Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-05 / 125. szám

Vasárnap, 1938 junius 5­DÉLMAGYAR ORSZÁG O A szegedi ferences iiaráíoh Két évi munkával uffáépttettéh AI ÉVSZÁZADOS HÁIYÁS IIMPLÖNOT Szemle a lempiomban a pünkösdvasárnapi ünnepségek előli munkatársától.) 1936. októberében „kudus-barátok", (A Délmagyarország Közel. két évvel ezelőtt, kezdtek meg a szegedi Assisi Szent Ferenc szegedi rendjének sze­gedi szerzetesei sok évszázados templo­muknak, a Mátyás-templomnak újjáépítő munkáját. A gyönyörűen megújított tem­plom belsejét szombaton délelőtt szentelte lel az előirt egyházi szertartással cs Sze­ged város katolikus papságának közremű­ködésével dr- Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspök. A fölszentelt templomot a ilivek ezrei pünkösd vasárnapján veszik át nagv ünnepség keretében. Akik az utolsó napokban látták a meg­újult Mátyás-templom belsejét, őszinte el­ragadtatással szemlélhették a ferences szerzetesek munkáját, amely csudálatos gazdagsággal bontakozott ki. A templom belseje ma egyike az ország legszebb, legművészibb barokk templom­hajóknak, tele áhítatra késztető derűs ra­gyogással. A hatalmas főoltár nralkodik a szentélyen- A templom rcsTau­rálását a város tulajdonképen ennek az ős­régi oltárnak köszönheti. Az évszázadokká] ezelőtt készített oltárt ugyanis nagyon meg­viselte a fölötte elröppent viszontagságos idő. Dusán'aranyozott faragványai mögött elkorhadtak a tartó gerendák és már attól lehetett tartani, bogv az oltár összeomlik. Pát er Schneider Vencel, a szegedi rendház művészlelkű főnöke elhatározta, hogy újjá­építteti a roskadozó oltárt, més pedig pon­tosan az eredeti formájában. Mindenekelőtt b rendkívül költséges munka anvagi fede­zetét kellett biztosítania. Híven rendjének hagyomúnvaihoz, végisrkoldulfa úgyszól­ván az egész országot. Az a szeretet, amely Alsóváros népének lelkét tölti -meg évszáza­dok óta a ferencesek és regi templomuk iránt, most is megindító módon nyilatko­zott mcjr. Egymásután jelentkeztek a ház­főnöknél az alsóvárosiak és ajánlották fel önkéntes adományaikat a templomrestau­rálás*költségeire. Szegény, vagyontalan kis­emberek hordták össze azokat a filléreket, amelyek csakhamar igen tekintélyes ösz­szegre növekedtek ugy, hogy 1936. októberében megkezdődhetett a munka. Először a főoltárt bontották le és szed­tek szét legapróbb darabjaira. rA zárda földszinti helyiségeit mühelJi/é alakították ál és ezt a műhelyt megszállták a ferenc­rendi szerzetesek, köztük az oltárépitcs legavatottabb szakértői és mesterei és szin­te éjjel-nappal dolgoztak a főoltár nagv szakértelmet, türelmet cs figyelmet igénylő restaurálásán. Közben tovább folyt a gyűjtés és egyre gyűltek az adományok, amelyek aztán megérlelték a házfőnök lelkében azt az el­határozást, bogv nem áll mcü a főoltár res­taurálásánál. hanem rendbehozat ja az egész templomot, amelynek öles falain és belsejének minden részletében nagyon <-xős uusztitúst végzett a tála i viz és az idő. Az aranypompában ragyogó főoltárt a mult év novemberében állították és szentelték újból fel. de közben megindult a sokkal szélesebbkörü és nagvobbarányu munka a templomban. A két-három méter magassá­gig átnedvesedett falakat keresztben elfű­részelték, szigetelő réteget iktattak közéje, szellőztető járatokat véstek bele. Aztán fölbontották a templom padozatát, levertek a falak belsejéről a liámladozó vakolatot, lebonották a többi oltárokat is, leszedték a. megfeketedett oltárképeket, köztük első­sorban a templom híres Mária-kegyképét, a Fekete Máriát és lassankint műhellyé vált az egész tem­plom a hozzásimidó öreg zárdával együtt és benne a renaissance templomépitő és templomszépitő lelke lebegett. A barnaruhás szerzetesek két munkakö­tényt kötöttek maguk elé, fúrtak, faragtak, gyalultak, aranyoztak, javítgatták az öles falakat magas állványok tetején hosszú, munkás hónapokon keresztül. A tizenhete­dik század első feléből való értékes oltár­képek restaurálására elismert nevü művé­szeket kértek föl. A kegyképei, amely a templom legnagvobb nevezetessége és igen sok csoda legendája fűződik hozzá, ezenkí­vül több mellékoltár képét, a Szent Ferenc, a Szent Antal, a Szent József és Szent An­na oltárképeket Szentioányi Gyula festő­művész. a z európai birii restaurátor, a mű­emlékek országos bizottságának főtitkára megújító művészetére bizták- Szentivánvi nagyszerű munkát végzett. Avatott kezé­ben valósággal újjászületett a főoltár kegy­képe, amelyről csak a bosszú századok alatt rárakodott korom és füstréteget távo­lította el. A kegykép szinei ma már csudá­latos pompában ragyognak a dúsan ara­nyozott főoltár közepén. Szent Antal és Szent Vencel oltárképét Parobck Alajos, a kiváló szegedi festőművész restaurálta tel­jes sikerrel. A szorgalmas, lelkes szerzetesele újjáva­rázsolták a dúsan aranyozott szószéket — amely egyike az ország legdíszesebb, leg­szebb barokk alkotásainak — és a mellék­oltárokat is. rA fölszentelés ünnepén csaknem teljesen készen áll az újjáterem­tett régi templom, csak a kórus alatti rész márványozása van bátra, meg a szentély boltivei alatt látható négy vakolatlan fal­mező. Ezzel a fal mezővel gvönyörü tervei vannak Vencel agyának. Művészi freskót akar rá festetni ésis merve lelkesedésre és kitartásra való képességét egyetlen pilla­Balatoni Diák ét Gyermeküdülő Balatonlellén. Leányok, fiuk külön epületekben. Idegen nyelvek. Sport. Orvosi fis pedagógiai fel­ügyelet. Saját rtrand. ProsPcktust küld közvetlenül dr. Pásztor Józsefné lnterná. tusa, Budapest. Délibáb ucca 25., vagy Szegeden, Mózes Erzsébet gy. tanárnő, Madách ucca 8., II. emelet. anug templom natig sem kételkedik benne, hogy tervét rövidesen valóraváltja. A négy falmezőt egyesitik és ezen a kétszáz négyzetméter­nyi felületen, amelynek tizenhat méter a magassága, a megbízandó művész, akit or­szágos pálvázaton választanak majd ki er­re a munkára, egyetlen kompozícióban örökíti meg Szeged város 'és a Tlunyadyak annyiszor összeölelkező történetének neve­zetesebb momentumait. .— Nincs olyan templom a világon —• mondja Páter Schneider Vencel —. ame­lyet végérvényesen befejezettnek lehetne tekinteni- A mi templomunk sem lesz be­fejezett, ha ez a freskó is elkészül. Mindig lesz javitani, csinosítani való rajta, csak él a bivek lelkében az ősi szeretete. És ahogy én ismerem hiveimet. Alsóváros népét, ez a szeretet sohasem hal ki a szivéből. A templomon kivül megvalósításra várv a Hunyadyak-ligetének szép terve is. Ugy volt, hogy a liget a föl­szentelés ünnepére elkészül. A részletes ter­veket a város főkertésze ki is dolgozta, de a munkát pénzhiány miatt még nem kezd­hette meg. De azért, amennyire lehetett, rendbehozta és megszépítette a templomot körülölelő parkot, amely igy diszes kerete lesz a pünkösdvasárnapi ünnepélynek, amely délelőtt 10 ómkor a templomban szentmisével kezdődik. A szentbeszédet n mise után dr. Glattfelder Gyula megyés­püspök tartja. Ezután a templom előtti té­ren ünnepi díszközgyűlést tart az alsóvá­rosi egyházközség. A díszközgyűlést az énekkar Hiszekeggyel nyitja meg, majd Páter Schneider Vencel házfőnök mond megnyitó beszédet, dr- Pálfy József pol­gármester pedig ünnepi beszéddel méltatja a szegedi ferencesek templomépitő munká­jának jelentőségét. A díszközgyűlés a me­gyéspüspök zárószavai után a pápai cs n magyar Himnusszal ér véget. Alsóváros ünnepén részt vesz a város egész társadalma, képviseltetik magukat az összes szegedi intézmények és hatóságok, de részt vesznek az ünnepen a kormány é* a törvényhozás képviselői is, köztük József főherceg, aki már szorpbaton megérkezett Szegedre. Magyar László. Csillár, rádió vásárlás eláll ohvetlen heresse fel! DEUTSCH ALBERT.. villamossági üzletet Kárász ucca 7. Telefon: lft-74. Kedvező fizetési feltételek É

Next

/
Oldalképek
Tartalom