Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-09 / 127. szám

DÉLMAGYARORSZAG Csütörtök, 193S. junius 9. Politikai napilap 1938: XiX. Ez oz a r a b és római szám együtt: m ag y a r törvényt jelent és jelöl meg s azt hiszszük, a közel jövőben nem lesz egyetlen törvénye a magyar corpus jurisnak, amit enné! a törvénynél többször idéz szó és irás. Ez a törvény: az uj választói törvény, amelyik most jelent meg a magyar törvénytárban s ezzel megkezdte életét. Ki tudja, hogw ez az élet hosszú lesz-e, vagy rövid? A törvények élettartamát egészen külön biologiai és fizioiogiai szabályok szabják meg. Vannak száz évesnél öregebb törvényeink életben s vanrak két-három éves törvényhozási alkotások, melyeket már javítani, módosítani, legalább részben hatályon kivül kellett helyezni. Vannak viszont nem is egészen uj törvények, melyeket a törvényhozás megalkotott, az államfő kihirdetett s a kormány, melyre az életbelépés idejét a törvényhozás rábízta, még mindig nem intézkedett annak hatályossá tétele vránt. Vannak törvények, melyek tulljaladottakká váltak a megalkotásuk pillanatában s vannak, melyeket megalkottak anélkül, hogy az életviszonyok parancsolták volna életre; vannak, melyeket csak a politikai érdek tart életben s vannak, melyek hatályosulása elé pártpolitikai megfontolás lép akadályul, — ki tudná, ki merné megjósolni hát, hogy milyen hosszú lesz élete a most kihirdetett választói törvénynek? Nem tudjuk, de reméljük, hogy ez az élet nem lesz hosszú. A törvénynek vannak veleszületett hibái, ha csecsemő volna, azt mondanánk, hogy veleszületett gyöngeségben szenved. Nem látszik életképesnek, hiányzanak belőle azok az erőtényezők, melyek minden élő organizmust ellenállásra tesznek képessé a külső környezet ezerfaju támadásával szemben. A törvénynek mi adja legnagyobb erejét? Nem létrejöttének külső, esetleg ünnepélyes formái, ezek minden törvény számára azonosak, a törvény rendelkezéseit kikényszerithetőké teszik, amig hatályban vannak, de nem védik, hogy hatályban is maradjanak. A törvény igazi védelme nem a végrehajtó hatalom ereje és nem az alkotmányvédő biróság tekintélye, hanem az az erő, amit a nemzet akarata, helyeslése és egyetemes érzülete sugároz ki magából. Minden törvény csak addig marad hatályban, ameddig mögötte a nemzet akarata és helyeslése áll s ha egyszer a törvény szava és a nemzet akarata egymástól elválik, akkor a nemzet akaratának kell úrrá lenni a törvény felett. S ha a nemzet akarata alkotmányos uton tudja félretenni az útjában álló töryényt, akkor győz a parlamentáris elv, ha nem tudja, győzhet a forradalom. Mert a forradalom sokszor nem más, mint erőszakos félretétele azoknak a (övényeknek, melyeket a nemzet akarata alkotmányos uton megtörni, félretenni, múlttá avatni nem tudott. Ez a törvény, nem tagadhatjuk, rendkívüli jelentőségű vívmányt épit a magyar alkotmányba, — a titkos vála sztójogot. S nem kételkedünk abban, hogy ezen az uton visszafordulás nincs többé. Lebet, hogy ennek a 22ö szakaszból álló törvénynek egyetlen rendelkezése- sem marad meg, de a titkos választás rendszeremegmarad akkor is. Negyvenéves Karc, a fölvilágositás munkájának" négy évtizede, a választási visszaélések lélekből való megutálása kellett ahhoz, hogy törvénnyé váljon a titkos választójog s ha most ennek fejében sokkal meg is kell alkudni, m i nd e n n e 1 megalkudni mégsem lehet. Mert ha a törvénynek ezt az egyetlen korszakalkotó vívmányát, — az ajánlások rendszerének módosítását nem tartjuk annak, mert ezt már a nemzet becsülete s a köztisztesség védelme követelte meg, — el is kell ismernünk, be kell látni azt is, hogy a törvény egyéb rendelkezései sokkal többet áldoznak fel a demokrácia követeléséből s a népképviseleti elv szolgálatából, mint amennyit a titkos választás rendszere nyújtani tud. Ez a törvény sokatada titkos választójoggal az állampolgároknak, de még többet ve>sz el a választói jog megszorításával s a mesterséges szűrők beiktatásával s ha most fel kellene állítani a mérlegét annak, hogy mi több, az-e, amit a törvény a d a demokratikus jogoknak, vagy amit e 1vesz tőlük, akkor habozás nélkül kell felelni azt, hogy bármennyi elégedettség fogadja is a titkos választójogot, mégis sokkal több az, amit áldozni kellett érte az állampolgári jogok megszorításával s e g y Prága, junius 8. Prágai politikai körökben | elterjedt hirek szerint a hét végén sor kerül a magyar és lengyel nemzetiségek képviselőivel való tár(jyalásra, A magyar párt vezetői már rcgebben 81 pontba foglalták össze a párt követeléseit és ezeket «nlékira.t formájában eljuttatták Hodzsa miniszterelnökhöz. Eddig még nem érkezett hivatalos közlés arról, hogy a miniszterelnök a magyar javaslatok alapján, vagy a kormány által kidolgozott nemzeti statntvm alapján XIV. évfolyam 127. sz. millió választó v á 1 a s z t ój o g á n a k megsemmisitésével. Ez a törvény születése első pillanatában egy millió magyar állampolgár szavazati jogát veszi el. Egy millióval csökken a választók száma s az aligha hihető, hogy az az egy millió állampolgár, aki választó jogát elveszti, az utolsó képviselőválasztás alkalmával a rr a i s megbízást adott képviselőinek, bogy őket az állampolgári jogok gyakorlásából kizárják. Ez a törvény azzal kezdi életét, hogy egy millió magyar állampolgárt jogfosztottá tesz, egy millió magyar állampolgár lelkében elégedetlenséget kelt s ha az imént azt mondottuk, hogy a törvényt a nemzet akarata tartja hatályban, fel lehet-e tételezni hosszú életet ama törvény számára, mely a nemzet akaratának megnyilatkozásából létezése első pillanatában egy millió magyar állampolgárt rekeszt ki? A történelem inga-elméletét igazolni fogja ennek a törvénynek sorsa is. Habent suo fata leges. Amennyit kilengett a jogszükités felé, annyit fog kilengeni a jogkiterjesztés oldalára is. Az uj törvény alapján összeüld első törvényhozásnak első feladata lesz: a jóvátétel. A demokrácia sebeinek orvoslása. | kivánja-e megkezdeni a tanácskozást. Angol diplomáciai lépés Prágában Páris, junius 8. Diplomáciai körökben ugy tudják, hogy a brit kormány ujabb diplomáciai lépéseket szándékozik tenni Prágában és Pedig eljár a prágai kormánynál, hogy megértesse a nemzetiségi kérdés gyorsabb megoldásának fontosságát és hogy a 'chctö!cg a legmesszebbmenő előzékenységet tanúsítsa. A francia kormány kész ezt a lépést a legteljesebb erővel támogatni. A képviselőház befejezte a földmivelési költségvetés vitáját Ax interpellációk során Keresxíes-Fisctjer belügyminisxter vissxautasitolta axt a vádat, Hogy a xsiáóság „gaxdasági bojkoítol" sxervexelt — „A mai napig nem konstatáltam ilyen jelenséget, — Hagyjanak jel ax ixgatássaí" Budapest, junius 8, A képviselőház szerdán a földmüvelésügyi tárca vitájával folytatta a költségvetés tárgyalását. M A t o 1 c s i Mátyás a mezőgazdasági termények árkérdésével és az állatárak alakulásával foglalkozott. Pintér József fontosnak tartja a földmüvelésügyi tárca tudományos és kisérleti intézményeit. Tildy Zoltán beszélt ezután. — Ma az országban önmaguk által kinevezett apostolok és Sámánok futkároznak kereszlül-knsul — mondotta—, akiknek zavaros agilációjában a földkérdés egyetlen igazi követelménye, vagy megoldási javaslata sem szerepel, A nyilas grófok 56000 katasztrális hold urai,, e rengeteg birtoktesten élő nép szociális helyzete azonban meg sem közelíti azokat az igényeket, amelyeket urai demagógiája hirdet. — A nyilas grófok törekvései egv lépéssel sem visznek közelebb a föld problémáinak megoldásához. Horváth Zoltán: Azokat el akarják kenni. T i 1 d v Zoltán: A föld kérdéseihez csak Hodzsa a hét végén tárgyal a magyar és lengyel képviselőkkel