Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)
1938-08-14 / 173. szám
Ifi DEL MAGYARORSZÁG két elegáns hölgy jelent meg. Fekete-fehér rajzos nyári ruhában volt míndakeftö. Az idősebbnek látszó hölgy kedve.-en, fiatalosan telcmmosolyog és átbólint felénk. Az egyik kegyelmes ur, a fiatalabbik, most már megláthatóan keleties terthordozással eléje siet, diszkréten, de mély hódolattal meghajol, pár szót yált a hölggyel — aki az egyiptomi anyakirályné volt, Felismertem. Amikor Ismét felémnézett, betanult, de nem feltűnően csinált ügynevezett udvari hókot hajoltam, mire a felség felémjött és francia nyelven mondta, hogy kitűnően érzi Budapesten magát, szép Magyarország és ismét el fog jönni ide. Aztán ujabb diszkrét meghajlások, mosoly, fejbólintás. És a királyné a sógornője, — egy csudálatos jelenségü, gyönyörű, fiatal, hollófekete hajú, kissé niaudulavágásu szemű hölgy — társaságában kiment a portán. Magunkra maradtunk ismét. A két kegyelmes ur továbbmosolygott, dc ebben a mosolyukban már benne volt: vége a varázsnak, elmúlt a félóra az egyiptomi anyakirályné budapesti „udvatában". Elbucsuztunk a — viszontlátásra. Egyiptomban. Soká voltam még ennek a ..polgári külsőségű" királylátogatásnak a hatása alatt . , , rn^f KORDA-RUHA Elsöranqu uriszabóság mvat- és stjorimtsnysu Divatküiönlegességek "gSaSEj Sxéchenyi-tév. Gróf Andrássy Dénes és Hablavetz Franciska regénye Krasznahorka büszke várának árnyékában Krasznahorka, 1938 augusztus. Festői vidék szivében, erdőkoszoruzla hegyek között, emelkedő, majd ismét rohamosan lejtő, kanyargós szerpcnlinutakon robogtunk az Andrássyak Ősi fészke, Krasznahorka felé. Jobbra kopár, rézszinü sziklák állják el a láthatárt, balra pedig a nyár ezerféle zöldjében pompázó, gömbölyű hegylánc, a Hstárhegy emelkedik, mint zöld fátylakba burkolt, titokzatos őrszem, mély a völgy pihenő csendjét vigyázza . . . Mintha régi játékkártya illusztrációja volua, «gy tűnik elénk hirtelen a tornai várrom kerek bástyáival. Ugv hat ez az öreg váromladék a ragyogó, délutáni sugárözönben, mintha jókedvű íriásgyermekek sakkpartijának elkoptatott figurája lenne . . . Már hétszáz méter magasságban robog autónk. Nagynéném — bajos idősebb hölgy, modern, örökfiatul — kecses biztonsággal vezeti a kocsit a meredek kapaszkodókon. A ragyogó, kék ég vakító bálteréből méltóságteljesen bontakozik ki Kraszrahorka büszke vára s valamivel közelebb, crdöbokréták élénk zöldjével koszorúzva, a világhíres Andrássy-mauzolcum kupolája . . , Egy nagy szerelem inárványemlék© Valóságos bucsujáróhely ez a mauzóleum, ahol gróf Andrássy Dénes és felesége: Hablavetz Franciska alusszák örök álmukat . . . Talán ugyanaz, ami Itáliában Romeo és Júlia sirja: Andrássy Dénes cs Franciska grófné is halhatatlan szerelmesek. Egyiptomi stilusbin épült, valóban monumentális si ©emléküket a legenda édes illata lengi körül. A látogatók, különösen az ifjúság turistaruhás képviselői, áhítattal hallgatják annak a regényes, csodálatos törhetetlen szerelemnek történelét, amely itt márványba örökítve hirdeti ennek a — korszerűtlen érzésnek örökkévalóságát . . . — Ezt a síremléket, amelyhez hasonló eeak kettő van a világon: az egyik az angol királyi családé, a másik a török szultáné, gróf Andrássy Dén»s építtette felerégének, akit nagyon szeretett, — mondja 3 gondnokod monoton, daráló modorban. mintha a Baedeckerböl idézne. Hozzáteszi még, hogy a lótuszvirág-alapzatu, tiszta egyiptomi stílusban épült emlékmű tulajdonké.pen páratlan a maga neméhen, mert egyetlen ecsetvonás sincsen benne minden, az oltárképtől kezdve a kupolát diszitő angyalok gigászi méretű alakjáig, márványberakás és aranymozaik. Aztán kitárul a pazar diszitésü, vert bronzkapu és a halál ünije.pélves fenségét sugárzó, kétméteres angyalszobrok között bevonulunk a mauzóleumba. A kapu csendesen bezárul mögöttünk, mert a kupola aranyberakása csak igy érvényesül, igy fogja meg a lelket az egyiptomiak halálkultuszának pompában és fenséges pazarlásban kifejezett igézetével . . . S miközben áhítatos szépségimádattal telik ineg lelkünk, a gondnoknő tompahangu magyarázataiból kibontakozik előttünk annak a legendás, dacos szerelemnek története, amely az élettel és halállal is féltékeny csatát vivott s amely talán legjobban jellemezhető a siremlék homlokzatán merevedő márványszavakkal: „Sepulcrum ei" — az Ö sirhelyc , .. Márvány a világ minden tájáról A síremlék- belseje a legcsodálatosabb márványköltemény, amelynek ez lehetne -a címe: Asszony volt, szeretett és a halálon till is nagyon szerették .. . Márványlépcsők vezetnek fel a kél kőszarkofághoz, amelyben ez az újkori, halhatatlan szerelmespár alussza örök álmát. A gróf szarkofágját kutyafejek diszitik, a hűség jelképeként, Franciska grófnőét pedig a jótékonyság megkapó szimbólumai. — Az oltárkép a háttérben Szent Franciskát, a grófnő védőszentjét ábrázolja — magyaráz a gondnoknő halkan. Florenzi mester munkája, akinek a gróf ur 110 ezer lirát fizetett a békeidőben ezért a képért ... A gondnoknő lelkiismeretes, kötelességének tartja, hogy hallgatóságát figyelmeztesse az . ol- • tárkép csodájára. Mert az valóban csodaszerii munka: márványberakás az egész, de olyan plasztikus, olyan varázslatosan eleven, hogy a festék hajlékonyságával sem lehetett volna olyan puhán omló redőket, olyan édes, szűzies arcot, olyan, szinte mozdulni, előrelépni látszó alakot alkotni, amilyen ez a márvány szent Franciska a mauzóleum csöndes hüvösségébeu .. . Ugy áll ott, mintha i florenci mester a márványbél életrehlvta volna Tilán a hideg, kegyetlen márvány megkönyörült az alkotni akaró emberen és hússávérré, lágyan suhogó bársonnyá és zizegő selyemmé változott . . . Vagy Dénes flróf dacos i-náia Vasárnap, lü58. augusztus 14. Egv vidám hét a Balatonon jegyfüzet gondnélküli pihenést nyújt aa elö- és utóidényban. A jegyfüzet gyors III. osztályon való utazásra és 1 heti lakás és teljes ellátásra jogosít. — Ara P 59— Kapható az Ibusz, Máv. Hiv. Me-i netjegy irodáiban szülte ezt a csodát, amikor az imazsámolyon naphosszat térdelt a mauzóleum hűvös csendjében?.., Ellopták Szent Franciska glóriáját 'A mindennapi élet egy percre beköszönt a mauzóleumba, talán azért, hogy emlékeztessen a legenda valószeriiségére. Kiderül, hogy Szent Franciska glóriája, amely most szürke, fénytelen folt, (mint valami fátyol, amit a lladesbcn bolyongd lelkek viselnek, hogy megkülönböztessenek aa élőktől) eredetileg merő arany volt, drága szikrázó, velencei arany, ériéke 25 ezer békebeli korona. Ezt a glóriát cs a szent nyakában fiiggő gyémánt keresztet 1921-ben ellopták. Ilogy ki volt at sírbolt durva háborgatója, hogyan birkózott meg a mauzóleum lenyűgöző varázsával és Szent l-'ranciska életszerűségének igézetével, mi lehetett az az erő, amely erre kényszcritelte, senki sem tudja ... Ez is hozzátartozik már a legendához, vagy mondjuk a Baedeckerhcz . . . Azután az oszlopokat csodáljuk meg. Tizenkél gigászi oszlop fut körbe a sirteremben, valamennyi sokszinü márványból, mozaikberakással. A különböző fajtájú márványt a világ minden tájáról hordották fel ide, 700 méter magasságba, hogy egy asszony örök álmát vigyázzák . . . Megtudjuk, hogy van llt márvány Carrarából, Szíriából, Tirolból és Bajorországból, Afrikából és Ausztráliából, Mexikóból, az ősi Tenoctitlanból, Ázsia elképzelhetetlenül messzi vidékeiről és -aa aradfflegyei Soborsinból, nemkülönben a Szilágyság sötétvörös, vérszínű márványa is ott ragyog az oszlopok között. És nincs két egyforma oszlop, mint ahogy nincsen két egyforma angyal a kupola káprázatos ragyogásában ... A hatalmas méretű angyalalakok valamennyien más-más ruhát viselnek. Más a ruháik bűbájosán leomló, puha redőzete és más a koszorujuk virágillata, más a szárnyuk suhogása ... Az előbbit szinte érezzük, ahogy alápermetez a magasságból, az utóbbit szinte halljuk a sirbolt édes csendjében . . • A tizenkét angyal feje. fölött tündököl, szikrázik és lángolva ragyog a kupola aranymozaikji és az ablakok szivárványszínű ahátja » . . Itt, ebben az egyiptomi királysírokhoz méltó fenséges pompában nyugszik már 35 éve az aszszony, aki szeretett cs nagyon szeretlek . , , A színésznő és a gróf regénye A ml modern realizmushoz szokott fülünk számára csak ilt, ebben a csodálatos mauzóleumban hihető az a lörlénet, amely a halhatatlan szerelmesekről szól. A történet elbeszélésénél a gondnoknő hangja átforrósodik, sápadt arca mintha élénkebb lenne, amikor mondja: -— Franciska grófné színésznő volt. Dénes gróf beleszeretett, de a ceaád hallani sem akart arrólj hogy komédiásnöt vegyen feleségül. A gróf azonban atnnyira szerette, hogy minden tilalommal) kitagadással és fenyegetéssel dacolva feleségüli vette... Külföldön éltek álnév alatt, a grófot kitagadták a szülei és fiatalabb öccse örökölt mindent. Csak az öccse halála után térhetett haza ég vehette birtokába a jussát... A történet arról szól még, hogy a grófnő rend© kivül jótékony volt. Bécsben lévő palotáját árvaház céljára hagyta végrendeletében, egész életében a jótékonyság volt egyetlen szórakozása... Talán ezért áll szarkofágján jelmondata: Nem kell sokaid élnek, a fontos, hogy hogyan élsz! Azután arról, hogy amikor 1902-ben meghalt, Münchenben temették el ideiglenesen, Szent-Iványi Fran. cisika név alatt. Ez a sírkő a mauzóleum kert jé© ben látható. Andrássy Dénesné, Hablavetz Franciska meg© halt c. messzi német földön, de tovább élt férjé© nek dacos, féltő szerelmében, amely még a ha© 1 állal is dacolt s amely a haláltól is féltékenyen