Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-17 / 174. szám

D£L"M A GYÁR ORSZÁG Szerda, 1938. augusztus 17, M estéken a meglcözelitKetetlen szépsé­gű és hangulata Dóm-téren. Az te­hát, hogy a hatóság engedett merevsé­géből s a játékokat minden erkölcsi és pénz­ügyi következményeivel vállalta, helyes De mért kellett mellőzni, amikor föltételeit a város megváltoz* tatta, Budapestet? Ha azért Hagyják játékon kívül Márkus Lászlót, Heves! Sándort, Németh An­talt, Oláh Gusztávot és Bárdos Artúrt, mert náluknál is külömb márkát akarnak a játékok rés/ére biztosítani, természetesen nem lehet kifogást emelni a játékok cél jajt szolgáló koncepciózus eljárás ellen. De Budapest következetes meg­kerülésével elmenni Kolozsvárra — Budapest Európa legelső színházi városai közé tartozik —; és Budapest következetes mellőzésével tün­tetően kitartani Kolozsvár mellett, nem volt a játékok érdekeit szolgáló szerencsés elhatá­rozás. Tapintatosabb, okosabb és körültekin­tőbb magatartás mellett — ennek a vélemé­nyünknek a részletes kifejtését más alkalom­ra hagyjuk — nem született volna meg a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, amelynek i színészi családfáju cs művészlelkű Kaff­ka Péter mellett Oláh" Gábor és NémetK Antal a megteremtői cs vezetői. 3. Általánosságban azt mondják, Hogy Károm hét a szegedi játékokból sok és hogy nem pont az idén kellett volna adni—bel- és kül­politikai válságok esztendeje — nagy és drá­ga müsoTt. Nem tudjuk ezt a véleményt osz­tani. Az idei gazdálkodást — ez az állí­tás művészi vezetésre, a d m i- | nisztrációra, pénzügyekre és propagandára egyaránt vonatko­zik — nem lehet folytatni. Ez biztos. De abban sem merülhet ki a játékok kultur- és várospolitikája, Hogy évről-évre a folyto­nosság fentartása legyen a leg­főbb irányadó szempont. A játé­kok menthetetlenül kimúlnak, ha nem tér át e város koncepciózus munkára és a legnagyobbat-alkotást nem ott folytatja, tökéletesíti, emeli és állandó­sítja, ahol 35-ben abbahagyták. Nagyot mondunk. A tanyai vasútra nem lehet annyit ráfizetni, mint a színházra. Ha idegen pél­dákból nem okult a hatóság, gondoljon arra a néhány évre, amely alatt a város házikeze­lésben tartotta a színházat. Abbé' a pénzből, amelybe három év alatt a színház került, gyönyörű zeneiskolát lehetett volna fölépí­teni. Mit gondolnak, Sz i k 1 a y Jenőnek is annyiba körül a színház, mint amennyibe a városnak került? Egyáltalán győzi magán­ember, aki nem kiveti és szedi, hanem fize­ti a pótadót, amit a város győz? A hiba a műsor összeállításában, a játék­rendezés minden ágában mutatkozó meggon­dolatlanságokban s az egészséges szín­padi akciókat megteremtő, átlengő és összefogó koncepció hiányában kezdettől fogva kiütközött. Szeged nem egy világforgalmi vonal mentén fekszik, mint Salzburg, — maga is világnevezetesség a já­tékoktól függetlenül —, de az a nagy hely­zeti energiája sincs meg, mint Veronának, amelyhez fogható város szabadtéri já­tékok szempontjából nincs Olasz­országban. Verona ez arénájával versenyen kiviil és fölül áll. Ráadásul Velence és Milá­nó között fekszik. Ókori sáncai a legtökélete­sebben maradtak mer. Szük házsorai és kes­keny sikátorai között Shakespeare bolyong­hatott. Földjében porladnak a szerelem örök hősei: Romeo és Júlia, akiknek sírkövéhez különösen angolok és amerikaiak vándorol­nak el megrendült lélekkel és áhítatosan; Szegedet a Dóm-tér emeli min­den más magyar várossal szem­ben versenyen fölül. De azután minden más Hasonló adottsága hiányzik. Vasutvonala ide­genforgalmilag néptelen. Idegenforgalmi adottságain, amelyekben rendü­letlenül hiszünk, három év alatt egy jottányit nem építettek és nem fej­lesztették. Ide a játékok hetei alatt csak a já­tékok kedvéért jönnek. Itt tehát alapjában hibás, épp azért veszedelmes rendszer azt mondani, hogy adok 15 előadást, a kiadásom X ezer pengő, ami fedezve lesz. mert átla­gos félházak mellett nincs deficitem és átla­gos félházakra csak lehet számítani. Ez a rendszer volt három év óta a szegedi rend­szer, mar pedig ez a rendszer olyan helyzet­ben, mint amilyenben helyi, oszágos és nemzetközi viszonylatok miatt a szegedi já­tékok vannak, politikai hátrányok nélkül is alkalmatlan a - játékok fentartására, fejleszté­sére és állandósítására. Itt egységes koncepció kell a * \ művészi, pénzügyi, adminisztrá­o km án y ok iratok lefényképezése L 1 C B M A N N Kelemen ucca 12. szám. ciós és propaganda munkakörre; És Hogy ma csak egyet mondjunk még, ez a koncepció nem merülhet ki abban, hogy amikor nagyobb a műsor, erőtlenebb a pro­paganda, de abban sem, hogy a darabok számával arányosan emeljük a propaganda mennyiségét. A minőség: az eredeti­ség, az újszerűség, a sorokat diktáló lélek­tani megérzés, a sziporkázás, az ötletek telje­sen kivül maradtak a szabadtéri játékok iro­dáján. Pedig ha a fejlesztési tendencia nem­csak abban merült volna ki, — persze Cina szerepeltetése művészileg is nagy esemény volt —, hogy többet adjunk, mint amennyit eddig adtunk, ez lett aztán fárasztó, hanem a minden irányú fölfelé Ívelésben is cs ha a szervezés és propaganda a versenyt minősé­gileg tudta volna állni, nem jutottunk volna oda, hogy az adminisztratív vezető napok­kal a játékok befejezése előtt n y o 1 c v a ni ezer pengő deficitet vállaljon, bizonyára olyan hirek ellensúlyozásául, amelyek 150 ezer pengő deficitről tudnak. Ragyogó pompával kezdődött meg a Szent István-hét A kormányzó ünnepélyesen telavaíía az első magyar királyok föltört eszíergomi palolájáf Budapest, augusztus 16. 'A Szent István-hét káprázatos ünnepséggel vasárnap és hétfőn megkezdődött Esztergomban. Vasárnap délután ünnepi szentmisét pontifikált az esztergomi székesegyházban Serédi Jusztinián biboros­hercegprimás, leleplezték Balassa Bálint szobrát és felavatták az esztergom—komárom­megyei vitézek zászlóját. Te 1 e k i Pál megnyi­totta a tanügyi kiállítást, a vitézek szerenádot adtak a hercegprímás tiszteletére és a Várhe­gyen nagyszabású tűzijátékot rendeztek. Nagyboldogasszony napján a kormányzói pár és az ország legfőbb méltóságainak jelenlété­ben országos ünnepség keretében avatták fel az esztergomi Várhegyen az árpádházi királyi pa­lota feltárt maradványait- Ezt megelőzően káp­rázatos körmenet volt Esztergomban, a 900 év­fordulóján ar.nak a napnak, amikor Szent Ist­ván felajánlotta az országát és nemzetét Ma' gyarország Nagyasszonyának. A körmenet, a szentmise és a prédikáció vé­geztével vitéz nagybányai Horthy Miklós kormánvzó jelenlétében adták át a nemzetnek az árpádházi várat, az ezen a helyen emelt ká­polnát és a legutóbb feltárt műemléket. Délben a becegprimás ünnepi ebédet adott Horthy Miklós kormányzó tiszteletére az esztergomi palotában. Zarándokol az ország népe a közszemlére kileli Szentkoronához Kedden reggel diszes külsőségek között vit­ték át a királyi vár egyik termébe a Szent Ko­ronát, hogy közszemlere tegyék ki- A Szent Korona káprázatos fényben áll a királyi vár márvány termében a jogar és a2 országalma mellett. A Szent Koronát hat alabárdos a vállán vit­te a Vár márványtermébe. A korona után ha­ladt báró Perényi Zsigmond és gróf Tele­k i Tibor koronaőr. Méltóságtel jes lassúsággal kanyarodott az ünnepi menet a palotáha. Szer­te a folyosókon a zöldattilás testőrök feszes vi­gyázzba merevedtek. Amikor a fekete vasládá­ba elhelyezett korona a márványterem küszö­bérc ért, a monumentális terem szempillantás alatt sugárzó fénybe borult és a Szent Koro­nát a biborszinben ragyogó emelvényre tették­A mély csendben négy halk koppanás hal­latszott; a koronaőrök letörték a négv viasz­pecsétét. majd a koronaőrök a miniszterelnök képviseletében megjelent Barsy Aladár mi­niszteri osztályfőnök jelenlétében felnyitották a vasládát, amelyben ott díszelgett a Szent Ko­rona. A következő pillanatban mélyen megha­jolva az emclvénv közepén álló asztalon levő bársonvpárnára tették a koronát, kiemelték az országalmát, a jogart ^s széj jel teritették a ko­ronázópaláslot­Közben megszólallak" a Koronázó templom harangjai és fél 9 órakor zsakettbe öltözve, ke­zükben cilinderrel a kormány, a felsőház tag­jai, a Budapesten állomásozó diplomaták", S titkos tanácsosok, a palotahölgyek, a királyi kamarások, a parlament tagjai a Szent Korona elé járultak. Az ünneplők sorába káprázatos színfolt ve­gyült. amikor megérkezett a tábornoki kar, a magyar hadvezetőség, a honvéd tisztikar ra­gvogó áliszruháhan. ' Szakadatlanul özönlött a nép és délelölt 9 órakor már az egész Szent György-teret ellepte a közönség, majd megindult a zarándokok első csoportja. A fehér márványterem bejáratánál két skarlátba és hófehérbe öltözött testőr ál­lott. A zarándokok mélységes meghatódottság­gal vonultak el a Szent Korona előtt. A kormányzó és családja kedden délben egy ótakor tekintette meg a Szent Koronát és a hozzátartozó drágaságokat. A nemei huidötíség fogadtatása A Szent István jubileumi ünnepségeken Né­metország is nagv küldöttséggel képviselteti magát. A német alkalmi küldöttség hétfőn dél­után 6 órakor érkezeit meg a menetrendszerű gyorsvonattal a Keleti-pálvaudvarra, hol di­szes külsőségek között fogadták. Este a német küldöttség tagjai a Margit-szigeten vacsoráz­tak. mig az olasz küldöttség tiszteletére gróf Vinci olasz kövei adott estebédel az olasz kö­vetség Eszterházi-uccai Palotájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom