Délmagyarország, 1938. július (14. évfolyam, 144-161. szám)

1938-07-08 / 150. szám

DÉLMAGYARORSZÁG s Vásárhelyen zabályrendelet készül a strandfürdőről és kötelező lesz a tusshasználat... (Kánikulai inspekció) (A Dclnjagyarország munkatársától.) Pontosan közepén vagyunk. ut uborkaszezonnak. Ilyenkor van legnehezebb dolga az újságírónak, mert nem történik távol és közel semmi. Igaz, hogy dul a spanyol polgárháború, a háború szele borzongatja a lelkeket napról-napra, mintha Kínában is ha­lomra lövöldöznék az embereket, de mindezek el­lenére mégis — uborkaszezon van. A törvényszék, járásbíróság, tábla nyári szünetet tart, a rendör­ségen soha nem volt annyi „fehér" nap, mint mos­tanában. Átböngésztük a migyar városok lapjait, hogy mogóllapitsuk: mi a legnagyobb szenzá­ció most Gyulán, Pécsett, Szentesen, Györött, Csa­bán, Székesfehérvárott és a többi helyeken. íme az eredmény. Hódmezővásárhelyen %t első cikk cime: „Hadikölesönsegélyt kapott a város"} Kiderült a cikkből, hogy a város a há­ború alatt hárommillió korona hadikölcsönt jegy­zett, most pedig a belügyminiszter tt> ezer és né­hányszáz pengőt utalt ki Vásárhelynek hadiköl­esönsegély cimén. Egy másik, hatalmas cikk cime: „Hogy leltet felismerni a száj- és körömfájást?", egy harmadik cikk cime pedig azt árulja el, hogy 520 kölcsön­tészjegyet jegyeztek három nap alatt az ipartestü­leti székház építésére. A legkedvesebb cim azon­ban u következő: „Nabályrendelet készül a strand­tiirdőzésröl. Kötelező lesz a fusshnsználat, meg­H'ndszsbályozzák a fürdőtrikót...'' Miskolc t városi árvaszék küszöbön álló államosításáról cikkezik, az első három oldalt a külpolitika fog­lalja el. Még egy nagyobb cikket találunk a lapban » Borsod Miskolci Múzeum népművészeti kiállilá­sáról. Pécsett H't egész első oldal a spanyol eseményekkel fog­lalkozik. Hatalmas cikkben közlik Bakay Lajos pécsi egyetemi tanár nyilatkozatát a baranyai or­vostelepitésrrtl és kiderült a cikkből, hogy Bara­nyában is vap már orvosjelrntkcző. Találunk egy nagyobb riportot, amely a Balaton mellett üdülő pécsi leány telepéről van keltezve. Baján nz első oldalon arról találunk cikket, hogy a mi­nisztérium még mindég nem hagyta jóvá a szülé­szeti pavillon 250 ezer pengős kölcsönügyét. Le­jobb azt olvassuk, hogy Bátaszéken egy szerelmes pár lugkőoldatot ivott, mert a kőszivü szülők el­lenezték a házasságukat. A szerelmesek állapola nem ad okot aggodalomra. Orosházán írról adnak hírt kéthasábos cikkben, hogy szer­dán és csütörtökön tartják a mestervizsgákat. Lgyéb újság nincs Orosházán. Kecskeméten eTső oldalon közlik, hogy Fáy István főispán< hét­főn -díszpolgárrá választja a város. Egy másik cikk arról számol be, hogy ugyancsak hétfőn lesz a pulgármesterválasztns. Kecskemét ugy látszik, nem szűkölködik eseményekben, mert két nagy autószerencsétlenségről, egy motorkerékpárüJdö­zésröl és egy öngyilkosságról számolnak bc a la­pok. békéscsaba sem szűkölködik eseményekben A MAVAUT ga­rázst épít még ebben a hónapban, másik cikkből Kiderül, hogy a mozik éjfélig játszhatnak egész augusztusban, megtudjuk egy kéthasábos cikkből, hogy jól érzik magukat a Balatonalmádiban nya­raló békéscsabai iskoláslcúnyok. Nyíregyházán a legnagyobb esemény egy cigányháboru volt, amely az állatvásáron zajlott le és amelynek a végén « cigányokat megbilincselve, vitték a rend­örségre. Itt találunk egy valódi kánikulai ripor­tot arról, ami — nem történt meg. A sóstói állo­máson — olvassuk —, majdnem öngyilkosság tör­tént, mert egy leány a vonat elé akarta magát vetni, de miután a vonat jéval előtte megállott, igy az öngyilkosság elmaradt... Találunk egy obligát riportot is, teljes négy hasábon keresz­tül. A cime: „Cserkésztáborozás után..." Szentesen első oldalon olvassuk, hogy kétezer pengő állam­segélyt kapott egy gazdakör, alább ez a cim ol­vasható: „Súlyos fertőzés egy légycsipéstöl". Itt is megtaláljuk a cserkésztáborozásról szóló be­számolót, valamint a jószágállományról szóló sta­tisztika részletes adatait. Egy kis cikknek ez a* cime: „Vasárnap lesz a Stefánia-sörözés". Győrött a legnagyobb cikk a kato'ikus tanitóképzőintézet találkozójáról szól. A „Tekintetes Vármegye" ci­Péntefc, T938. Julius 8. mü rovatban közlik a napokban összeülő kisgyü* lés részletes tárgysorozatát. Szomathelyen hasábokat szentelnek a Kulturcgyesületnek, amely a cikk szerint válaszúton van. Egy másik nagy cikkből az derül ki, hogy mi mindenre nincs pénz a városházán ... Halálozási rovat, nyugalomba­vonulások, eljegyzések és cserkész, valamint di« lárdahirek teszik teljessé i lapot. Amint a fentiekből kiderül, sehol sem fenéiig tejfel az élet. Az ötletes újságíró azonbaö nem ijed meg és ha kell, okvetlenül kiverejtékez vala­mit. Ilyen verejtékriportot is találtunk (azt mái nem irjuk meg, hogy* hol). A riport cime: „Bor­zalmas szerencsétlenséget akadályozott meg egy ügyes autóvezető a Fő-ueeán". A vérfagyasztó al­címek után elmondji a cikk, hogy a Fö-uccán egy autó haladt az állomás felé, ugyanakkor az egyik mellékucrából egy másik autó kifordult és az el­lenkező irányba igyekezett. Már-már ugy látszott, hogy a két autó egymásnak szalad, azonban (a most jön a bravúr!) — u sofőrök elfordították a kormánykereket, az egyik jobbra, a másik balra és ennek köszönhető, hogy a két autó elsuhant egymás mellett anélkül, hogy bármi is történt vol­na ... 1 Munkáshiány kezdődői! Szeged környékén a fokozol! íempóval folyó araiásl munkálalok miall Sok helyen öf pengőre emelkedel! a napszámbér (A Dérmagyarorsrdg munkitdredtól.) Az aratás minden évben megjavítja a munkapiac helyzetét, ilyenkor tudnak legjobban munkához jutni a mező­gazdasági napszámosok. Az idén különösképen megnövekedett a kerestet és ennek következmé­nyeként felszökött a napszámber. Az aratással sietniük kell a gazdáknak, a nagy meleg gyorsan beérlelte a búzát és most már csak ártalmára lehet, ha továbbra is lábon hagy­ják, mert megszorul a szem és kihull a kajászból a legelső kaszasuhintásra. Igy azután az aratás mielőbbi befejezése érdekében a gazda nem riad vissza áldozatoktól sem és inkább több munkást foglalkoztat. A kánikula és az ezt követő eső nyomán fel­lépett a szőlő legnagyobb ellensége, a peronosz­pora, máshol a pajzstetü. Sürgős permetezésre van szükség, különben minden késedelem behoz­WÍOmO imák A dorozsmai husiparosok Tekintetre Szerkesztőség! Engedjék meg, hogy néhány megjegyzést tehessek a Délmagyarország 6-i száméban megjelent a Válságos helyzetben a szegedi husipar« cimü cikk ügyében. Az az állí­tás, hogy Kiskundorozsmáról huscsenipészet folyik és ezáltal a szegedi husiparosoknak a helyzete vál­ságba került, nem felelhet meg a valóságnak, mert éppen a napokban bizonyítottam be egyes szegedi szaktársamnak, hogy nálunk Dorozsmán a húsárak kilónként 30—40 fillérrel drágábbak, mint. Szegeden, tehát a szegedi közönségnek nem érdeke, hogy tőlünk hust csempésszen Szegedre, mivej azt olcsóbban beszerezheti jelenleg Szegeden, mint Dorozsmán. Általunk, a dorozsmai husipa­rosok által merem állítani, csempészett hus Sze­gedre nem kerül. Sajnos, az úgynevezett »fekete vágások* ellen mi is tehetetlenek vagyunk és nekünk Is mérhe­tetlen károkat okoznak. Az utóbbi időben éppen mi, dorozsmai hus­iparosok azt tapasztaltuk, nem hogy innen vinné­hatatlan kárral járhat. Most van a gyümölcsfák utolsó permetezésének az ideje és ma az a hely* zet, hogy nem lehet kapni megfelelő száma arató-, vagy permetezéshez értő munkást. A gazdák egy­másra licitálnak, nagyobb bér ígéretével egymás­tői viszik cl a munkásokét, akik, minthogy Szege­den nem szokásos a napszámosokkal való munka­bérszerzödes, természetesen engednek a kedvező ajánlatoknak, hogy minél többet kereshessenek^ A napszámbér a nagy kerestet folytán öt pengőn emelkedett, amire nagyon régen nem volt példa. A munkaközvetítő hivatalt állandóan ostromolják a gazdák, azonban szakmunká nkat nem tudnak közvetíteni, mert szakértelem kell az arató ca permetező munkához is. A mezőgazdasági munkásoknak most van aa »aratása«, egész évi reményeik most valósulnak meg. nek Szegedre hust, hanem ellenkezőleg, a dorozs­mai közönség hoz Szegedről husárukat, niivel Szegeden olcsóbb áron szerzi be, mint Dorozsmán. Sajnos, mi dorozsmai husiparosok nem tudjuk a szegedi olcsóbb árakat tartani, mert nekünk kül­földi szál ítáuaink nincsennek és igy kénytelenek vagyunk az egyenlő adóztatás miatt a maga­sabb húsárakat tartani. Végtelen sajnáljuk, hogy az igen tisztelt szakosztályi elnök ur mibennünk látja az egyik ellenségét a válságba i,utott tzo* gedi húsiparnak. Egyébként mi dorozsmai husiparosok osztjuk aa elnök ur azon nézetét, hogy az adóztatás téréit kellene, a válságba jutott husi pirosokon segíteni, ugy Szegeden, mint az egész országban, sajnos, ml dorozsmai husiparosok szintén, azon pénzügyigaz­gatóság kötelékébe tartozunk, mint a szegedi hus­iparosok és a mai rossz gazdasági helyzetben ml is érezzük az adózás súlyos terhét. Soraim szíves közlését kérve, maradok az igen tisztelt Szerkesztőség b. lapjának hu olvasójj: Hegedűs Ferenc dorozsmai mésrárosmester. Ax ldö A Meleorologiai Intézet jelenli este 10 órakor. IrJöjóslut: Déli szél, kevé* felhő, a hőmérséklet tovább emelkedik, J

Next

/
Oldalképek
Tartalom