Délmagyarország, 1938. július (14. évfolyam, 144-161. szám)

1938-07-10 / 152. szám

Vasinap T958. julius 10. DÉLMAGYARORSZÁG •Vau róla mindenkinek portréja. Volt e sorok Írójának is. Erre a portréra egy esemény folytán az összhatást gyökerében megváltoztató uj vonások kerültek. Ugy vélem, közérdek, hogy most, amikor kinevezték főkapitánybelyettesnek, ezekkel az uj vonásokkal mutassuk meg a nyilvánosságnak Buöcz Béla portréját. « Az uj vonások persze tulajdonképen nem — ujak. Az a jellegzetesség, amelyet szükségesnek tartunk a közönség és az utókor elé tárni, Buócz Béla lelkületének bizonyára mindenkor szerves része volt. De talán elmázolva maradt. Talán erősebb és az arc jellemét inkább uraló vonásoktól nem tudott érvényesülni. Talán — mondjuk meg őszintén — bennünk is volt hiba. Esetleg nem teljes elfogulatlansággal néztük Buócz Béla portréját. <i Az eset egy olyan ügy törvényszéki tárgyalásán játszódott le, amely nincs még jogerős Ítélettel befejezve. Az ügyről magáról tehát nem beszélhetünk. A birói tekintély valamennyiünket kőtelező óvása, törvénytisztelet és közéleti tapintat parancsolja ránk ezt a tartózkodást. Arról azonban beszélhetünk, sőt kell beszélni, hogy e sorok irója, aki akkor a vádlottak padján ült, közéleti és újságírói elhelyezkedése és iránya miatt bizonyára nem rokonszenves a főkapitányhelyettes urnák. Nincs ebben személyeskedés. Se az én részemről, se a főkapitányhelyettes ur részéről. Nekem se rokonszenves C s i k László. Pedig azt se tudom, hogy néz ki. És nem Csilléri András, Szálasi vagy a Beobachter szerkesztője a közéleti és emberi ideálom. A párhuzam persze nem egészen találó. Mégis más, ba valaki kisebbség vagy küzd a kisebbségi sorsban tengődőkert, mint az, ha valaki politikájának gerincévé a kisebbségek vagy egyes kisebbségek ellen való harcot emeli. * Buócz Béla a törvényszéki tárgyaláson az én ügyemben vallott. A tanúvallomás, anélkül, hogy eltérne az igazságtól, igen különböző lehet. Vannak árnyalatok, különösen intelligens embereknél, vannak ingadozások, persze, ha ingadozunk, vannak jogi distinkciók, ha magunk erőltetjük vagy ha megkérdeznék felőlük, Buócz Bélát megkérdezték. Ez az egyik. Azután: Buócz Béla minden ingadozás nélkül vallott. A tényállást szigorúan ugy mondta el, ahogy történt. Érezni lehetett, hogy azt, aki most vall, nem érdekli a vádlott személye. De, más személye se. Az ügyet látta — személytelenül s azokban a pillanatokban, ometyekben az tétetett kötelességévé, hogy elmondja a színigazat, abból semmit el ne hallgasson, de hozzá se tegyen semmit, ezt a kötelességét teljesitette, maradéktalanul, mert személytelenül, semmi másra nem gondolva és nem hallgatva, mint arra, hogy az igazat mondja. • Jogi kérdések is fölmerültek Itt aztán igazán tág tere lett volna különféle személyes szempontok mérlegelésének, sőt ervényrejuttatásának. Végül is Buócz Béla jogi véleménye, akármilyen szerződésről beszél, erkölcsileg minden körülmények között kikezdhetetlen. De akkor is érezni lehetett, amikor a jogi felfogását mondta el, hogy a tanú székében Buócz Béla abban az esetben is. ha jogi fejtegetést ad. a tanút kötelező személytelenséggel és föltétlenül „legjobb tudomása szerint" beszél. Jogi véleményét sem a szereplők személye szerint alkotja meg. Vita tárgyává tétettek bizonyos kérdések", amelyek ilyen, vagy olyan módon való elbírálása vagy kezelése közvetlen közelről érinti a közönség nyugalmát, zsebet, lakásának és jogbiztonságának szentségét. Buócz Béla ezekben a kérdésekben a gyöngébb fél: '3 közönség oldalán áll. Bizonyára azért, mert egyebek mellett jogérzeté is oda állítja. S ennek a hitében, nyugalmi, megélhetési, boldogulási és gyarapodási lehetőségeiben megingatott szegedi közönségnek nagy erő, nagy öröm, nagy biztatás és nagy biztosifék lenne, ha abban a meggyőződésben élhetne, hogy arailyen szabatosan és határozottsággal foglalt állást jogai mellett Buóc? Béla, ugyanolyan szilárdsággal lesz jogainak és érdekeinek szószólója és védelmezője a mindenkori — polgármester* Van ember, aki egész életét harcnak szenteli. Eszmékért, jogokért, igazságért, gyöngékért és elesettekért való harcnak. Aki a harc lázában égi az életét, annak számolnia kell azzal, hogy — ha fájdalmas is részére ~ ejtenie kell sebeket, de kap is sebeket. Az olyan sebet azonban, mint amilyen az, hogy egy kisebbséghez tartozó úgynevezett intelligens ember a kisebbségi jogok védelmében való kényszerű kiállás állítólagos élességével kelt hangulatot, már nem személyen ejtik, hanem a — kisebbségen, Az eszmén. Majdnem mellékes, hogy van-e ebben az eljárásban szándékosság vagy tendencia és ha van, hangulat keltésre irányul-e, vagv arra, hogy valamenynyiünkhöz közelebb hozza, amiről azt hiszi, hogy igaz. Vannak helyzetek, amelyek hallgatást parancsolnak, a legnagyobb áldozatok árán is. És történnek esetek, amelyeket csak egy módon szabad fölhasználni, az igazság és az eszme érdekében • • .ll'w ^ * luk* Ci napj&zaA CAOLA K-ZéMET hcwzi^zg. A múltban többször megtörtént a közgyűlésen, hogy egfütt szavaztunk: Karácsonyi Guidö, Kelemen László, Dettre János és én. Külöoösen szociális ügyek elbirálásában találkoztunk. Tudnánk találkozni, többször láttam már, az igazság frontján is. Talán ezt a célt is közelebb segítik az ér* vényesüléshez ezek a sorok. Boldog lennék, ba igazolva látnám magamat. A mindenek fölött való kemény igazségszeretef vonásait az uj főkapitányhelyettes portréján meg kellett mutatnom. Igazságérzetből is. Pásztor József. ÜOITŐ o/tvaKEVERÉK IZE/ FINOM KELLEME/ Százezres eríéhü mühincsehet gyűjtöttek össze a szegedi templomokká! és gyfiííemfriychbál az egyházművészeti kiállításra Tiniorelfo, Cesare Bellin?* Ribera, Lucas Cranach* Tiepoío, Seganíini mesíermüvek Szegeden (A Délmagyarország munkatársától.) Julius 23-án délelőtt 11 órakor nyilik meg a belvárosi fiúiskola épületében a Szegedi Képzőrnüves Céh egyházművészeti és világi kiállítása, amely az előjelekből ítélve a vidéki kiálliíások között kiganjasló helyet foglal el. Hasonló nagyszabású kiállítást eddig még nem rendeztek sehol vidéken. Körülbelül 800 darab kép, szobor kerül kiállításra, — ezt a hatalmas és rendkívül értékes anyagot kizárólag Szegeden szedte össze a lelkes rendezőség, amely ezzel bebizonyította, hogy Szegeden nagyértékü műkincsek vannak, csak éppen nem sokat tudott róluk eddig a közönség. A szabadtéri jáiékok ideje alatt működő kiállítás mindenképen nagyszabásúnak ígérkezik. Fővédnöke József főherceg, aki a megnyitó ünnepségen megjelenik. Hogy a kiállítás nagyszerűségét külsőleg is kiemeljék, a rendezőbizottság • • az egész belvárosi elemi iskolát ízlésesen dekorálja. A bejárati kapu elé díszkaput emel, az épület előcsarnokát pedig drapériákkal. dísznövényekkel ékesili fel. Az előcsarnok legnagyobb disze az a két nagyszabású freskó lesz, amelynek elkészítésén most fáradozik a fiatal szegedi festőmüvészgárda egyik legtehetségesebb tagja: Vinkler László- Az előcsarnok jobbkéz felöli falára a „Tiszaparti Parnasszus*' cimü freskója kerül, baloldalon pe.« dig Szűz Mária előtt hódolnak a jnüvészctek. Mindkét freskó grandiózilása tneg fogja lepni a közönséget. Az összegyűjtött anyag olyan hatalmas, amilvenre eddig a vidéki kiállítások történetében nem volt példa. Az anyagból Ízelítőt ad az előcsarnok szemközti falára elhelyezett Szent Demeter-templom oltárképe ad. Az első terme* a rendezőség a bizánci cgyházmüvészclnek szentelte. Csupa régi bizánci stilusu képet lehet majd látni ebben a teremben, többek közölt egy XV. századbeli festményt, amely ikonográfiailag egyedülálló az egyházmüvészetben- Az életnagyságú Mária a fején vérzik és vére aláharmatozik az ölében nyugvó kisded Jézusra. Ebben a szobában gyűjtik öszszc a nizsnijnovgorodi és kazáni iskola egyes kiemelkedő példányait. A podoliai kör néhány szép példányát is meg lehet találni, ukránok, délszlávok, macedonok és álhoszi görögök soIárs?SH>zás Lengyelországba M.N.B. 1056 Összköltség 238.-pengő. Katovicz, Czensfochbva, Varsó, Krabo, a limanovai csatatér és Krynioa megtekintésére juíi. 31-től aug. 7 ig' Jelentkezés és felvilágosítás: VIA utazási iroda. Budanest, IV.. Váci-ucca 36. Telofon 18-32-56 és 18-7z 55*.