Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-11 / 129. szám

»ü nemzet taqjává i alakit nem a faji szár­mazása, hanem törté­nelmi közösségi tudata ava!« u — Csekey István egyetemi tanár székfog­laló előadása a Statisztikai Társaságban Budapest, junius 10- A Magyar Statisztikai l arsaság Kon k oly-Th e ge Gyula állam­titkár elnökletével pénleken délután, tartotta közgyűlését, amely után az előadóülés kereté­ben Gsekey István egyetemi tanár tartotta '"cg székfoglaló előadását „Uj magyar nem­zetfogalom" címmel. Jelen volt az előadóülé­sen Alt enberg Gyula, a Statisztikai Tár­saság elnöke, Kovács Alajos államtitkár, Dobrovich Sándor, a Statisztikai Hivatal alelnöke, J o ó Gyula, a kecskeméti jogakadé­mia dékánja, Boér Elek, a kecskeméti jog­akadémia tanára, B e n e s Zoltán, Szabó Bé­la, Farkas János, Asztalos József mi­niszteri tanácsosok, Bánlaki Adorján nyu­galmazott helyettes államtitkát és sokan má­sok. Konk oly-Th ege Gyula elnöki megnyi­tójában a társaság nevébeen köszöntötte dr. Csekey István, aki ezután az aktuális kérdés­ről tartott, rendkivül érdekes előadásban a kö­vetkezőket mondotta: — Miután a nemzet elsősorban történelmi, művelődési és politikai fogalom, a magyar nemzetfogalomnak különböző alakjai fejlőd­tek ki az idők folyamán. Az első volt a nem­zet geopolitikai fogalma, mely szerint a nem­zet azoknak a közösségéből alakult, akik egy történet-földrajzi államterület törzslakosságát aikotják s akik ezt a területet közös hazájuk­nak vallják. A rendiség korszakában alakult Ki azután a közjogi nemzet fogalma, amelv a nemesi rend összességét jelentelte. Innen már csak egy lépés hiányzottá francia államnemzet fogalmához, amikor a rendiség helyéhe az ál­lampolgárság ntodern fogalmát léptették. — Eötvös és Deák a kulturális liberalizmus szellemétől áthatva megalkotják az 1808 XLIV. tc.-et. amely megteremti a politikai Itrmzet fogalmát. Ez az állampolgárok egye­temét jelentette. Ebben a nemzetiség fölibe helyezett nemzetben készséggel adlak helyet a/ egyes ember nyelvi és kulturális szabadsá­gának. Benne vezető állást nyert a magyar nemzet. Végül a magyar közjogászok meg­konstruálják a nemzet tételes jogi fogalmát, ami alatt azonban az állam népét értik, mint jogi fogalmat. Ez terminológiai zavarokhoz vezetett, mert a nemzet nem jogi, hanem mű­velődési és politikai fogalom. Annak a felfogásnak — mondotta —, amely a nemzet fogalmát az államéval összekötve, az állam népét a nemzet szóval jelöli, tudomá­nyos szempontoktól eltekintve, ma nálunk végzetes gyakorlati politikai következményei is vannak. A trianoni békeszerződés ncmesak a magyar államnak a népét darabolta szét, hanem a magyar nemzetet is. tehát azl a k'ul­turnemzetet, amelynek a világon élő minden ^magyar egyaránt tagja. Mert ha a nemzetnek régi államnemzet-, illetőleg politikai, vagy té­telesjogi fogalmát tesszük továbbra is ma­punkévá, akkor következetesen arra az állás­pontra helyezkedünk, hogy az utódállamok f nnhatósága alá került magvarok, a cseh­szlovák, oláh, jugoszláv stb. nemzetnek iettek a tagjai. Ezért kell arra a végső következte trsre jutnunk, hogy a magyar nemzetfogal­i at revízió alá kell vennünk. Oly nyelven kell beszélnünk, amelyet a modern politikai tudo­mány és a külföld egyaránt megért. Ez pedig nem lehet más, mint a nemzetnek kulturális és politikai fogalmát magában egyesítő kul­liirnemzctfognlom. Amióta a nemzetek kialakultak, azok ncni faji egységek többé, hanem az érzés és értékelés szellemi közösségei. A fajiság csak egy összelevő tényező, egy pozíció a nemzeti­ségben, dc a nemzet tagjává valakit nem a faji származása, hanem elsősorban történelmi közösségi tudata avat. Azért mert valakinek idegen a neve vagy a származása, még nem le­het a nemzetből kitagadni. Akkor ugyanis Hu­nyadi, Zrínyi, Petőfi, Petrovics Istvánnak és Hruz Máriának, a tót cselédnek a fia, vagy a bánáti sváb származású Herczcg Ferenc nem lennénk magyarnak mondhatók. Tagadhatat­lan, hogy a közös leszármazásból bizonyos közös jellemvonások adódhatnak, amelyekről feltételezhető, hogy bizonyos közösségi érzést fakaszthatnak. Ha azonban nemzetünket faji elemeire bontanok, ez önmagunk megtagadá­sához vezetne. A szatmári békekötés után alig volt több, mint kétmillió lakosa Magyarországnak és jó, ha annak fele volt magyar. Viszont Mátyás alatt négymillió csaknem színtiszta magyar lakta hazánkat, vagyis ugyanannyi, mint amennyi német élt akkor a földön, vagy amennyi lakosa volt Angliának. Ha most meg­gondoljuk, hogy 1720-tól 67 év alatt az idegen ajkúak óriási mértékű beözönlése miatt a magyarság arányszáma 4.9 százalékról 39 szá­zalékra esett vissza, akkor elképzelhetjük, hogy mennyire atomizálódott a magyar cr. És erre következett a liberális nacionalizmus korsza­ka, ami a magyar vér utolsó cseppjeit is fel­hígította és idegen elemekkel összekeverte — mondotta —, ugy, hogy ma talán nem is le­hetne Magyarországon olyan családot találni, amelyiknek nem folynék a legkülönbözőbb összetételű vér az ereiben. Ma tehát mindössze egy történelmi magyar népfajláról beszélhe­tünk, amelynek azonban mindenesetre van sajátságos egyénisége és vannak olyan ismer­tető jegyei, amelyek elválasztják a többiektől. A nagyvonalú előadásnak igeen nagy, ben­sőséges sikere volt­»Tvopikáí« A gumifiiző I; újdonság l^J k O n ny U W Kizárólag Höfle kesztyűsnél kapftató , y u Klausá I lér 3. kényelmes s z e 1 I ö s írói per a szegedi törvényszék előtt Erdei Ferencet 50 pengő pénzbüntetésre Ítélték a Féjja-ügyről irt makói cikke miatt (A Délmagyarország munkatársától.) A ma­gyar állam megbecsülése ellen elkövetett vét­ség cimén került pénteken a szegedi törvény­szék Unghváry-tanácsa elé Erdei Ferenc, az ismert fiatal iró, a Futóhomok és a Parasztok cimü könyvek országos nevü szerzője. Erdei Ferenc a mult év novemberében Makón, az ott szerkesztésében megjelenő „Várospolitikai Szemle" cimü lapban F é j j a Géza és K o­vács Imre elitéltetésével kapcsolatban cikket irt, amelyben többek közölt a kővetkezőket mondotta: „Az Ítélet országszerte nagy felháborodást keltelt. hiszen Iegjobbszándéku íróinkról van szó, akiket meg necm cáfolt igazságaikért ül­döznek." A pénteki főtárgyaláson Erdei Ferenc ki­jelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Mélyen megrendítette és megdöbbentelte az Íté­let, amelyben Féjját és Kovácsot, akik irodal­mi eszközökkel leegtöbbet tesznek a nemzet ér­dekében. éppen nemzetgynlázásban mondották ki bűnösöknek. Cikkében rokonérzesének akart hangot adni. Ugy Féjja, mint Kovács a legjobb szándékú magvar irók, ezt róluk Szekfü Gyula i.s megállapította. Dr. Dettre János. Erdeei védőié bizonvitás elrendelését kérte. Kérte beszerezni a Féjja— Kovács per iratait, amelevk igazolni fogiák, hogy az ilélet is megállapította róluk: jószán­déktiak és amelyekből kitűnik, hogy a törvény­szék nem engedte meg könvvük tényállításéi valóságának bizonyítását. Tanukén! kérte ki­dé.Ugatni Eckhardt Tibort. Matolcsy Mátyást. Zilahv l^ijost és Szekfü Gvu­lát a vádbeii kifejezések valóságának igazo­lására. A biróság « védő kérőimét m*>°4 dr. Vékes Bertalan tVvész a vádlott elité'é sé! kérte. Dr Del Lrc János mondott ezután védőbeszédet. — A vádlott hiiclentcttc az elnök nr kér­désére, hogy irni-olvasni tud, — kezdte be­szédét, Ez a kijelentés azonban személye felől a szükséges tájékozódást nem adja meg. Hogy irni lud, azt a „Futóhomok'* és a „Parasztok" cimü kötetei bizonyítják, amely könyvek sike-> rét a konnánvzati politikára és a törvényho­zásra gyakorolt hatásával lehet felmérni. De olvasni is tud; a magyar nemzedékben talán senki sincs, aki több joggal és hivatottsággal tudna olvasni abban a rovásírásban, amelyet a magyar gond és magyar sors faragott ki a magyar paraszt homlokára ... A védő ez.ulán kimutatta, hogy a cikk álli— tásai az igazságügyi kormányzatra vonatkoz­nak, nem valótlanok és az igazságügyi kor­mányzat eljárását nem lehet a nemzet maga­tartásával azonosítani. Beszéde végén felmen­tést, esetleg envhe Ítéletet kért. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Erdei Ferencet a vádbeli bűncselekményben és 50 pengő pénzbüntetésre itélte. Az ilélet indoko­lása szerint a cikk állításai jogértő l<ö7'"--'q körében nem okoznak félreértést és nem kelt­hetik azt a hitel, hogv nz eliáró hatóságok igazságtalanul üldözik Féjiáékat, azonban a Iidkiis közönség csakis igv értelmezheti a r;1 k inkriminált kitételeit. A bíróság enyhítő körül­ményként mérlegelte, liogy a vádlott cikkét tömegehangulat hatása atatt irta. Az ilélet iogerős. mert sem a vádlott, sem védőié nem fellebbezett, az ügyész is megnyu­godott. Sfrkőavafás síremléket vasárnap, 12-én délelőtt fél 11 órakor avatjuk fel a szegedi izr. teme­tőben. ORLEI ANTAL és GYERMEKEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom