Délmagyarország, 1938. július (14. évfolyam, 144-161. szám)

1938-07-14 / 155. szám

DEL MAGYARORSZÁG • ••••ii iiiwjii m a.inMaw——i« Nincs pénze ?! N«em baj! Meri pénz nélkül képviselőik közölt is. A katonazenekar 268 pengős követelésére Tabódy, Zsolt ügyvédnek fizettünk 222 pengő, perköltséget. 268 pengőért lefoglalták egész berendezésemet, ltácz Antal és Balogh István egész berendezését. Balogh István ianyai plébános és miután nz ügyvéd nzon a véleményen volt, hogy a városban hkó két rendezőbizottsági tng' fizetése és berendezése nem elég biztosíték 268 pengnie, kiautózoU AlsúkQzponlra, Lágy | Balogh plébánosmii is foglaltasson. Mindéül 268 pengőért — senki közbe nem lépett — a/ n katonazenekar, amelynek kifizettünk 35-ben 1650 -pengőt s amely 33-ban és 31-ben átlag igyapennyit keresett a rendezöbizoltságtól. m Kinnlevőségeivel tartozásainak legnagyobb récét — kamatokat és perköltségeket is — a rendé zöbizoltság kifizette. Közel kilenc ezer pengő maradt fedezetlenül. Ezt a sajátjából — kölcsönt ) rtt frj_ kellett rendeznie. Ha a veszteséggaranciát idejében megkapja cs ha nincsenek pont, a harmincötös játékok 2— 3000 pengős ráfi:eté'-srl végződnek. m Saluétnszky Tmr" az Est-lapok főszerkesztője 10.16 ban. amikor már a város rendezte a játékofol. végignézte a Tragédia előadását. Mielőtt élni jzött, az egyik szrgedi újság meginterjúvolta, t zt mondta: — Felejthetetlen élmény volt részemre a Tra í.édia szabadtéri előadása. Most látom, milyen intalmas az a munka, amelyet ilt végeztek s izok az eredmények, amelyeket elértek. Nem sza1 id azonban soha elfelejteni, liogv e/l a munkát lobb újságíró, elsősorban. — egyik koronatanú vagyok rá1"— Pásztor József .kezdeményezte.. Ö clfetejtcttc. * Tusnádi >N így András épitő türelme és kitartó ugatnia* nélkül nem alapozhattuk volna ir.eg 'lá bén se'az olasz orientációt; se pénzügyi konrepeiórikát'. A fötkérésl nz olasz, kormányhoz Tnsn'ádi Nagy András küldte el és egyike izoknak. akiknek az állami támogatást köszönhetjük. Ilnász Aladár és nemcsak a szegedi játékok, hanem Szeged, még Klebolsberg Idejében összeforrtak/ Ennek a tungas kulturáju, vasidegzelii és nmnkabirásu kiváló főtis/.lviselőnek a kultúrpolitikája országos kultúrpolitika. Szrgril szátrilhit rá tehát mindig, i. * Aki szószékre megv .egy eszme képviseletében, vngv védelmében, annak vannak jogai, de kötelességek is terhelik. Nekem mosi, mielőtt félretenném a papirt, amelyre kétszáz nyomtatott oldal beliiit róttam, nemcsak jogom és nemcsak köictességem, <le vlss/ifojthatallan vágyam is, hogy í/okról mondjak néhány szót. akik kilartó társaim voltak az eszme kitermelésében, forró áiniu magvarok és szegediek a nicgérlelésbcn, bá'rak, tantáziadusak és meg nem rctlenők elhatúrozásnikhan. alkotásaikban és eselekedeleikben. Nem mondanék igazat, h i azt állítanám, hogy ív-vétellé rés soha föl nem merült köztünk. Viszont az igazságnak tartozom annak a megállapításával, hogy nem tudok elképzelni bizottságot, vagy más testületet, amelynek tagjait három éven át a 2a\ írlntan szolidaritás olyan meleg kötelékei fűzhetnek össze, mint amilyenek bennünket vittek — nz elvi hevülettől s a nagyotalkotás vágyának bödulntálól legtöbbször egyetértésben — a munka tOzbonalába. A fegyvertárs, aki visszavonult néhány hétre könyvek, képek és szobrok társaságába. a süni csillagzalu ég alatt, mely az idén hatodik éve látja a Tragédiát, szemben a duslombu ujszegedi fákkal s n puha vizű Tiszával, melyek n szent örökkévalóságban örök szomszédai n Dómtérnek.. mielőtt leleszi ezt a tollit, a mi játékaink krónikájának áldott eszközét, megenyhülve. nieghoesájlva. főképp pedig büszkén, boldogan -zeuieli í' áhit-vl'is. megállás r'tfv iiszta peréét ' f • \ | ji v.ikn "il. ! I- kötivv 'apf->ie - • "" tetőtől talpig llll fi felruház ax UI1 U Díjmentesen könyvecskét kiad az iroda : Ifin elnörangn 111U régnél váairol 6

li»vl kamut é» kültrégmentea bitéire é» esek I

be'yen ar irodában tust: Klauzál tér 3. .nyen, melegen szoritja tneg alkotni, dolgozni cs kitartani tudó baráti kezüket, Ncm lesz a bizottság többi tagjának séreirhcrc, ha néhány külön sort szentelek azoknak a külön erényeknek és külön áldozatoknak, amelyekkel Balogh István plébános foglalt helyet és tett felejthetetlenül értékes szolgalatokat a rendezőbizottságban. Balogh ntagával bozta a Magyar Passió rendezése körül szerzett tapasztalatokat. Miután tanyán lakik — alsóközponti plébános — naponkint egyszer, esetleg kétszer félórás autóutat tett meg. hogy a kockázatban való részesedése mellett meglegyen a mindennapi adagja a munkából és izgalomból is. Egyeztető bölcsességének, átfogó okosságának és papi jóságának üdvös eredményeit gyakran élveztük. Nemcsak a játékok köszönhetnek neki sokat. Mi is. * Annak nz összegnek: i kifizetésére, amelyre sem a leltár, sem a kinnlevőségek nem nyújtottak fedezetet, kölcsönt vettünk fe! a I'esti Magyar Kereskedelmi Binklól és a Szegedi l\ereskedelmi és Tparhanktól.. A rendezöbizottság tehát most is működik. Törleszti a rendezés idejéből fennmaradt adósságait. * Az A emlékének szenteltessék e könyv utolsó lapja is. A Dugonics Társaság gróf Klebelsberg Kúnó emlékére 1933-báh ülést t irtot). Az az emlékbe-. s/cd, amelyet én mondtam, igy végződött: — Gazdag irodalmi hagyaték van itt az ál'am, a/ irodalmi társaságok s különösen a városokkezén. Ugyan megmozdul e akármelyik város, például Szeged. hogy ezt az irodalmi hagyatékot a maga s a decentralizáció kiteljesedésének elősegítése érdekében is közkinccsé tegye? A szerző nagy neve máris ott ragyog a magyar publicisztika hathatatlanjainak dicső sorában. Ez a nagyszerül magyar újságírás, amely a Rákóczi-féle szabadságharc alatt veszi kezdetét, amely az első vezéreikkel gróf Széchenyi István lapjánál termeli ki — Csele Pál segédszerkesztő volt a szerző — amelv a szó mai értelmében vett publicisztikát Kossuth Lajosnak, az első napilapot 1818ban köszönheti, gróf Klebelsberg Kunó megdicsőült nc. vét azoknak a legnagyobbaknak neve melle jegyzi föl. akik történelmet csinállak államférfin! munkájukkal js. tollúkkal is. Ilclyét a magyar publicisztikában tömörebben és találóbban nem tudnám meghatározni. De egészen kivételesen gazdag munkásságának s csodálatosan áldott lelkének százeezrnvi intő és tanító tanulsága és síiig kísérő emléke mélyen bevésődött valamenynyiünk szivébe. Mindig hivjlik őt és idézzük. Ha a tájékozatlanságok és igazságtalanságok meredekei között bolorkálónak Útmutatás kell. akkor is TTn célját tévesztett, vagy méltatlan közéleti esemény, vagy intézkedés vár orvoslásra, akkor is. ITm kulturális felemelkedésünket, vagy Wrloknllományunkat fenyegeti veszély, akkor is. Szabidjon azt mondani, hogy Klebelsberg publicisztikai munkásságát az is jellemzi, hogy hiányzik valamennyiünknek, liogv cikkeinek szelleme és szövege mélyen bent él és ott munkálkodik sokunknak. nagyon sokunknak a szivében s hogy hiányát érezni fogják még soká, nagyon soká, évek, sőt évtizedek hosszú, hosszú .során át.ESTI KURIK VEZETI Szenlkuli emlék Igen kellemes és emlékezetes három napja lesz azoknak, akik mintegy ezernégyszázan Mátravcrebclg-Szcntkut kegy helyire az alsóvárosi fcrcncren. di jámbor atyák vezetésével elindultak. Már a nagyszám is mutatja, hogy erre a szent útra ilyen vezetés: el szegediek és környékbeliek mindig szívesen mennek. Most is a fegyelmezett és a jószándéku tömeg mindvégig kitartott és becsületére vált az Alföld katolikusainak jó hirncvcrc. Minden kedvezett, a vonat túlzsúfoltsága mellett nem volt kellemetlen, az időjárás kedvező volt, főképen visszafelé. Az egyházi papság részéről résztvclt a zarándoklaton Barmos György.apát, dr. Hering Ferenc főesperes, Kiss István lelkiigazgató, P. Benjámin és P. Tibor feroncrendi atyák, dr. Takács Endre hittanár, Lep-g Emil sándorfalvi plébános cs ezen. kivül sokan .mások. Mindenki a kcgybeJycn kielégítő szállást kapott. Ily.c'n nagy tömeget elhelyezni nem kis feladat. Itt megjegyezzük, hogy jövöre a szállás mór sokkal köny,nyebb és mod-crnobb lesz, mert a szentkuti fcrencrendi atyák egy oly nagy menedékházat, szállót építenek, amclyrbcn 300—-100 ágy fog állani a zarándokok rendelkezésére. A kegy helynek igen agilis főnöke vau P. Silvcr személyében, aki mint a zarándok- és lelkigyakorlatos ház igazgatója, nagy figyelemmel és sok jósággal veszi körül a zarándokokat. Ott van, mint kiváló szónok a P. Rajner és P. Brono, akik igen hatásos szentbeszédeket, fogadó cs elköszönő szózatokat intéztek a zarándokokhoz. Olt voltak a szegedi vasutasok is, körülbelül 440-cn lehettek. Volt sok szcp ájtatosság, ünnepélyes szentmise, szentséges körmenet és aranymlic is. A szombat esti szentséges körmenetet Barmos György apát ur végezte díszes segédlettel, a sok gyertyafény az esti időben, a néma csendben igen emelte az áhítatot. A szegediek tudnak szépen énekelni, tudnak fegyelmet tartani cs tudnak ájtatosságot tanúsítani. Kiemelkedő pontja volt a szép útnak Barmos György apát ur arangmisóje, aki vasárnap a kegy oltárnál mutatta bc az Urnák áldozópapságának aranymiséjét. Könny nélkül senki sem volt ott ezen a megható ünnepen, mindenki érzett abból az áldásból és kegyelemből, amit a jubiláns ezen ritka szcp jubileumkor az Egek Urától kapott. Az ünnepi szónoklatot ezalkalommal is Kiss István lelkiigazgató mondotta, aki rámutatott azokra az áldásokra, amelyek az égből bőségesen hullanak egy jó papnak a működése folyamán. Kijutott a lel kivezetésből P. Benjáminnak, oki mindig hivei körében tartózkodott, hol imádkozott, hol énekelt, hol kirándult velük és hogy ki no merüljenek, arra is volt gondja, hogy kedélyesen elszórakoztassa őket. A szegedi niagyar testvérek sgive«cn mennek erre a helyre. Szerettek volna sokan n hegyekből, a mátrai levegőből, a jó friss üditö vizböl is magukkal hozni, de sajnos ez az egész jó-ág, felüdülés csak három napig tartott, ami oly gyorsan elmúlt, hogy mindenki igen sajnálta hazajövetelét. De voltak a társaságban olyan ügyesek, hogy a barom napnak minden percét igen szépen fölhasználták az elvégzett ájtatosságok és a szent gyónás és áldozás után. Kirándultak 'egyesek Lillafüredre, Egerbe, mások Parádra, Kékesre, Mátrafüredre, Mátraházára, Gyöngyösre, sőt voltak olyanok is, akik ezeken kivül még a hétfői napon végzett áilatosságaik után kiszálltak Salgótarjánba, meglátták a ferencesek uj bányateniplomát, e.zcrt külön is érdemes oda elmenni. A bányákba elmenni ncm sikerült az idő rövidsége miatt, oda majd jövöro cs kellő előkészülettel, de sikerült a salgótarjáni üveggyárba is eljutni egy 30—40 tagból álló társaságnak, akik ncm felejtik cl azt a sok szépet, azt a sok munkát, amit itt, az üveggyártás ezen nagy helyén végeznek. Végigvezetett a mérnök; azokon a helyekon, ahol keverik az anyagot ac üvegöntéshez, ahol olvasztanak kemencékben, ahol fújják az üveget; a karcoló és csiszoló osztályokat és ezt a sok szépet sose felejtik cl FELKÉRJÜK azokat az osztálytársnőinket, akik a Dugonics-uccui leányiskolába 1923-ba végeztek, hogy a találkozóra, melyei jut. 31-én este 8 órakor az ujszegedi vigadóban tartunk, részvételüket legkésőbb 28-áig jelentsék az alábbi ciinení Nadolnin Amin, Maros-aeéa 20 vagy Ábrabám Lrz-i, Újszeged, Jaukovich u. 10. 2 Ili