Délmagyarország, 1938. július (14. évfolyam, 144-161. szám)

1938-07-14 / 155. szám

10 XI D f. I. M A C, y A R O R S Z Á G Vusárnap, fiilias 24. autósyphoupalron olcsóbb lett Legmodernebb J^gSZekréliy Fagylaltgég Zománcedény legújabb pefróleumfőzö | versenyárban BRUCKNER VASUDVARBAN zás megállapította — azt mondotta, hogy svan egy barátja, egy gj'ikorlott vadász, aki bsszélge­tes közben emiitette neki, hogy tükörrel a kezé­bíH, ryyeflvi lövé.sd véget tudna, ix-tiü az ele­tén k llisioii amikor Mary Rudolf. Íróasztalán meglátta a revolvert és a koponyát, nem ijedt meg fölük.* »örök és soha meg nem fejthető titkot ké­pez az, hogy ml vitte rá Rudolfot tettére. A baro­ne.ss, amikor szerelnie tudtára adta, hogy képte­len megküzdött! a nálánál erösebb hatalmakkal, önként vállalkozott rá, hogy a tónörököst önszán­tából követni fogja a másvilágra.* •Az a szerencsétlen leány, aki a heiligenkrouzi Uaneiöbcn nyugszik, vétett az Isten és az emberek parancsai ellen. A vétkéért meglakolt éj a bünct le vezekelte.* sUtohó leveleiben így búcsúzik el azoktól, akiket szeret: >Drár,<a jó Anyám! Bocsáss meg nekem azért, amit tettein. Nem volt cröm ellent­állni a szerelemnek. Veje való közös elhatá­rozással Mellette szeretnek nyugodni az al­landi temetőben. Boldogabb vagyok a halál­ban, mint az életben voltam. Marya'.* •A mverének ezeket irta: * Boldogan megyünk mindketten a bizony­talan túlvilágra. Gondolj néha rám. Légy bol­dog és csak szerelemből házasodjál. Én ezt nem tehettem meg, s minthogy a szerelem ellen nem tudtam harcolni. Veje megyek. Maryd.* »\ levél befejezése és aláírása után még ezt e pár sort irta a Hannához eiinzett levele végére: •Ne sirass meg, jókedvűen megyek át. Gyönyörű idő van kinn és én Schivarzaura gondolok. Gondolj a kezem életvonalára. Most még egyszer Iston veled!« Még egy második utóirat is van a levélen: •bben arra kéri meg a nővérét, hogy minden év január tizenharmadikán és halálának évfordulóján vigyen vagy küldjön egy cserép gardéniát a slr­iára cs e szavakkal fejezi be sorait: »A ha'álba induló utolsó könvörgé ével ké­rem a mamát, hogy gondo kodjék a komor­nóm családjáról, nehogy az én vétkem miatt ök szenvedjenek.« •Szentül hitt a túlvilági életben, ezt [gazolják bátyjához Irt sorai: •Isten ve'ed. Vigyázni fogok rád abból a másik világból, ahová most megyek. Vi­gyázni fogok rád, mert nagyon szeretlek. Hü nővéred.* * J \zon a napon, amelyen Vetrera Maryt olytan kegyetlen módon temették el a heiligervkreuzi temetőben, a bárónőt a császár egyik megbízottja arra kérte meg: különös figyelemből őfelsége iránt utazzék cl Rudolf temetése napján Bécsből. A császárnak ezt a kérését Taaffe gróf miniszter­elnök, aki a fel ég megbízásából február elsején este megjelent a bérónénál, megismételte és az anya, kizárólag a császárra való tekintettel, c ké­résnek eleget is tett. Salzburgba utazott, amikor hazajött onnan, Taaffe gróf ismét felkereste őt és megkérte, hogy nyolc napig semmiféle változ­tatást a temetőben ne csináljanak, mert »Atayer­linget és HeiligenkrcuPBt bizonytalanná teszik az újságírók.« •A miniszterelnök azt is közölte, hogy a meny­nyiben a báróné idővel más temetőbe kivánná végleges nyugalomra helyeztetni leányát, az ud­var ez ellen nem emel kifogást. Márciusban a császár megbízásából ismét megjelent a báró­nénál egy magasrangu funkcionárius, aki úgyszól­ván követelte ff holttest átszállítását. Fájdalma­san érintette a bárónét, hpgy Taaffe gróf nevében felajánlottak neki az átszállitás költségeit, amivel mintegy kártalanítani* akarta őt az udvar. A báróné ezt az ajánlatot a leghatározottabban visz­szautasitotta és kijelentette, hogy uiegmáüiilhatat­lan kívánsága: Mary maradjon a heihgenkrcuzl teme­tőben, a klastrom barátainak védelme alatt és itt várja meg a Feltámadást...* A szenzációra' éhes lapok nem átalották min­den bizonyíték és a legkisebb g: anu nélkül vi­lággá kürtölni a hirt, hogy Vetsera Heléna báróné gyermeke elvesztéséért pénzt kapott és akadtak, akik tudni vélték, hogy egymilliót tett ki a •kár­talanítási összeg*. Gonosz kitalálás e gyanú, hiszen a báróné nemcsak nem fogadott el egy fillért sem, hanem célzást sem tett sehol arra, hogy föl­döntúli fájdalmát pénzzel lehetne megfizetni. A báróné tanuul hiv itt mindenkit, akit csak ismer cs akivel egyáltalában beszélt, hogy ezek a rágal­mak aljasok és csak gonosz emberek lelkében születhettek meg. Vetsera Heléna báróné emlékiratai e szavakkal végződnek: •Alig pár nappal a mayeriingi tragédia előtt, pénteken, január huszonötödikén Mary elment a Szent Ágostonról elnevezett és a Szent emlékének emelt udvari kápolnába, hogy ott próbát énekel* jen. Aggódott: vajjjon elég erős lesz-e a hangja és érvényesül-e majd az oltár előtt. A da), amelyet énekelt: Himnusz a Mindenhatóhoz és felelet a kérdésre: mi az, ami minket Hozzád, mgy Hten oly földöntúli cröve] kerget?...* •Minden előkészület megtörtént arra. hogy fefc* ruár másodikán Isten dicsőségére a Szent Ágoston* templom oltára előtt fehér ruhában, niyrtussal a fején Isten dicsőségére énekelni fog. Szegény nemi gondolt arra, hogy ezen a napon már megtért a Teremtőjéhez és örök nyugovóra talált a hclili* genkreuzi temetőben... ...Béke emlékére!...* Padi Jób, Iparművészeti szépségek között Cser Jolán kerámikus-iparmüvésznő műtermében (Budapest, julius 23.) Műterem járásaimnak; egyik legszebb eseménye az a látogatás és a benne felgyűlt élmény, amit Cser Jolán kerámikus­iparmüvésznő Százados-utj műtermében szerez­tem. A fiatal ipariuüvésznő ugyanis közismerten nemcsak az a finom Ízlésű valaki, akinek alkotá­sait- az iparművészeti tárlatközönség és az uri mágnások előszeretettel vásárolják, de ő az az irigyelt magyar »kereimikusmárka* is egyúttal, aki épp mély magyaros tartalmánál és különleges ége­téstechnikai specialitásánál fogva a legnagyobb iparművészeti exportőr Magyarországon. Műterme is érdekes sajátosság. Olyan asszonyi raffinementtel rendezte be, hogy ugyanabban sz. aránylag kis teremben korongoló-asztal, mintázó és festő pultok, »áru«-kollekció, égetőkemonoe és — fogadószalon vili együtt és ug.y elrendezve mégis, hogy a látogató zavartalanul jól érzi nála magát. Egyénisége elragadóan urjasszonyi; köz­vetlensége és beszélgetésének fonalvezetése pedig a nagyon kulturált nőt prezentálja. Amikor azután szemléletre indul az ember a remekbe alkotott Cser Jolán.-mütárgyak között, hét bizony minden polcról tapsolnivalóan nagy­szerű produktumok lepik meg és ragadják el a szemlélőt. Témaköre szinte élesen különválóan kétirányú: magyar témakeresésében páratlanul gazdag, felülmúlhatatlanul fantáziadús és lelke mé'yéig rajongó. Viszont rajta tartja tekintetét a nemzetközi ke­rámiai művészet ,mindennapján is és legalább is parallel tud haladni a nyugati eredményekkel. , Ebből a két nézőpontból tekintve alkotásait, meg kell álapitani, hogy a szive inkább a magyar témakör felé húzza, mig a másik vonalon elsősor­ban pompás mintázókészsége általában techni­kai virtuozitása szökik szembe. Modern müdarabfat azonban hatahnjca farmaikáldt Ölelnek fel. Úgyszólván minden, ami kerámiai eszközökkel megalkotható, együtt van az úgynevezett ma­gyar kollekcióban, kezdve a miniatűr bonbon­niertöl az olasz renaissance-keráinia életnagyságú, mintafiguralitásáig. Természetesen minden objek­tum magyar téinára és egészen sajátságosan ma­gyaros technikai előadásra áttranszporálva. Páratlanul finom és szines a magyar mézes­kalúco-hatdsu sorozata, amibe asztaldíszek, bon­j bonnierszerü, belül is mázas cserépdobozkák, fal* j ra akasztható fésű- és ujságtartó »iuézesk3lács6zi« vek*, s/enteltviz-tartók, mécsek és egyéb ötletes énrabok tartoznak. Külön remekek a magyar, népmese-kollekció darabjai, amik főként kisebb, nagyobb dobozok cs amiknek tetején végtelenül finom, népi lclektranszpozicióval primitivizáit mesealakok és történetek vannak teljes szinpom* pávai előadva. Soha ilyen vitéz Háry Jánost,, Kukorica Jancsit nem láttam meg, dc a magyar, hetedhe ország va'amennyi hősét és történetét sa ennyi primitív bájjal megrajzolva, megfestve, szí­nesre zománcozva. Nincs az a mennyiség, amit) a külföld, főként Anglia és Amerika, azonnal el nem kapkodna. Állandó sürgető megrendeléssel árasztják el ilyenekért! Modern kerámiai újdonságai viszont telf van* nak témateli és technikai öl tettel. Végtelenül fi* nomak az apróbb-nagyobb szines női fejei, amiken ugy bánik a hajkeret rajzformáival és az arc szi* neivel, zorháncozásával, hogy egy-egy bravúr min­den darabja. Rendkívüliek a százfélekép variált ke* rámia gyertyatartói és páratlan hatású egy egész csillárkompoziciója, amit szintén nem tud elég példányban készitenl ahhoz, hogy legalább egyj •raktáron* is maradhasson. Vázái, díszedényei, urnái olyan szenzációsan rajzosak és színesek, hogy mindegyikük szinte külön tanulmány tár* gya lehet. Végül nagy kerámiai kompozícióiról kell él­ni ondanl még, hogy mm sok kerdmtkus mélyült el ennyire a renalssanec nagymestereinek — Bc­nedetto da Maygno és társainak — a Quattro­cento fajdnsz- és esorépstohrdszainik művészeti és technikai eredményeibe, de egyúttal nem so­kan jutottak cl a frisseség fejlődésvonalán se addig, ameddig ez a fiatal müvószasszony ált és produkálja bravúrosnál bravúrosabb figurális kerámiáit: templomi szines szoborkerámiáit, Ma* donnákat, Szent Sebestyéneket, domborművű éa egész figurális angyalokut, aztán modern, hat mé­ter nagyságú félreliefeket, belső házdiszileseket,. stb., stb. Alkotásai közül legmonumentálisabb az a hat méter magas és több teremre futó ragyogóan szi­nes, modern keráiniakompozjciója, amit a Horthy Miklós-uti :>Sanghay-bár« feldíszítésére alkotott.; És legineghalóbb az a másfél méter nagyságú gótikus, végtelenül finom Madonnája, amely most készült el az egyik fővárosi egyházközség meg­rendeléséire. Radnay Oszkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom