal egvetértve hirdette, a nemzet okulására gvako­rolta ugy. hogv szent királvnuk énpen ezekkel az időt álló alkotásaival örökítette meg cni'é­két és állandósította életét közöttünk. Szent István királv alkotásai azért irlót­tíllónk. mert olvan erkölcsi és iogi elveken nvugosznak. amelvek változatlan igazságra támaszkodnak Nekünk tehát ma*vor«ágnnkat és niagvar intézményeinket nem kell olvan reform ul'án megteremtenünk, vatfv tökélete­sítenünk. amely nie«rt»«?adja a multat, hanein amely visszatér a írmltra. Nekünk a mért ki sent próbált re­formok kergetése e'ő't a szent ki­rálv r>él''ó;»ra az ős? mifvar ha­gyománvokha és ín«sznkiWnkha kell heácvaznunk a korszerii u'i­lásokat. amenn«'ít»en »7"V a kc­res/ténv éie»'eif„nAst„l és « ke­resztény kirói^sórt-^i nsszcegvez­telkelők _ Nem hallgathatom el, hanem itt nyíltan megmondom, hogy csak akkor örökítjük meg igazán Szent István emlékét az ő dicsőségére és a haza javára, hogyha a nemzet, amelv mi vagyunk, nemcsak csodálattal, hanem kollckti­ve és egvéni életében követi Szent István cse­lekedeteit, éli Szent István életét, Hóman Bálin! A biboros hercegprímás nagy tetszéssel fo­gadott beszéde után Hóman Bálint szólait fel: — Szent Istvánban — mondotta — minden kor és minden iránvzat a magyarság eszmé­nyét és példaképét lát ia. Mi minden idők leg­nagyobb magyar királyát ünnepeljük, akitől példaadó utmutatást nyertünk István király lelke a magyar öntudat, a krisztusi hit, a nyu­gati szellem összetétele. — A magyar nemzet 900 év óta becsületesen, teljesítette nagy történelmi hivatásából rá­háruló kötelességeit, leliesitelte akkor is, ami­kor a nvugat megtagadta, cserbenhagyta és kiszolgáltatta. Teliesiteni fogja a magyarság kötelességét a jövőben is, mert tartozik vele magának, a múltjának, történelme hőseinek és ezek sorában elsősorban Szent István ki­rálynak, akiben méltán tisztel iük « történelmi magvar gondolat és korszerii haladás, a kelet és nvneat halárán minden nehéz nróbát ki­álló örök magyar halhatatlan szimbólumot. T'ldy Zoltán Ezután Tomcsányi Móric felsőházi tag szólalt fel, majd Tildy Zoltán mondott be­szédet. — Ez az országgvülés — mondotta — bí­zonvsá"»"tel az osztatlan niagvar nemzet belső egvséiíe melleit. Ma nincs párt. nincs felekezeti különbség, nincs társadalmi különbség. Meg­indultan nézünk etfvmás szemébe és nvuitüik Kezünket eevniás felé. Magvarok vagvunk. Eu­róna árva és testvériden néninek fiai. a közös sors gyermekei. Tstván királv néne vartviink mindnvái*»n és egyformán fetdős hordozói az ő szent és nagv öröksénének Fevetértéssel mennOarütillk bonv nemzeti létünk, fennma­radásunk. multunk és iövenöőnk ntia ebben a törekvésben van és n magvar életet csak egv szemléletben nézhet iük és érhet iük el- Szent Tstván k'rálvimk szemléletében Epnck leglé­nyegesebb pontjai a következők: LIEBMBHN vegyen filmet FOTO HQLNDPzárv* le.zt KELEMEN-UCOA 12. — Az európaiságot tudatosan vállaló, mégis erős, tiszta és hamisítatlan magyarság. Szent István kemény volt és határozott a maga ter­veiben s mindig nemzete javát kereste. Első és nagy királyunk egész életét, minden cseleke­detet átszőve tiszta igaz lélekkel élt keresz­ténvsége és hite az erős Istenben. Tartsuk' örökségünknek hitünket, tiszta magyarsá­gunkat, belső egységünket és akkor él jük a nagv nemzetek történelmét tovább megújuló dicsőségben. Hiszek abban, lioev ez a nép nem fejezte be hivatását ezen a földön. A beszédek elhangzása után Korniss Gyula képviselőházi elnök a tanácskozási be­fejezettnek nyilvánította. • A kormányzó aláírja a förvényí Az együttes ülés a törvényjavaslatot egy­hangúlag elfogadta. Brandt Vilmos képviselőházi jegyző le­sietett az emelvényről és a törvényt átnyúj­totta Imrédv Béla miniszterelnöknek, aki a kormányzó díszhelye elé lépett és meghajol­va, átnyújtotta a kormányzónak. Negyed he­tet ütött a székesegyház órája, amikor a kor­ma nvzó aláirta a törvényt. Miután Imrédy miniszterelnök átvette n kormányzótól az aláirt törvényt, asztalánál ellenjegyezte a törvényt. K o rn i s s Gyula elnök a következő beszéd­del zárta be az ülést: — Szent István politikáiénak követése 4 magyarság fennmaradásának és továbbfejlő­désének legfőbb biztositéka. Legyen szenl ki­rályunk soha el nem porladó kpze mindenko­ron nemzetünk legbiztosabb utmuiatója cs ve­zetője. Korniss Gvula beszédét a kormánvzó' és á ielen levő kénviselök állva hallgatták végig. Az ünneni ülés 0 óra 20 perckor véget ért. At ülés végén a felsőházi tagok és képviselők' hosszasan lelkesen éljenezték a kormányzót. Az ünnepségek Az országgyűlés ünnepi ülése után a kor­mányzói pár rövid időre visszavonult a vá­ros egyik termébe. Ezalatt megalakult a vá­rosháza előtt a díszmenet, amely elkísérte a kormányzót a Szent István Bazilika feltárt maradványainak felavatására. A legfőbb méltóságok elkísérték a kormány­zót a Bazilika-térre, ahol koszorút helyezett el, miközben felhangzott a dalárdák Szent István Himnusza. A kormányzó hatalmas ba­bérkoszorút helyezett cl az árpádházi kirá­lyok sírjára és ezzel felavatta a Szent István által megalkotott bazilika maradványait. Ismét megalakult a menet, amely ujjongó tömeg között vonult a Szent István szoborhoz, Székesfehérvár dalárdája elénekelte a Him­nuszt, majd vitéz Imrédy Béla miniszterel­nök engedélyt kért a szobor leleplezésére. Á Szent István emlékév országos bizottságának nevében Hóman Bálint ny. miniszter mon­dott beszédet, amelynek kíséretében átadta a szobrot Székesfehérvár városának. A kormányzó koszorúzta meg elsőnek a szobrot, majd a felsőház elnöke, a képviselő­ház elnöke, a főhercegek, Németország és Olasz­ország küldöttségének vezetői, a miniszterel­nök, a honvédség főparancsnoka, Budapest polgármestere, stb A kormányzó ezután S i d 1 ó Ferenc szob­rászművész kíséretében megtekintette a lovas­szobrot, majd a Szent István 3. gyalogezred dis?menetc vonult el a kormányzó előtt. A dísz­menet után a kormányzó és családja gépkocsi­ba ült és kíséretével együtt lisszatért a budai várpalotába. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom