Délmagyarország, 1938. július (14. évfolyam, 144-161. szám)

1938-07-22 / 158. szám

Péntek, 1938. julius 22. Poliíikai napilap XIV. évfolyam 153. sz. OTI Magyarországnak van egy igen nagy es igen tiszteletreméltó tőkegyüjtő intézménye, amelyet Országos Társadalombiztosító Intézetnek neveznek. Ezzel az elnevezéssel az intézményt a törvény ajándékozta meg, köznyelven ugyan5s OTI a neve. Ezen a néven ismeri munkaadó és munkás, akinek pénze összegyűlik a kerületi pénztárakban, hogy onnét elvigyék Budapestre, befektessék épületekbe, biztonságot nyújtó papírokba, vagy felhasználják rendeltetésszerű céljainak ellátására, betegségi, baleseti és öregségi járulékok kifizetésére. Hogy tőkegyűjtés szempontjából ez az OTI mit jelent, arra egyetlen adattal lehet megadni a feleletet: hivatalosan kimutatott vagyona az első félévi mérleg szerint majdnem eléri a százötven millió pengőt. Ez az összeg tiszta vagyon, ez az öszszeg már független az évi költségvetéstől, ez az összeg már a jövő szolgáltatások garanciáját van hivatva szolgálni. Elképzelni is nehéz, hogy mit jelent százötven millió pengő egy olyan tőkeszegény és olyan általában is szegény országban, mint a miénk. Százötven milliói Mennyi munka, menryi fáradság és mennyi reménység van ebben az összegben felhalmozva. Az ipar háborújának rokkantjai és veteránjai ennek a még növekvőben levő és természetszerűleg növekvő százötven milliónak a kamataiból remélik, bogy öreg napjaikra megtalálják azt a nyugodt pihenést, amely őket jogosan megilleti. Nem lehet csodálni, hogy ekkora és még növekvő összegnek elhelyezése komoly gondokat okoz az intézmény vezetőségének. Erkölcsilag csak olyan befektetéseknek lehet meg a jogosultságuk, amelyeknek értékállandósága és jövedelmezősége emberi számítás szerint nemcsak egy-két esztendőre, hanem évek cs évtizedek hosszú sorára biztosítottnak tekinthető. Éppen azért, mikor a kormány felhívására az OTI t'zenkct millió pengő mezőgazdasági kötvényt vesz ót és másik tizenkét millió pengőt jegyez a milliárdos program megvalósításához szükséges belső kölcsönből, akkor e befektetések értékállandóságát a magyar állam becsületével kell garantálni. A befektetések" másik" típusát az epületek alkotják. Ezek az épületek kétfélék lehetnek. Az egyik csoport az OTI hivatali és szociális céljait szolgáló építmények, amelyek financiális értelemben véve nem jövedelmeznek. Szükségességüket azonban senki sem vonhatja kétségbe. Az a felhőkarcoló méretű haleseti kórház például, amely most épül Budapesten a Fiumei-uton, nélkülözhetetlen egy olyan nagyvárosban, amelynek lakossága a hozzátartozó településekkel együtt már a milliós lélekszámot jóval meghaladja. Ha az OTI ilyen kórházakat cpit, vagy ha olyan üdülőtelepeket létesít, amelyek a kötelékébe tartozók testi jólétét vannak hivatva szolgálni és ráiuk nézve preventív értéket jelentenek, akkor legsajátabb feladatkörének keretein belül mozog. Ezért csak elismerés illetheti. De ha ezt száz százalékosan elismerjük, akkor rá kell mutatnunk az OTI pénzügyi adminisztrálásának egv fájó pontiára, amely különösen érinti az olyan nagyobb vidéki és főleg alföldi városokat, mint Szeged. A jövő céljait szolgáló tőkegyűjtés folyik és ehhez a tőkegyűjtéshez ezek a városok csak szolgáltatják a filléreket és pengőket, anélkül, hogy beruházásokban az ellenértéknek legalább egy részét megkapnák. Tudjuk nagyon jól, hogy magaslati üdülőket se Szegeden, se Debrecenben létesíteni nem lehet. Azt is tudjuk, bogy nem szabad a biztosítottak pénzéből olyan intézményeket létesíteni, melyeknek kihasználása nincs biztosítva, de mégis azzal a hat-hétszázezer pengővel szemben, amelyet a szegedi kerületi pénztár évente beszállít a központba, ellenértéknek kissé szegényes az a székház, amely tavaly épült négyszáznegyvenezer pengő költséggel. A biztosítottakkal szemben követne el hűtlenséget az, aki azt akarná,' bogy olyan építményekbe verje bele az OTI a tőkéjét, melynek nincs meg a törvény által is megkövetelt négy százalékos jövedelmezőségük. De a szegedi viszonyoknak minden ismerője megállapíthatja, hogy ezt a hozadékot játszva elő lehet teremteni egy cs két szobás modern bérlakásokból, dc meginkébbi olyan egészséges munkáslakásokból, amelyekkel meg lehetne javítani o nedves ésegószs ég telen lakások százaitól megrontott szegedi lakásviszonyokat. Tnlán még a tüdővész, Szeged speciális betegsége is megcsappanna egy kicsit, nem is beszélve arról, bogy az ilyen prevenció is beleillik az OTI programjába. Ha szabad ezt a kifejezést használnunk, ez a gondolat már néhányszor kísértett Szegeden, de mindig nz évnek olyan szakában kezdtek tárgyalni róla, hogy „erre az esztendőre már nem volt megvalósíthat ó". Ezen a tapasztalaton okulva, azt a halatlan gondolatot merjük a város. hatóságának figyelmébe ajánlan', kezdje meg a tárgyalásokat az OTI elnökségével még az idei kánikulában, hogy legalább a jövő nyárra lehessen belőle valami. Európai jelentőségű tárgyaiésok Párisban A cse& és a spanyol Kérdés a minisxieri találKoxón — FenniarlfáK ax angol-ír uncia védelmi sxöveíséget — Anglia megaKadályoxxa a Qelyxet íovábbi Kiéle-{ sedéséí Páris, julius 21. 'Á nemzetközi közvélemény feszült figyelemmel kiséri az egész európai politikára kiható fontos tanácskozásokat, amelyek most folynak az angol király látogatásával kapcsolatban Párisban. Ismeretes, hogy a két kormány részéről Daladier cs Bonnét, valamint lord Hali fax közölt tegnap hosszú tárgyalások folytak és a megbeszélések után hivatalos jelentést adtak ki. A nemzetközi helyzet iránt még fokozzák a lázas érdeklődési azok a hirek, amely szerint. Hitler Wiedcmann kapitány utján üzenelet küldött Londonba, hogy a szudétanémet kérdésben hajlandó engedékenységre. A párisi lapok egyetértenek abban, hogy a párisi tárgyalások tengelyében a csehországi kérdés áll. Á kérdés nagy horderejére mutat az a tény, liogy a megbeszélések befejezése után a tanácskozásokba bevonták Herriot kamarai elnököt, a radikálszocialista párt vezérel, valamint León Blum volt hiiniszterelnököt, Chautcmps helyettes miniszterelnököt cs Corbin londoni francia nagykövetet. Londoni jelentés szerint az angol lapok továbbra is a legnagyobb jelentőséget tulajdonítanak a párisi eszmecseréknek. A üailv Ex-' press megállapítja, hogy hosszú idő óta Párisban most folynak a legfontosabb diplomáciai tanácskozások. Az angol-francia védelmi szövetség London, julius 21. Az Evening Standard szerint a tegnapi hivatalos párisi közlemény azt jeleni i, hogy Chamberlain európai politikáját fogadták el a nemzetközi viszonyok megoldását célzó angol-francia közös arcél alapjául. Az angol-francia védelmi szövetséget fenntartják az Angliát és Franciaországot harmadik hatalmak támadásai ellen biztosító védelmi szavatosságként- Ez az ántánt nem irányul más hatalmak ellen, sőt az a célja, hogy az általános megbékitésliez vezető nemzetközi eljárás alapja legyen, amelyből egyetlen európai hatalmat sem zárnának ki. Az angol kormány Franciaország és a csehek közötti szerződésben létesített kapcsolatot Franciaországot terhelő kötelezettségnek ismerik el — folytatja a lapAz FAening News szerint rövidesen további lépések várhatók- Anglia nem szándékozik engedni, hogv a helyzet ujabb veszélyes pontolí felé sodródjék. A közvetlen célok a csehországi probléma megoldása, a spanyolországi beavat-, kozás cs a polgárháború befejezése, A cseh Mrüts Páris, julius 21 Halifax lord, Dala-i dier és Bonn et tanácskozásáról bizonyos titoksértés utján kiszivárgott hirek szerint Ha* lifnx óva intette kartársail a csehországi kisebbségi kérdés túlságosan bizakodó megítélésétől cs utalt arra. hogy milyen veszélyekkel jár a békére a prágai kormány huzavonája, a kisebbségek bosszantása. Halifax lord nyomást gyakorolt a fran-, eia államférfiakra, hogy sürgessék Prágánál a kérdés gyors megoldását- Az angol külügyminiszter tovább célzott annak helyességére, hogy Csehország semlegességi nyilatkozatot tegyen