Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-23 / 138. szám

2 DÉLMAGYAROVSZÄG CsutcfrtöK, 1958. június 25. mélyen átérzett, tiszteletteljes szerencsekivánn, Iáinkat a kormányzó ur őfőinéltóságának táviratilag kifejezésre juttatni. (Éljenzés és taps.) A költségvetési vita első szónoka Tolt. gróf Károlyi Gyula 'A kormány az egymilliárdos beruházási törvény után egy nagy megterhelést jelentő költségvetéssel lépett a törvényhozás ele. Néhány év előtt még hihetetlennek látszott volna az ország ily nagyarányban való megterhelése. Annak okát, hogy az ország közvéleménye megnyugvással veszi e nagy terheket jelentő, javaslatokat, abban látja, hogy bizonyos célkitűzéseknek fontosságát az egész ország magáévá teszi s e célkitűzések között első helyen áll a honvédelem fejlesztése és a szociális intézkedések. — A szociális haladás előbbrevitele a gazdasági erősödés alapján kell, hogy nyugodjon. Honvédelmünk megerősítését gazdasági életünk megerősítése nélkül nem lehet elképzelni. A teljesítőképesség haláráig cl lehet menni, de azon túl nem, éppen a nagy célok veszélyeztetése nélkül. Hogy hol van ez a határ, annak megítélése elsősorban a kormány feladata. — A törvényhozás két háza — folytatta — tisztában van azzal, hogy súlyos, rendkívüli időket elünk- Okai e nyugtalan helyzetnek az Úgynevezett páriskörnyéki békék. — Egy olvan kis álíamnak, mint Magyarországnak, a legnagyobb óvatosságot kell tanúsítania. ^ Egv nagyhatalom elkövethet hibákat — mondotta Károlyi Gyula —, Magyarországnak egv kis hibája is végzetes lehet. — Mig külpolitikailag bizonyos passzivitásra vagyunk utalva, annál nagyobb figyelmet és felelősséget kell szentelnünk belpolitikánk irányítására. Egyik-másik rendszer olyan nemzeti összefogást hirdet, amely nem felel meg a magyarságnak, amelyet nem tarthatunk kívánatosnak. Nemzeti összefogás csak az ezeréves magyar alkotmányon éDülhet fel. — Minden olyan törekvés, amely a sötétség homályából tör elő, amelv egyéneknek pusztán nevük állandó reklámozásával akar tekintélyt szerezni, minden olyan törekvés, amely igv akar vezéreket termelni, kell, hogy az ország józanságán hajótörést szenvedjen. Az országgyűlés mindazokat az eszközöket a kormány kezébe adta, amelyek szükségesek a rend fenntartására, ennélfogva elvárhatjuk, hogy szükség esetén a kormány ez eszközökkel élni is fög. (Taps.) V á s á r v József volt a következő felszólaló. A sokszor hangoztatott jobboldaliság helyett — mondotta — az igazi, becsületes, keresztény, nemzeti, jobboldali felfogást kellett volna hangoztatni és ezt kellett volna minden vonalon érvénvesiteni. Debrecenben — folytatta —, egy félmüveit embernek, mint élhareosnak a kezébe tettek le minden hatalmat a főispánok. Az élet megállt Debrecen városában, nincs építkezés, egyetlen élharcos kezében van a hatalom. Ha a dolgok tovább igy mennek, balkanizálódunk. Nem beszélhelünk a lelkek békéjéről, ha a legmagyarabb városban orgiát ül a közéleti tisztességtelenség. — Közéletünk megromlott, a lelkiismereti szabadság veszedelemben van, a parlament tekintélyét lejáratták, minden hatalmon egy párt igyekezett úrrá lenni, olvan törvénveket hoztak, amelvekről meg lehet állapítani, hogv nem mindenben a nemzet egyetemes felfogása termelte ki azokat. Isten kegyelme segített ugyan, hogy a diktatúrákra törekvők munkája nem ért célt, de ezzel a veszedelemmel még nem számolhatunk le telies mértékben. Vasszigorral szerezzen érvényt a kormánv a törvénvnek, tessék érvényesíteni az államhatalmat minden párttal, fantasztával, kalandorral szemben. — Ne higvjük — folytatta —. hogy a zsidótörvény életbeléptetésével mindazokat a bajokat kiküszöbölték, amelyek a kormányzat szerint fölvetették ezt a kérdést. Nem volt szükség zsidótörvényre, mert ezt a bajt a rossz gazdasági politika termelte ki. A keserűsé« igazi oka a protekcionizmus, de ennek messzüntetésére még semilyen intézkedést nem látunk. Ne.uber Ede a nemi betegségek elleni küzdelem korszerű megszervezésének és kiépítésének kérdéséről beszélt. Magyarországon a statisztika kímujatása szerint 54.000 nemibeteg van. A házasság előtt kötelezővé kell tenni az orvosi vizsgálatot. A képviselőház megkezdte a szesztörvény tárgyalását Graft Gusztáv állásfoglalása a monopollum ellen — Paur Hugó eráekes inferpelláciota a csongrádi Plrosha-uraiomrál Budapest, juniys 22. A képviselőház szerr dai ülésén megkezdték a szeszjavaslat tárgyalását A javaslatot Molnár Imre előadó ismertette. A javaslathoz elsőnek Gralz Gusztáv szólalt fel- Hangsúlyozta, teljesen 'érdektélen a kérdésben. A jövő szempontjából veszélyes lehet a javaslat, mert komolyabb indok nélkül precedenst teremt. Rámutatott arra, hogy az állami egyedárusági szervek aránytalanul költségesek, nagyobb apparátust és bürokratikus gépezetet működtetnek, mint a magáncégek. Itt megemlítette az állami tisztviselők vonakodását a felelősségvállalástól, amely lélektanilag nagyon érthető. Az állami egyedániság mindig ki van téve politikai tendenciákkal alátámasztott partikuláris érdekcsoportok követelődzésének. A szeszegyedárusitás Romániában azzal járt, hogy francia pénzügyi szakértőket kellett kiküldeni a zavarok elhárítására. A továbbiak során hangsúlyozta, elhibázott a javaslat, mert az ipari szeszgyárakat meg akar ja szüntetni. Ez magának a mezőgazdaságnak sem érdeke. Kétségtelen, hogy a szeszgyárak fejlesztése nagyjelentőségű közérdek, de kétségtelen az is, hogy az ipari szeszgyárak fennmaradása jelentékeny közgazdasági érdek- A javaslat elfogadásával a szeszeiport megszűnésétől kell tartani, ami igen nagy veszedelem. Szerinte állami keretben nem lehet komoly exportot lebonyolítani. Felvetette ezután a kérdést, váj jon az elérhető minimális eredmények kedvéért szabad-e jelentós érdekeket kockáztatni, majd ezt mondta: — A mai világ, tele van veszélyes áramlatokkal. Bölcsebb dolog gátakat építeni, mint egyes gátakat lebontani csak azért, hogy az áradat a nem rokonszenves szomszéd földjeit öntse el, mert azután az áradat tovabb'cr'ed és nem nézi, hogv kinek a földjeit teszi még tönkre. A továbbiakban helytelenítette, Kogv. a jól berendezett gyárakat ugyanugv értékelik, mint a rosszul berendezett gyárakat. A javaslatot nem fogadta el. M á r i á s s v Mihálv szerint az exportot ür, állami egvedáruság éppen ugy lé tudja majd bonvolilani, mint a gvárak'. Rassav Károlv: Fai lesz. ha a kisajátításoknál .az e«ész vonalon megvizsgálják a vagyonok eredetét! Matolesv Mátvás: Ugy van! Majd Ha a nagybirtok me«váltásánál előkerülnek egyes hazaáruló grófok. Gróf K á r o 1 v i Viktor a javaslatot jónak tart?a és elfogadja. Lánvi Márton alelnök napirendi Inditvánvt tett. ho«v a Ház legközelebbi ülését csütörtökön délelőtt tartsa. Roielentelte. hogv T e rap 1 e Rezső és társai indítványt nvu.jloHak be. hogy a szesztőrvépvfavaslat és a hegyközségi íavnslat tárgva'ásának tartamára az ülések idejét napi nyolc órában állapítsák meg. Ai infernelláciftk A Ház ezután áttért az interpellációk meghallgatására. R a i n i s s Ferenc kifogásolta. Hogy a földreform során házhelyhez iuttatottak __ nevére, még ha telies mértékben ki is fizették a házhely értékét, még nem írták át a házhelyet. Mikecz Ödön igazsáengvminiszler ránmtátott arra. hogv a földreform során juttatott házhelvek átírását a többi mezőgazdasági ingatlan telekkönyvezésétől eltérően kellelt végezni és csak a nénziigvigazgatóság megkeresésére lehet végrehajtaniRainiss Ferenc ezután nénvédeím! Js népegészségügyi minisztérium felállítása* sürgette. A csongrádi litfuzeT Payr Hugó mondotta el ezután nagy érdeklődéssel várt interpellációját „egy megyei város adminisztrációjánál tapasztalható szabálytalanságok tárgyában" a belügyminiszter-* hez. Interpellációját azzal_ kezdte, hogy Csongrád város nyugalmát Piroska polgármester családja megbontja. A polgármester elleni feljelentéseket a belügyminiszter vizsgáltassa meg. — A polgármesternek ~ mondotta — három testvére él Csongrádon. Az egyik Pirosk a György, a polgármester lapjának szerkesztője, valamikor a Hangya termelési biztos volt, a második Piroska István volt borkereskedő, a harmadik Piroska Antal, akit a háború alatt lázadásért elitéltek- Piroska István 1937-ben a kiskunfélegyházi járásbíróság adócsalás miatt 8000 pengőre és kéthónapi elzá., rásra ilélte. Amikor Piroska István Ítéletét végre kellett hajtani, nemleges zálogolási jegyzőkönyvet vettek fel, hololt köztudoniásu, hogy Piroskáék a polgármesterrel vagyonközösségben élnek és a család 120 holdas birtokot vásárolt, amióta Piroska János polgármesterJellemző az oltani állapotokra, ho«y a csongrádi képviselőtestületnek három büntetett előéletű bizottsági tagja van. Szóvá kell tennem azt a gazdálkodást is, ami az ínségesek részére szánt összegek körül folyik- Előfordult az az eset, hogy olyan kapott inségsegélvt, aki állandóan nem is tartózkodott Csongrádon, hanem Pécsre küldték utána a segélyt és mással Írattak alá az átvétel!. Egy ilyen inségmunkás szedi be a városi tisztviselőktől a nyilas pártdiiakat. Ha valaki ez ellen tiltakozott, provokáltatta az illetőt. Ez az inségmunkás ma rendőrdijnok Csongrádon. A nyilas röpiratokat maga a polcármester árttsittatja. A Piroska-párt egyik főembere, aki S város egyenruháinak a szállítója, évek őtaf nem fizet adót. Adóiát a polgármester töröltette. Sziklai Géza annakidején vörös katona volt, gyilkosság és lázilás miatt az iia.yészség vádat emelt ellene és az üayészség csak elévülés miatt szüntette meg ellene az eljárást Piroska kineveztette katonai referensnek. Pavr Hugó kérte a belügyminisztert, komolyan és pártatlanul indítson vizsgálatot Cson. grádon. de olvan vizsgálóbiztost küld.jöii.ki, akit a polgármester be is enged. , Mo jzes Sándor a földművelésügyi miniszterhez intézeti interpellációt a paprikatermelés cs értékesítés tárgyában. A kalocsai járás alsó községeinek paprikatermelését a paprikaőrlő malmok álladóan nyomottabb árakon veszik át. Az in< terpellációt kiadták a földmüvelésügyi miniszternek. Reibel Mihály első interpellációját »2 iparügyi miniszterhez intézte, a magánalkalmazottak túlórázása tárgyában. Bornemisza Géza iparügyi miniszter válaszában utalt a törvény végrehajtási utasítására, amely kimondja, hogy a törvény rendelkezései nem érintik a korábbi szerződéseket, megállapodásokat és szokásokat, amennyiben azok az alkalmazottakra kedvezőbb helyzetet biztosítanak. Reibel Mihálv második interpellációját á kereskedelmi és közlekedésügyi miniszterhez intézte a vasárnapi munkaszünet lÖrvénybeiktalása tárgyában. Takács Ferenc a belügyminiszterhez interpellált a választói néviegvzék összeállításáról. Hangoztatta, Hogv a névjegyzékek összeáll dósában rosszabbodás van a múlt törvényhez kepest. Keres z te s-F is cher Ferenc belügyminiszter válaszában kijelentette, hogv a h'g" ulóbbi összeírásnál a néviegvzékbe bekerulteket automatikusan vegyék fel a mostani valasztóí jegyzékbe, nem lehet teljesíteni, meri a választó iog máskép van megállapítva. _ Réldi Béla a belügv- és pénzügyminiszterhez intézett mterpelláriót a városi pénzintézeteknél levő OTI- és MABI-tartalékok célszerűbb elhelyezése tárgyában. Aranyosilani Ken a bevételeket a főváros és a vidék kozolt. Az ülés fél 1 óra után ért véget.