Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-14 / 173. szám

Vasárnap, 1938. augusztus 14. DECMAGYARORSZÁG 9 Kis képek a nagyváros uccájáról i. Állok egy uccasarkon már vagy félórája. Vá­rok egy kisleányra, aki tegnap azt igcrte, hogy ma egynegyed hatkor várjani meg itt a házuk előtt a sarkon, de ne késsek, mert ő valószínűleg már öt-tiz perccel korábban fog megjönni. Én cl is jöttem már 5 perccel egynegyed hat előtt s azóta várok. Azonban, bár egynegyed hét felé jár már az idő, a kisleány még nem jön. Ellenben jön két tiz éves forma inasgyerek és egy nyolc-kilenc éves leány. A sarkon találkoznak egy hasonlókorú fiúval. — Szerbusz, szerbusz, — köszöntik egymást, aztán a kisleány megkérdezi a fiútól: — Na, mi van a Valérral? •— Semmi különös — feleli az. •— Hát akkor miért nem möntök együtt haza­felé. A Valért már egy félórája láttam a Jóská­val, a Kovács Jóskával hazainönni. — Hát aztán — feleli a fiu —, mi van abban, ha a Jóskával mén. Én mondottam neki, hogy mán válasszon a Jóska meg én közöttem, mer' hát nem lőhet, hogy ketten udvaroljunk egy leány­nak. — És a Valér a Jóskát választotta? — Azt hát, ugylátszik a Jóska a jobbképii ket­tőnk közül, — válaszolja egykedvűen a gyerek, íztán elbúcsúznak s mennek az utjukra, mint va­lami nagy bölcsek. Én pedig állok tovább és várom a kisleányt. Közben arra gondolok, mennyivel bátrabbak ezek a gyerekek, ök meg merik tenni, hogy egy ilyen kérdést nyíltan és egyszerűen elintézzenek s ha a leány a másikat választja, nem esnek kétségbe. Én meg csak várok és félve gondolok arra, nem azért késik-c őnagysága, mert valami Jós­kával sétál a város másik végén? S hogy ezt megkérdezzem tőle, arra még gondolni sem me­rek. Különben sein biztos, hogy megtudnám az igazat. Ha pedig megtudnám... Jaj, de kár, hogy már nem vagyok tiz éves kisfiú! Nekik még köny­nyü... 2. Megyek az uccán s amint két 14—16 éves leányt elkerülök, haljom, hogy az egyik ezt mondja: •— Pista annyira, de annyira szeret és én is igazán nagyon szeretem s csak az a nagy bajom van, hogy nem tudom, mivel lehet egy fiunak tnegmutatiü, hogy az ember szereti!? Pedig én ngy szeretnem neki megmutatni! Istenem, gondoltain, micsoda nagy Igazságot mondott ki akaratlanul is ez a kis kalapos- vagy varróleány. »Nem tudom, mivel lehet egy fiú­nak megmutatni, hogy szeretem?* Igen, ez az, amit nemcsak az ilyen kisleányok, hanem érett, tapasztalt nők sem tudják. Sőt sokszor még ma­gúik a férfiak seani s ha a próbálkozó nők egy kicsit hízelegnek, már rögtön bedűlnek. De nem is tudom, hova lennének a férfiak a nagy boldogságtól, ha a nők meg tudnák mutat­ni, hogy igazán szeretik őket. Mert most. nem kapnak igazi szeretetet, hisz' az a kis hízelgés, amivel jókedvűen őnagysága körülveszi férjét, vagy általában azt, akit szeret, az nem igazi szeretet. A férfiak legtöbbje nem ezt várja, ha­nem, hogy egyszerűen, minden hízelgés nélkül az állandóan megértő, cgyüttérző szeretetet érezze minden szavából, pillantásából és mozdulatából. És cz az, amit a nők nem tudnak megtenni, mert azt hiszik, a szeretetet csak a hízelgéssel lehet megmutatni s csak nagyon kevés nő van, aki rájön, hogy ez nem igazi kinyilvánítása a sze­retetnek és akkor — mint ez a kisleány — két­ségbeesetten kérdezik, vájjon hogyan mutassam meg, hogy szeretem? (S—ng L—ő.) nyári viselet a hernyőselyemböl készült ruha. — Elegáns, tartós, tehát olcsó. Készíti: KRIER, Klauzál-tér 3 MAGYAR PORTRÉK Dr. "WINCHKLER ISTVÁN Max Seharme német életrajzíró „Ember és sors'" eimü müvében irja: „Minden életpályának két rétegű ivvonala van. Az első a kezdeti Jvvo­nal, amelynek olyan a grafikonja, mint egy me­derben guruló, jobbra-balra ütődő golyónak a járása. l»o ha ez a golyó egyenesbe igazodik, megkezdődik a második főívvonal, amely — az egészen apró és ritka szöge"éseket kivéve — mindig célegy enes. Az eniber tehát a maga kategórikus adottságá­ul, tehetségével elindul. Az alsó pályaszakaszon majdmindig ellenkező vonalakra téved. Legtöbb­ször nem is a maga megneszelt akarásainak megfelelő iskolai képzettséget, tanulmányi ki­képzést szerez. Néha egész fiatalsága elaprózódik a maga igazi pályahovatartozásának keresgélé­sében. Ám cgyszercsak rátalál, vagy rálökődik az igazi útra, ahol aztán mingyárt neki is iramo­dik.és hamarosan behozza a keresgélés idővesz­teségeit". A Max Scharme-féle emherrajznnk sablonjába szinte szószerint illeszthető bele. egyik országos értékű közéleti nagyunk: dr. Winchkler István uy. kereskedelmi miniszter, a Magyar Királyi Folyam és Tengerhajózási rt. mai elnök-vezér­igazgatója, aki abszolút biztositéleiü gazdaság­politikus, a nemzetközi kereskedelmi formák és lehetőségek kontinentális szaktekintélye, a ma­gyar-orientális kicserélődés kezdeményezője. Pedig mit is rajzol róla a pályakezdeti ívvo. nal grafikonja? Soroljuk fel a jóllátás okából úgynevezett életrajzi adatvonatkozásait. Tehát: dr. Winchkler István nyugalmazott ke­reskedelmi és közlekedési miniszter, jelenleg a MFTR elnök-vezérigazgatója 1890-ben született Győrött. Középiskolába Szegeden, a kegyes ta­nitórendeiek gimnáziumába cs Szabadkán, a vá­rosi főgimnáziumba járt, leérettségizett cs knto­nanövendókké lett a -wiencrneustodti katonai aka­démián. Két év múlva azonban hazajött és be­iratkozott Budapesten az egyetemre. .Togász lett. Komoly szorgalommal végezte éveit, kitűnő ered­ménnyel abszolvált, megszerezte az ügyvédi dip­lomát, de parallel birói vizsgát is tett. Ekkor tört ki a világháború. A fiatal iigyved-biró pon­tosan, kötelességszerűen sorozásra jelentkezik, katona, lesz, mint önkéntes a harctérre jut, éve­ket tölt kint a fronton. Megkapja a Signum Lau­dist, majd „ háború végén a Károly-csapatkeresz­tet. Aztán 1919-ben kedvezően intéződik el egy álláskérvénye, amelynek alapján a külügyminisz­tériumba kerül, ahol később a többnyelven be­szélő, nagykuliuráju, koncepciózus fiatalembert a bécsi magyar követségre osztják bc. Tulajdonkép itt kezdődik a kibontakozása is. Az abban nz időkben mindenrelé lefolyó nemzetközi általános és államokközti részletes gazdasági tárgyalások során sok hasznos olyan ajánlatot terjesztett elő, amikkel magára terelte a ügyeimet és amiből ki­folyóan aztán hamarosan visszarendelték Buda­pestre azza] a feladattal, bogy szervezze meg és építse ki a közélelmezési minisztérium export­import osztályát, melynek vezetője is lett. Két évig működött ennek az osztálynak élén, ahol most már számtalan kiváló és elsősorban kül­ügyi vonaikozásii gazdaságpolitikai eseményt al­kotott, ugy, hogy 1923-ban lonios megbízatással Párisba kerül, az ottani magyar követség státu­szába, ahol niost már közvetlen érintkezésbe jut külkereskedelmi nexusaival és ahol kiváló ered­ménnyel tevékenykedik. 1925-ben ismét Budapes­ten van dr. Winchkler István, aki most niár a külügyminisztérium gazdaságpolitikai osztályá­nak helyettes vezetője, osztálytanácsosi rangban. Ekkor kapja az első önálló nemzetközi kereske­delempolitikai feladatokat is, amikor a kormány megbízásából Genfbe utazik és a Népszövetség keretében tárgyal le fontos külkereskedelmi kéj. déskomplexiimot. Ettől kezdve aztán sorozatosan vezet le nemzetközi kereskedelempolitikai tár­gyalásokat a különböző nyugati államokban és többször vezetője magyar kereskedelempolitikai delegációknak. Végül gróf Bethlen István alatt rendkívül fontos németországi * o megbízatást teljesít, majd ö a vezetője annak a magyar—olasz kereskedelempolitikai megbeszé­lésnek is, amely Gömbös Gyula néhai miniszter­elnök olaszországi utja alkalmából folyt le a kél ország között. Uj dátum az élethrn az 1933-ik év, amikor egészen az ő konceptusa szerint megala­kult a Magyar Királyi Külkereskedelmi Hivatal, melynek első elnöke lett és megkezdte azt a mun­kát, ami valóban fordulatot jelentett a magyar exportszervezettség tekintetében. Egy év múlva; őt küldi ki a kormány a római paktiimiárgyalásra a magyar ' Tkereskedolcm érdekeinek képvisele­tére. Egyen, s vonalban felteié ivelő pályautjánuk' díszes magaslatára jut 1935 márciusában, amikor kereskedelmi államtitkárrá nevezik ki. M.-j<l amikor az iparügyeket kivonják a kereskedelem­ügyi tárca keretéből és uj kereskedelmi és közle­kedési minisztérium alakul meg, dr. Winchkler István — az egykori szegedi gimnazista, a vvic­nérneustadti katonaakadémikus, az ügyvéd-hiró... tehát a pályája kezdeti vonalán a maga adottsá­gának élcsszögii grafikonon tért kereső — állam­férfi lesz az első minisztere. A Gömbös Gyula halálával áialaknlt kabinetből kilép és állandó értékű helyet foglal el a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytár­saság élén, mint annak elnök-vezérigazgatója. Az erősen billenő, nagy defieitekkel küzdő és ha. józáspolitikai zavarokkal viaskodott vállalatot nagyszerű irányítással, takarékossági rendszabá­lyokkal és kitűnően sikerült hajózáspolitikai nemzetközi szerződésekkel rövid idő alatt szintw újjáalakítja. Tevékenysége folyamatos. A min­dig dolgozó típusokhoz tartozik. És természetesen állandóan továbbra is rendelkezésére áll az ál­lamnak tanácsaival és aktivitására] minden bo­nyolultabb nemzetközi kereskedelempolitikai kér­désben. Dr. Winchkler István hatalmas képzettségű, nagy tapasztalatú gazdaságpolitikus, akire mai zavaros államhelyzetünknél fogva még sokszor lesz az országnak szüksége. Radnay Oszkár. FESTÉK Háztartási cikkek i KIRDOS Valéria tér. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom