Délmagyarország, 1938. július (14. évfolyam, 144-161. szám)

1938-07-27 / 158. szám

4 r> t f m a r. y a r> o v «: 7 a o Szerda. Í938. iulius 27. Vadásztöltény |LJépszekrény J Zoméncedény Fasyialtqép I legújabb rieírólemiiíöző •utósyphonpatron olcsóbb lett iBRUCKNER VASUDVARBAN Rendőrkardba rohant egy garázda halászlegény Halálos kardhasználat egy budapesti vendéglőben Budapest, julius 26 Halálos rendőrkardhasz­nálat törtónt kedden délelőtt 9 órakor az egyik Lehel-téri vendéglőben: Sági Ferenc remiör­lörzsörmester önvédelemből leszúrta Hus János 38 éves halászt, aki késsel támadt rá, mialatt a halász harűtja hátulról lefogta Sági'. A rend­őrtörzsőrmestert egy garázda társaság megfé­kezésére bivták a vendéglőbe- A rendőr tel jesí­tette kötelességét, amikor azonban belépett a söntésbe, a garázda emberek: Schiller Ist­ván többszörösen büntetett vasőntö, Hus János balászmester és Pörzsc Lajos napszámos szembe szállt vele. A három ember már előző este is mulatott. A rendőr felszólításának ellenszegültek az embe­rek, sőt az egyik. Hus János nekiugrott a rend­őrnek és hátralökte. A másik pillanatban a ha­lászmestcr hatalmas késsel H kezében rárontott a rendőrre, aki kirántotta kardját, de vágásra nem használhatta fel, mert Pörzse napszámos hátulról lefogta. Igy a rendőr csak maga eI4 tarthatta a kardot védekezésül és a garázda ha­lászmester beleszaladt a kardba. A hasa táján kisebb szúrás érte, mert a rendőr visszarántotta a kardot. A következő pillanatban Hus ismét nekirontott a rendőrnek, aki szorongatott hely­zetében ismét maga elé tartotta a kardot és most a rohanó ember teljes súllyal a feléje irányzott kard hegyébe dőlt. A rendőrkard több, mint 20 centiméter mélyen hatolt be Hus mellébe, aki nyomban meghalt. A kard a szivét járta át. A rendőrőrszobáról hamarosan segitség érke­zeit és a kiáltozó, botrányt okozó suhancokat a rindóautóhu emelték. A tanuk vallomásából a rendőri bizottság megállapította, hogv a rendőr szorongatott hely­zetében. saiát testi épségének megvédésére hasz­nálta kardját Henleln légből kapott hazugságnak minősiti a Daily Telegraphban közölt nyilatkozatát London, julius 26. A Daily Telegrapb szen­zációs tartalmú cikket közöl, amely szerint H e n le i n Konrád, a szudétanémetek vezére, nagyjelentőségű nyilatkozatot tett. A cikk sze­rint Henlein kijelentette, teljesen kizárja a há­borút, mint a szudétanémet kérdés megoldásá­nak eszközét, bárhogy végződjenek is a tárgya­lások. — Ami bennünket illet lesz háború. mondotta —, nem Nem akarjuk, hogy határvidékeink csataterekké változzanak, a megoldás halogatása azonban komoly követ­kezményekre vezethet, értve a belső zavargá­sok valószínűségét. A szudétanémetek vezére kijelentette, a tel­jes önkormányzatnál kevesebbet nem fogadnak el. A honvédelmet és a külügyeket a központi kormány kezeiben hajlandók hagyni, de az összes többi ügyek in'ézését a teljes önkor­mányzattal biró nemzetiségi csoportokra kell bizni. Nem akarunk a német biro­dalomhoz csatlakozni — mondotta —, nem kívánunk népszavazást, nem vagyunk a csehszlovák állam ellenségei, amellyel szemben hű­ségesen teljesítettük eddigi köte­lességünket. de természetesen, nem tűrhetjük, bogv ugy bán janak ve­lünk, mint afrikai bennszülöttek­kel az idegen felügyelők. /T Daily l'elegraph cikkét az egész világsajtó dlvcHc cs a legnagyobb szenzációként kom­mentálta. Prágai jelentés szerint a Boroszló­ban tartózkodó Henlein a hozzá intézett kér­désre közölte, hogy a Daily Telegraphban megjelent ál­lítólagos beszélgetés — légből ka­pott. Henlein kijelentette, hogy az utóbbi időben egyetlen külföldi újságírónak sem adott inter­jút. A kisebbségi alkotmány tervezete • Prága, julius 26. A kisebbségi alkotmány, mint a Pragcr Tageblatt értesül, három beve­zető cikkelyből és 13 főrészből áll- Az első fő­rész megismétli az alkotmányból ismert azon alapelvet, amely szerint minden állampolgár, nemzetiségi különbség nélkül egyenlő. Az első cikkelv tartalmazza azt a fontos megállapítást, hogy egy bizonyos nemzetiség­hez, fajhoz, vagy valláshoz való lartozandóság nem lehet ok arra, hogv valakit az állam szem­pontjából megbízhatatlannak nyilvánítsanak. A második főrész a nemzetiségi hovatartozás szabályozásáról szól Minden állampolgár, aki 18. életévét betöltötte, a hatóság előtt más nem­zetiségűnek vallhatja magát, mint amilyent ed­dig atyja, vagv gyámja adatai alapján vallott. A harmadik főrész a nemzeti bovatartozandó­ság és a nemzeti béke büntetőjogi védelméről intézkedik A negyedik több intézkedést tartal­maz a kisebbségi hovatartozás védelméről, az ölödik egyes kisebbségeknek a közéletben való arányos képviseletéről szól, a hatodik a köz­igazgatásban szabályozza a kisebbségek ará­nyait, a hetedik a közös iskolaügyekre előirja a nemzetiségi arányosság elvéi, a nyolcadik is­merteti a nemzetiségi önkormányzatot az okta­tásügyben.- A nyelvtörvény az eddigi állapot­tól eltérően intézkedik az állami vallalalokról is, amelyeknél valamely féllel való érintkezés­ben minden kisebbségi nyelv használatát enge­délyezi. Mindhét fél győzelmeket jelent Spanyolországból Barcelona, julius 26. A köztársaságiak jelen­tése szerint a barcelonai csapatok a Mora de Ebro szakaszon, a Földközi-tengertől 30 kilo­méter távolságra meglepetésszerű támadást haj­toltak végre, amely szerintük döntő sikerrel járt. A milícia átkelt az Ebro folyón és 20 ki­lométer mélyen benyomult a nemzetiek által megszállt területbe. A jelentés szerint az elő­nyomulás tovább lart. Barcelona beismeri, hogy Franco tábornok csapatai elfoglalták Campanario községet. Salamancai jelentés szerint a köztársaságiaH az Ebro-folyón hidakat vertek, ezeket azonbart a repülők szétrombolták Leridától délre, mint­egy 50 kilométerre Fayen és Asco községeknél a köztársaságiaknak sikerült betörniök a nem­zetiek állásaiba. A nemzetiek heves ellentáma-1 dással válaszoltak és súlyos veszteségeket okoz­tak a köztársaságiaknak, akik löbbezer embert vesztettek Az estramadurai arcvonalon a nemzetiek váratlanul előretörtek és ennek so­rán 14 ezer köztársasági megadta magát. Nemzeti forrásból származó hir szerint tel­jesen kudarccal végződölt a köztársasági csa­patoknak az a nagyszabású támadási kísérlete, amelynek cél ja valenciai harctér tehermentesí­tése volt. A nemzeti csapatok az ellenséges csa* pntokat ismét visszaszorították az Ebro lulsd partjára. A nemzetiek repülőgépei kedden délután fél 4 órakor 45 bombát dobtak le Tarragosa köz­ponti negyedére. Hat ember meghalt, 25 meg­sebesült, 8 ház összeomlott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom