Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-05 / 125. szám

Vasárnap, 1938 Junius 5. DÉLMAGYARORSZ Á G 13 Szeged apca és a szegedi lélek Iria dr. BNLINT SÁNDOR, egyetemi magántanár* Mi, XX. századi magyarok vajmi kevesen érdeklődünk a gerúus loci finom szépségei iránt, általában nincs érzékünk hozzá. Más boldogabb népek városaik ősi egyéni régének megőrzésén, miinél jellegzetcssebbé, szebbé tételén munkálkodnak, hiszen ez a megfoghatatlan kisugárzás emberi értékének is nagy. Egyúttal pedig korunk gyökértelen embere számára a kötelező hagyományokat, az élet örök folytonosságát jelenti. Minden kulturát a szép és erős egyéniség igazol, a városokét is. Enélkül a környezet lehet ugyan civilizált, bövelkedhetik kényelmi berendezkedéseikben, a lélek tmégis szenvedni fog és környezetét csak lakóhelynek érzi, nem pedig otthonnal. A modern városok megnagyobbodtak ugyan kiterjedésben, de szellemben alig gazdagodtak. A genius loci ihlető szépségét csak ujabban kezdik megint fölfedezni és ősi jellegzetességeit újszerű, de odaillő vonásokkal gyarapítani. Szeged Magyarország második városa. Határa óriási: 140.000 katasztrális hold, lakosainak száma szintén 140.000-re tehető. Ebből mintegy 40.000 a városon kivül, a tanyákon él. E földrajzi körülményekkel is magyarázhatjuk, hogy a szegedi sora az ősi nomád csökevényektöl kezdve a legmagasabbrendü európai életalakitásig az embeli magatartásnak legszertelenebb változatait tükrözi nemcsak története során, hanem manapság is. Furcsa végletek, a fejlődésnek bizonyos romantikust egyenetlenségei jellemzik Szegedé?, amelynek népét A'os'u h Lajos nemzete büszkeségének nevezte. Bár Szegedet csak 1199-ben emiitik az oklevelek, e helynek története mégis sokkal régibb időkre megy vissza. A régészeti leletek tanúsága szerint, amelyből a városi muzeumnak igazán ki.ünő gyűjteménye van, már ősidőktől kezdve lakott hely volt. Körülbelül kilenc kultura rétegeit lehet kimutatni a magyarság letelepedése előtt. Ismerik a rómaiak is, Marcus Aurelius is megfordult ezen a tájon. Valószínű, hogy Attila hun király sátorvárosa is itt Szegeden, illetőleg a környékén terült pl. Éppen a /cgutóbbi történet/' kutatások mutattak rá azokra a tradiciószálakra, amelyek Árpád magyar dinasztiáját Attilához, illetve a hunokhoz fűzték. ...Szeged már az 'Árpád-kor eleje óta az erdélyi sónak egyik fő lerakodó és elosztó helye. A sót a Maroson szállították idáig és innen szegediek továbbították részint hajón, részint szekér hátán az ország távolabbi részeibe. Ezek a sóhordók megfordultak a királyi udvarban, püspöki székhelyeken, monostorokban, ahol már bizonyos ipart is űztek. Üres szekereiken és hajóikon iparcikkekkel tértek vissza. Igy azután Szegeden már igen korán polgári rendnek kellett kialakulnia. Csak ezzel magyarázhatjuk azt a körülményt, hogy Szeged az elsők között lesz szabad királyi Párossá már a X/JI. században. A város e hőskorának emlékezetét egy elárim't torony őrzi, amely büszkén tükrözi vissza a francia gótika hatását. ...A dominikánusokénál nagyobb hatású a ferencesek szegedi működése. Szeged legkésőbb a XIV. század legelején fogadta be Szent Ferencnek a rend enyhébb (conventealis) árnyalatához tartozó fiait. Templomukat Bertr mden de la Broquire íran* A kiváló fiatal szegedi etnográfus nagy figyelmet keltő tanulmányt irt a »Korunk Szava* legutóbbi számában Szeged arcáról és a szegedi lélekről. Ebből az értékes tanulmányból közöljük a főbb részleteket. cia utazó szépnek találta (1433), pedig ö ugyancsak sokfelé megfordult. Feltűnt neki, hogy az isteni szolgálat mennyire magyaros benne. Ez az adat talán a XV. századbeli középeurópai laikus mozgalom szegedi nyomaira utal. A bogoniií, liuszita eretnekségek Magyaroszág déli vidékem is annyira felburjánzottak, hogy visszaszorításukra a Szentszék Jacobus de Marchia ferencest küldötte aposr toli inkvizitorként az országba. Jakab testvér rajongó fanatizmusával jelentékeny sikereket ért el. A magyar husziták egyrésze Moldvába menekült előle. Huzamosabb ideig tartózkodott Szegeden is, bizonyára nem minden ok nélkül. Az egyház szentként tiszteli. Szegednek másik szent vendége Kapisztrán János volt, aki 1455 szeptemberében fordult meg először Szegeden. Hallgatói nem fértek el a templomban, a szabadban kellett számára szószéket rögtönözni. Onnan beszélt aztán ezrek és ezrek előtt a kereszténység megmentéséről. Nem magyarul prédikált, csak Jézus szavát értik. Valahogyan Clairvauxii Szent Bernát jut eszünkbe, a keresztes hadjáratok szelleme. A virágzó középkor hite Íme a magyar pusztán mégegyszer eleven valósággá válik. Kapisztrán vezeti Szegedről Nándorfehérvár felmentésére azt a keresztes néphadsereget, amelynek Jézus a vezére. A sereg tekintélyes részét éppen szegediek teszik: halászok és naszádosok, barátok, polgárok és diákok. Kapisztránt még életében szentnek tartják. Egyik szegedi polgárnak néma fia az ő imádságára szólal meg. Szűcs Imre szegedi polgár nagy sebe miatt nem tudott járni. Kapisztrán siriánál meggyógyult. Szeged a XV. század folyamán az országnak egyik legjelentékenyebb városa volt, gyökeres magyar lakosságát tekintve pedig föltétlenül a legelső. Több országgyűlésnek színhelye, amelyet' a török hadszíntér közelsége is magyaráz. A szegedi béke (1444) szomorú romantikája következményei mindnyájunk előtt ismeretesek. A város erejének alapja polgárainak jóléte. Gazdagságát sóhordásból, halászatból, állattenyésztésből, gyümölcstermelésből, hajózásból és borkereskedésből meritette. ötvösei legelsők közé tartoznak az egész országban, akkori borexportunk szegediek monopóliuma. A város ebben az időben olyan erősnek tudja magát, hogy elleneit akár fegyverrel is kényszeríti kiváltságainak tiszflz elismertei legjobb mszekrényen 6 vagy 12 havi részletre kaphatók varga Dezső uasarűnazanan SZEGED. teletérc. Talán páratlan eset a magyar városok történetében, hogy Zentát, amely szegedi polgároktól vámot merészelt kívánni: sereggel támadta meg, elfoglalta és birtokában tartotta. A büszke patrícius-önérzet a reprezcntálásra is sokat adott. A városnak Buda várában az erdélyi vajdáé mellett háza volt. Vitézkednek azonban más tercken is. Nem túlzás, hogy a XVI. század magyar irodalma, mint egy végtelen fejlődés kezdete, elsősorban szegedi lelkekben születik. Szegedi Gergely a zsoltárokat fordította magyarra. Tar Benedek a házasságról való dicsérettel, Szegedi András Jeruzsálem pusztulásáról szóló biblikus versezetével, Szegedi Veres Gáspár szépségfiistóriájával, az Eurialus és Lucréciával, Szegedi Lőrinc pedig Theophania cimü drámájával irta nevét a magyar irodalom hőskorának történetébe. Szegedi Lajos Heltai Gáspárnak jobbkeze az Ujtestamentom magyarra fordításában. Zsoltárfordításai is ismeretesek. Szegedi Mácer humanista költő. Szegedi Szabó Gáspár a XVI. század legnagyobb magyar orvosa. Szegedi Kis István talán az egyetlen európai hatású magyar prédikátor. Szegedi Gergely franciskánus barát, a Sorbonne doktora, a preco Verbi divini famatissimus, hazánkban az első, aki a protestáns tanításokat irodalmilag is cáfolja. Pázmánynak legősibb őse ö. Szegedi Mihály világi pap Moldvában kétezer magyar huszitát térit vissza a katolikus vallásra. Müveit szegedi fiaknak e diaszpórája és lázas építkezése a török hódoltsággal kezdődik meg. A város tragédiájában ez a fölemelő mozzanat. Szeged idegennek, pogánynak kerülhetett harmincadjára, de bujdosóvá lett fial ugyanakkor különös hódítással dicsekedhetnek: a megoszlott magyarságnak tanítóivá, a • magyar kultura dolce stil nuovo-jának válnak úttörő hé. roszaivá. p A polgárság jórésze szintén kénytelen a várost itthagyni. A kereskedők főképen Kassára, az ötvösök pedig kezdetben Kecskemétre menekülne!, hogy onnan jusson belőlük a bajjor választó udvarába épp ugy, mint Nürnbergbe, vagy Varsóba. A I