Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-14 / 173. szám

Vasárnap, 1938. augusztus 14. DECMAGYARORSZÁG 9 Kis képek a nagyváros uccájáról i. Állok egy uccasarkon már vagy félórája. Várok egy kisleányra, aki tegnap azt igcrte, hogy ma egynegyed hatkor várjani meg itt a házuk előtt a sarkon, de ne késsek, mert ő valószínűleg már öt-tiz perccel korábban fog megjönni. Én cl is jöttem már 5 perccel egynegyed hat előtt s azóta várok. Azonban, bár egynegyed hét felé jár már az idő, a kisleány még nem jön. Ellenben jön két tiz éves forma inasgyerek és egy nyolc-kilenc éves leány. A sarkon találkoznak egy hasonlókorú fiúval. — Szerbusz, szerbusz, — köszöntik egymást, aztán a kisleány megkérdezi a fiútól: — Na, mi van a Valérral? •— Semmi különös — feleli az. •— Hát akkor miért nem möntök együtt hazafelé. A Valért már egy félórája láttam a Jóskával, a Kovács Jóskával hazainönni. — Hát aztán — feleli a fiu —, mi van abban, ha a Jóskával mén. Én mondottam neki, hogy mán válasszon a Jóska meg én közöttem, mer' hát nem lőhet, hogy ketten udvaroljunk egy leánynak. — És a Valér a Jóskát választotta? — Azt hát, ugylátszik a Jóska a jobbképii kettőnk közül, — válaszolja egykedvűen a gyerek, íztán elbúcsúznak s mennek az utjukra, mint valami nagy bölcsek. Én pedig állok tovább és várom a kisleányt. Közben arra gondolok, mennyivel bátrabbak ezek a gyerekek, ök meg merik tenni, hogy egy ilyen kérdést nyíltan és egyszerűen elintézzenek s ha a leány a másikat választja, nem esnek kétségbe. Én meg csak várok és félve gondolok arra, nem azért késik-c őnagysága, mert valami Jóskával sétál a város másik végén? S hogy ezt megkérdezzem tőle, arra még gondolni sem merek. Különben sein biztos, hogy megtudnám az igazat. Ha pedig megtudnám... Jaj, de kár, hogy már nem vagyok tiz éves kisfiú! Nekik még könynyü... 2. Megyek az uccán s amint két 14—16 éves leányt elkerülök, haljom, hogy az egyik ezt mondja: •— Pista annyira, de annyira szeret és én is igazán nagyon szeretem s csak az a nagy bajom van, hogy nem tudom, mivel lehet egy fiunak tnegmutatiü, hogy az ember szereti!? Pedig én ngy szeretnem neki megmutatni! Istenem, gondoltain, micsoda nagy Igazságot mondott ki akaratlanul is ez a kis kalapos- vagy varróleány. »Nem tudom, mivel lehet egy fiúnak megmutatni, hogy szeretem?* Igen, ez az, amit nemcsak az ilyen kisleányok, hanem érett, tapasztalt nők sem tudják. Sőt sokszor még magúik a férfiak seani s ha a próbálkozó nők egy kicsit hízelegnek, már rögtön bedűlnek. De nem is tudom, hova lennének a férfiak a nagy boldogságtól, ha a nők meg tudnák mutatni, hogy igazán szeretik őket. Mert most. nem kapnak igazi szeretetet, hisz' az a kis hízelgés, amivel jókedvűen őnagysága körülveszi férjét, vagy általában azt, akit szeret, az nem igazi szeretet. A férfiak legtöbbje nem ezt várja, hanem, hogy egyszerűen, minden hízelgés nélkül az állandóan megértő, cgyüttérző szeretetet érezze minden szavából, pillantásából és mozdulatából. És cz az, amit a nők nem tudnak megtenni, mert azt hiszik, a szeretetet csak a hízelgéssel lehet megmutatni s csak nagyon kevés nő van, aki rájön, hogy ez nem igazi kinyilvánítása a szeretetnek és akkor — mint ez a kisleány — kétségbeesetten kérdezik, vájjon hogyan mutassam meg, hogy szeretem? (S—ng L—ő.) nyári viselet a hernyőselyemböl készült ruha. — Elegáns, tartós, tehát olcsó. Készíti: KRIER, Klauzál-tér 3 MAGYAR PORTRÉK Dr. "WINCHKLER ISTVÁN Max Seharme német életrajzíró „Ember és sors'" eimü müvében irja: „Minden életpályának két rétegű ivvonala van. Az első a kezdeti Jvvonal, amelynek olyan a grafikonja, mint egy mederben guruló, jobbra-balra ütődő golyónak a járása. l»o ha ez a golyó egyenesbe igazodik, megkezdődik a második főívvonal, amely — az egészen apró és ritka szöge"éseket kivéve — mindig célegy enes. Az eniber tehát a maga kategórikus adottságául, tehetségével elindul. Az alsó pályaszakaszon majdmindig ellenkező vonalakra téved. Legtöbbször nem is a maga megneszelt akarásainak megfelelő iskolai képzettséget, tanulmányi kiképzést szerez. Néha egész fiatalsága elaprózódik a maga igazi pályahovatartozásának keresgélésében. Ám cgyszercsak rátalál, vagy rálökődik az igazi útra, ahol aztán mingyárt neki is iramodik.és hamarosan behozza a keresgélés időveszteségeit". A Max Scharme-féle emherrajznnk sablonjába szinte szószerint illeszthető bele. egyik országos értékű közéleti nagyunk: dr. Winchkler István uy. kereskedelmi miniszter, a Magyar Királyi Folyam és Tengerhajózási rt. mai elnök-vezérigazgatója, aki abszolút biztositéleiü gazdaságpolitikus, a nemzetközi kereskedelmi formák és lehetőségek kontinentális szaktekintélye, a magyar-orientális kicserélődés kezdeményezője. Pedig mit is rajzol róla a pályakezdeti ívvo. nal grafikonja? Soroljuk fel a jóllátás okából úgynevezett életrajzi adatvonatkozásait. Tehát: dr. Winchkler István nyugalmazott kereskedelmi és közlekedési miniszter, jelenleg a MFTR elnök-vezérigazgatója 1890-ben született Győrött. Középiskolába Szegeden, a kegyes tanitórendeiek gimnáziumába cs Szabadkán, a városi főgimnáziumba járt, leérettségizett cs kntonanövendókké lett a -wiencrneustodti katonai akadémián. Két év múlva azonban hazajött és beiratkozott Budapesten az egyetemre. .Togász lett. Komoly szorgalommal végezte éveit, kitűnő eredménnyel abszolvált, megszerezte az ügyvédi diplomát, de parallel birói vizsgát is tett. Ekkor tört ki a világháború. A fiatal iigyved-biró pontosan, kötelességszerűen sorozásra jelentkezik, katona, lesz, mint önkéntes a harctérre jut, éveket tölt kint a fronton. Megkapja a Signum Laudist, majd „ háború végén a Károly-csapatkeresztet. Aztán 1919-ben kedvezően intéződik el egy álláskérvénye, amelynek alapján a külügyminisztériumba kerül, ahol később a többnyelven beszélő, nagykuliuráju, koncepciózus fiatalembert a bécsi magyar követségre osztják bc. Tulajdonkép itt kezdődik a kibontakozása is. Az abban nz időkben mindenrelé lefolyó nemzetközi általános és államokközti részletes gazdasági tárgyalások során sok hasznos olyan ajánlatot terjesztett elő, amikkel magára terelte a ügyeimet és amiből kifolyóan aztán hamarosan visszarendelték Budapestre azza] a feladattal, bogy szervezze meg és építse ki a közélelmezési minisztérium exportimport osztályát, melynek vezetője is lett. Két évig működött ennek az osztálynak élén, ahol most már számtalan kiváló és elsősorban külügyi vonaikozásii gazdaságpolitikai eseményt alkotott, ugy, hogy 1923-ban lonios megbízatással Párisba kerül, az ottani magyar követség státuszába, ahol niost már közvetlen érintkezésbe jut külkereskedelmi nexusaival és ahol kiváló eredménnyel tevékenykedik. 1925-ben ismét Budapesten van dr. Winchkler István, aki most niár a külügyminisztérium gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, osztálytanácsosi rangban. Ekkor kapja az első önálló nemzetközi kereskedelempolitikai feladatokat is, amikor a kormány megbízásából Genfbe utazik és a Népszövetség keretében tárgyal le fontos külkereskedelmi kéj. déskomplexiimot. Ettől kezdve aztán sorozatosan vezet le nemzetközi kereskedelempolitikai tárgyalásokat a különböző nyugati államokban és többször vezetője magyar kereskedelempolitikai delegációknak. Végül gróf Bethlen István alatt rendkívül fontos németországi * o megbízatást teljesít, majd ö a vezetője annak a magyar—olasz kereskedelempolitikai megbeszélésnek is, amely Gömbös Gyula néhai miniszterelnök olaszországi utja alkalmából folyt le a kél ország között. Uj dátum az élethrn az 1933-ik év, amikor egészen az ő konceptusa szerint megalakult a Magyar Királyi Külkereskedelmi Hivatal, melynek első elnöke lett és megkezdte azt a munkát, ami valóban fordulatot jelentett a magyar exportszervezettség tekintetében. Egy év múlva; őt küldi ki a kormány a római paktiimiárgyalásra a magyar ' Tkereskedolcm érdekeinek képviseletére. Egyen, s vonalban felteié ivelő pályautjánuk' díszes magaslatára jut 1935 márciusában, amikor kereskedelmi államtitkárrá nevezik ki. M.-j<l amikor az iparügyeket kivonják a kereskedelemügyi tárca keretéből és uj kereskedelmi és közlekedési minisztérium alakul meg, dr. Winchkler István — az egykori szegedi gimnazista, a vvicnérneustadti katonaakadémikus, az ügyvéd-hiró... tehát a pályája kezdeti vonalán a maga adottságának élcsszögii grafikonon tért kereső — államférfi lesz az első minisztere. A Gömbös Gyula halálával áialaknlt kabinetből kilép és állandó értékű helyet foglal el a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság élén, mint annak elnök-vezérigazgatója. Az erősen billenő, nagy defieitekkel küzdő és ha. józáspolitikai zavarokkal viaskodott vállalatot nagyszerű irányítással, takarékossági rendszabályokkal és kitűnően sikerült hajózáspolitikai nemzetközi szerződésekkel rövid idő alatt szintw újjáalakítja. Tevékenysége folyamatos. A mindig dolgozó típusokhoz tartozik. És természetesen állandóan továbbra is rendelkezésére áll az államnak tanácsaival és aktivitására] minden bonyolultabb nemzetközi kereskedelempolitikai kérdésben. Dr. Winchkler István hatalmas képzettségű, nagy tapasztalatú gazdaságpolitikus, akire mai zavaros államhelyzetünknél fogva még sokszor lesz az országnak szüksége. Radnay Oszkár. FESTÉK Háztartási cikkek i KIRDOS Valéria tér. t