Délmagyarország, 1938. július (14. évfolyam, 144-161. szám)

1938-07-12 / 153. szám

% Kedd, T93S. julius 12. DÉTMÁGYARORSZAG 3 Kánikulai forróság után szomorú vasárnap (A Dó'magyarorazdg munkatársától.) A napo­kon keresztül tartó kánikulai forróság után vasár­nap reggelre váratlanul hűvösre fordult az idő­járás. A levegő néhány óra alatt annyira lehűlt, hogy nyugodtan lehetett kabátban járni. A nap egész vasárnap nem mutatkozott, de annál gyak­rabban szemerkélt az őszies eső. Azok, akik egész héten át a vasárnapi szórakozásra, fürdésre gon­doltak, keservesen csalatkoztak, micrt vasárnap mindent lehetett, csak fürödni nem. Ha a meleg napoknak nem szakadt volna olyan hirtelen vége, vasárnap rekordot állithatott volna fel a Tisza. Körülbelül hus:-huszonötez>er tiszai fürdözőre szá. ontottak a strandon és a hatalmas vendégsereg fogadtatására szombaton meg is történt minden intézkedés, az időjárás azonban keresztülhúzta a terveket, nagy bánatára mindazoknak, akik a zöldből, a nyári kánikulából élnek. A hűvös idő teljesen lehetetlenné tette a stran­dolási. Ugy a nagystrand, mint a tiszai fürdő­házak tátongtak az ürességtől, még a legmerészebb tiszázó sem kockáztatta meg a fürdést. De ha­sonlóképen üresen maradt erre a vasárnapra vala­mcnnnyi zöldvcndéylö és tiszamenti halászcsirda, pedig ezek is alaposan felkészültek a várt forga­lomra. Elképzelhető, hogy ilyen körülmények kö­zött ez a vasárnap milyen tetemes kirokat oko­zott. Mindenki egész nap az eget kémlelte és ezer­szer visszakívánta a sokszor elátkozott kánikulát. Másfelől pedig örültek a csúnya időjárásnak. A zárt szórakozóhelyek mind megteltek. A kávé­házakban hetek óta nem volt olyan kiadós forga­lom, mint ezen a hűvös vasárnap estén. A mozik­nak is jól ment a soruk, mert a strandról le­maradt közönség nem tudott hová menni. Beszélgettünk a >szomoru vasárnapról* az ér­dekeltekkel. A fürdőháztulajdonos, a vendéglős csupa sóhajtás. — Egészen tragikus, amit az időjárás velünk tesz. A mult vasárnapi délutánt is elrontotta az idő, de legalább add;g szép volt. Ez a vasárnap azonban minden eddigin túltett. Nem láttunk ven­déget egész nap, könnyű elképzelni, hogy egy rö­vid szezonra alapozott üzletnek mit jelent egy va­sárnap elvesztése. Érdekes, hogy Szegeden az cső mindig beleszól a vasárnapi műsorba; de ilyen hideg vasárnapra júliusban még talán nem is volt példa. (A Dclmagijarország munkatársától.) Az el­múlt héten ankétet kezdtünk, amelynek kere­tében kérdést intéztünk Rainer Ferenchez, a kereskcdebni és iparkamara, valamint a sze­gedi ipartestület elnökéhez, dr. TonelU Sán­dorhoz, a kereskedelmi és iparkamara főtit­kárához és dr. Gyuris Istvánhoz, az ipartes­tület titkárához, hogy mi a tízegedi keres­kede\em és ipar kívánsága a szabadtéri játé. kokkal kapcsolatban. Most, néhány kereskedőt és ip°rost szólaltatunk meg, akiknek nvi]at­klozatából reménység csendül ki. Megállapít­ható, hogy a szegedi iparos<>k és kereskedők reménykedéssel néznek az id*i játékok elébe. A nyilatkozatok cgyrészét itt közöljük: Csury Ferenc órás, ékszerész: — Nagy reménységgel várjuk az idei já­tékokat és icméljük, hogy a forgalomból szá­munkra is jut valami. Az volna a kívánsá­gunk, lia a vezetőségnek 6Íkerülnc valamilyen módon azt clérni, hogy ne csak nchány órára jöjjenek cl Szegedre az idegenek, hanem hosz­szabb időt töltsenek a városban, mert csak igy tudnak vásárolni. Kincsei Lajos, a Royal-kávéház tulajdonosa: — Nagyon helyesnek taTfom, hogy idén julius 23-tól augusztus 15-ig tartanak a játé­kok, d0 az volna a kérésünk, hogy ne nyújt­sák el az e'öadásokat, mert a hosszú előadá­sok után nem ezivesen megy már sehová a fl botrány bolondjai \merikal trtrténot Carola Lombard ás Ferdinánd Graret f6­Eta* megelőzi * a HaláílejCS ÍObOgÓ történet/ Főszereplők Krrol Flynn ás Olyvia de Hawyland K'ő&dáeok 5 órától ioiyiatólag •iorzo Mo/,I Kedden ntoljira Éjféli keringő fitt rpmánvlo rn szerelem me\riiató történet. WILLY U í!0 . á- BR GITTÉ HEKVEY Főszereplők : 5, 7, ' közönség, de meg a filléresekkel vi6szaut.azók­I nak nincs is idejük valahová betérni . . . Dr. Virágh Ferenc cukrász: — Korábban kellene beérkezmök a dcluid. ni vonatoknak, hogy a közönségnek legye11 ideje uzsonnázni js. Szükségesnek tartanám azt is, hogy a cukrászok is hasonió akciót indítanának a méltányos áremelésre, mint a vendéglősök és kávésok. A túlságosan olcsó áru veszélyt rejt magában é6 természetesen nem is lehet olyan jó, mint a prima hozzá­valóval készült áru. Nem ártana az sem. ha a hatóság valamilyen módon szigorúan e1jPn­őriztetué az egveé fagylaltgyá-rtó telePeket... Tóth József órás, ékri^rész: — Évekkel ezelőtt felkészültünk az ide­genforgalomra, sajnos azonsa" nekünk kevés jut he]őle. Minél több kétnapos vonatra len"c szükség, mert az este érkező és éjszaka fo­vahbálló idegenek npm vásárolhatnak, azoknak csak a vendéglősök látták hasznukat. Kalánka Kálmán cukrász, a cukrászok elnöke: — Nagyon helyes volna az áregyezmény elkészítése, nem törnék egyre lejjebb és lej­jebb az árakat a mQi drága anyagérak mellett. Azt, is kifogásolom, hogy a Dóm-téren az egyes felvonásközökben kevés a szünH, ami a fogyasztás rovására megy. Wéber fotócikk-kereskedő: — Minél több közönségre volna szükség, ez természetest. Szerény véleményem szerint ez ugy volna elérhető, ha a szegcdiek minél több rokonságot hívnának meg a játékokra. ezek egész biztosan hosszabb ideig maradná­nak ós ilyen rokoni látogatásnál mindig so­kat fotografálnak az emberek , . , Sandberg fotócikk-szaküzlet: — A legjobb az volna ha az idegenek Jrg. alább egy-egy hetet tölthetnének Szegeden. A szegedi kereskedők és Iparosok kívánságai a szabadién játékokra Korán délután érkezzenek a vonatok és min£l tőbb kétnapos vonatot inditsanak Minél több kétnapos vonatra volna szükség, ha már hosszabb időro nem lehet itt tartani az idegeneket. Liebinann fotószaküzlet; — Kétnapos filléresekre volna szükség, mert az este érkező és éjjel o'utazó idegen nem vásárol. Véleményeim szerint arra kel­lene törekedni, hogy az idegen számára a vá­rosban minél olcsóbb lakhatási lehetőségei biztosítsunk, főleg magánlakások révén: meri csak igy számithatunk tartós vendégjárásr3. Elénk vita után megállapították a fodrász­ipari minimális munka­béreket A segédek megfellebbezik a határozatot (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi fodrászipari alkalmazottak évek óta küz. deliek a minimális munkabérek megállapHása, érdekében. A kereskedelmi miniszter nemrégi­ben elrendelte a munkabéreknek Szeged te­rületére való megállapítását, és bizottságot "e* vezett ki, amely hétfőn délelőtt tartotta ülé. sét a szegedi kereskedelmi és iparkamarában. A bizottság elnöke, dr. Simay Gvu]a ítélőtáb­lai tanácselnök, tagjait a munkaadók és mun­kavállalók közű] nevezték ki, a kamar3 részé­ről Pieskó András titkár vett részt a bizott­ságban. A bizottság kétféle álláspontot foglalt el a munkabérek tekintetében. A munkaadóknak a: debreceni bérekhez arányosított, bérjavaslatuk volt, ezzel izemben a munkavállalók ennél magasabb bérekef. kívántak, mert a debreceni béreket még 1936-ban állapították meg és azóta a megélhetés drágult. A munkaadók eVeneZték a béreknek a debreceni bcrekuél magasabb összegben való emelését, mert ez elkerülhetet­lenné tenné a kiszolgálási dijak emelését is, amit a mai kereseti viszonyok mellett a kö­zönség nem bír el. A munkaadók rámutattak arra. hogy azokban a városokban, _ ahol a munkabérek magasabbak a deberenleknél. a. kiszolgálási dijak 40—60 százalékkal feletto állanak a szegedi dijaiknak. A két érdekeltség ragaszkodott állásoontjá-. Jiioz, az elnök minden fárad,c-jim hiábavaló volt, a megegyezés érdekében. Végül szavazásra került a sor. a bizotfsda 6 3 arányban a mun­kaadók javaslatát foaadf *l és a kővetkező minimális munkabéreket állapította meg: A borbély- és fodrászipari munkakörben dof­gozó Térfisegédeknek fizetendő legkisebb heti munkabérek: a felszabadulástól számított 3 évi gyakorlaton beliil 6 pengő, a 3 évi segéd) gyakorlat után 8 pengő, 6 évi segédi gyakorlat után 11 pengő. A borbély-, férfi cs női fodrászipari, úgyneve­zett vegyes üzletekben •a borbély-, férfi és női fodrászjpari munkakörben dolgozó férfisegédeknek fizetendő legkisebb heti munkabérek: a felszabadulástól számított 3 évi gyakorlaton belül 7 pengő, 3 évi segédi gyakorlat után 9 pen­gő, 6 évi segédi gyakorlat ulán 13 pengő. A női fodrászipari munkakörben dolgozó férfisegédeknek fizetendő legkisebb heti munkabérek: 3 évi gyakorlaton belül 7 pengő, 3 évi segéd! gyakorlat után 9 pengő, 6 évi segédi gyakorlat után 13 pengő. A női fodrászipari munkakörben dolaoző női segédeknek fizetendő legkisebb heti munkabérek: 3 évi gyakorlaton belül 6 pengő, 3 évi segédi gyakorlat után 8 pengő, 6 évi segédi gyakorlat után 12 j>engü. A fenti csoportokhoz való tartozás kérdése mindenkor a ténylegesen eltöltött segédi szakba­vágó Tvakorlatok alapján döntendü el, vagyis az cgjis csoportokban felsoro't legkisebb heti niun-

Next

/
Oldalképek
Tartalom