Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-21 / 136. szám

fCcdd, 1958. junius 21. DÉLMAGYARORSZÁG 5 A Polgári Szabadságpári uímuíaíása a lanyai lakossághoz a választójog tárgyában MII kell ludni a számlálólapok kilölléséről A most életbelépett uj választójogi törvény a választó jogosultságot sokféle feltételekhez köti és ugy a férfiakra és nőkre nézve, mint foglalkozási ágak szerint is különbözőképen szabályozza. Legbonyolultabb a törvénynek az a része, amely a falusi és tanyai gazdatársadalmat érdeklik legjobban s ezért az alábbiakban főképen Szeged tanyai lakosságát kívánjuk arról tájékoztatni, bogy kinek van választójoga és mire kell ügjclni a most kikézbesitett számlálólapok helyes kitöltésénél. Azt mindenki tudja, hogy a választójog első teltétele ugy a férfiaknál, mint a nőknél a 10 éves magyar állampolgárság és a hatévi hclybenlakás. Ha ez a két föfeltétel megvan, akkor a férfit 20, a nőt pedig 30 éves korától kezdve illeti tn.eg a válasziójog. De nem elég állitani, hogy ezek a kellékek megvannak, hanem, amikor a hatósági közegek megjelennek a kitöltött számlálólapok összeszedése végeit, akkor bizonyítani kell, hogy amit valaki a számlálólapba beirt, az meg is telel a valóságnak. Mindenki tartsa tehát készen születési anyakönyvi kivonatát, vagy legalább a házassági anyakönyvi kivonatot, amelyekből kitűnik, hogy hány éves és hogy a mai Magyarország területén szülelett, tehát már születésénél iogva magyar állampolgár. Azt, hogy legaláb hat év óta itt lakik, a tendőrsígi bejelentőhivataltól megszerzendő bejelentőlappal, vagy lakbizonyitvánnyal igazolhatja. Ha mindezek a feltételek meg vannak, akkor tnég az iskolavégzetlséget is igazolni kell, de üt már eltérés van a férfiak és a nők választójoga közölt. Ha a férfi az elemi iskola 0 osztályát elvégezte s ezt iskolai bizonyítványával igazolja, akkor megszerezte a választójogot anélkül, hogy bármi egyéb kelléket is igazolnia kellene. Sőt 4 elemi osztály elvégzése is elegendő azoknál a férfiaknál, akik 1912 előli születtek, mert amikor az elemi iskolába jártak, annak még csak négy osztálya volt A nőknél nem elegendő egyedül az elemi iskola ti osztályának az elvégzése, hanem ezenfelül még azt is kell igazolniok, hogy saját vagyonuk jövedelméből, vagy saját keresetükből tartják el magukat, vagy pedig, ha a nőnek saját vagyona, illetve keresete nincs, akkor azt kell igazolnia, hogy férje válaszlójogosult. , Ugyavigy az özvegy nőnek is javára számit, ha igazolja, liogy elhalt férje választó jogosult volt. Azoknak, akik iskolát nem végeztek, dc Írni-olvasni tudnak, a törvény szintén megadja a választójogot, dc már sokkal szigorúbb ftltétetek mellett és elekintelben is különbséget tesz férfi és nő között. Legjobban kell vigyázniok a száuijálóinpok kitöltésénél azoknak a földműves férfiaknak, akik csak írni-olvasni tudnak, mert a törvény rájuk nézve egészen különös fdlctelckcl szab. Kell, hogy a földművesnek annyi saját föld je legyen, aminek kataszteri tiszta jövedelme legalább 10 aranypengö. Ha feleségének is van földje, clc'g, ha kettőjük földbirtokának ennyi a kataszteri tiszta jövedelme. Hr. a kataszteri tiszta jövedelem 40 aranykoronánál kevesebb, akkor a földművesnek csak abban az esetben van választójoga, lia legalább két katasztrális hold saját földje és ezenkívül neki, vagy feleségének háza is van, lia pedig nincs háza, akkor a saját két hold földbirtok mellett még két katasztrális hold bérföldjének is kell lennie. Választójoga van annak a földművesnek is, aki nem saját, hanem haszonbérelt földön gazdálkodik, de csak ugy, ha a bérlet legalább (j éves és a haszonbérlet föld legalább 10 katasztrális hold, vagy ha ennél kevesebb is, de a haszonbérelt föld és az esetleges saját föld együttesen számított kataszteri tiszta jövedelme legalább 100 aranykorona. A saját földbirtok tulajdonjogát és a kataszteri tiszta jövedelmet leiekkönyvi kivonattal, vagy kataszteri birtokivvel lehet legkönnyebben igazolni, az pedig, hogy valaki milyen terjedelmű földet és mennyi időre haszonbérli, a hasonbérlcli szerződés, vagy a haszonbérbeadó nyilatkozatával igazolható. Az írni-olvasni tudó gazdasági cselédnek is van választójoga, ha legalább 4 cv óta szolgál ugyanannál a gazdánál, de a gazdasági munkásnak is, ha a folyó évet megelőzően legalább 4 évig. volt, mint szerződéses munkás ugyanannál a munkaadónál alkalmazva, A gazdasági cselédek és szerződött gazdasági munkások kérjenek gazdájuktól irást, amivel szolgálati idejüket bizonyíthatják. Ar írni-olvasni tudó nőknél ismét egészen mások a feltételek. Annak a nőnek, aki iskolát nem végzett, de írni-olvasni tud, akkor van választójoga, ha férjének választójogosultsága van, vagy az elhalt férjnek válaszlójogosullsága volt és ha emellett legalább három élő gyermeke van. Tehát az ilyen nőnek igazolnia kell egyrészt azt, hogy férjénél, illetve az elhalt férjnél megvannak, illetve meg voltak" azok a kellékek, amelyektől a férj választójoga függött, másrészt pedig azt is, hogy legalább három gyermeket hozott a világra, akik eletben is vannak. A háborúban hősi halált halt gyermek élőnek számit. A számlálólap kitöltésénél senki sc gondoljon arra, hogy van-e választójoga, vagy sem, rr.ert ezt az illetékes hatóságok fogják negállapilani. Csupán arra kell gondot fordítani, liogy a kérdésekre adott feleleteiben minden adat benne legyen, ami alkalmas arra, hogy választójogát a hatóság megállapítsa. Mindenesetre vigyázni kell, hogy hamis a'datokat senki se irjon be, mert ennek büntetőjogi következményei lehetnek. Ha valaki nem képes a számlálólapot kitölteni, ezt valamelyik hozzátartozója is elvé-gezheti helyette. A halósági közegek a számlálólapokat juinus 27-ike és . julius G-ika között szedik össze Iiázról-házra járva, megvizsgálják a bevallolt adatok helyességét és bizonyító okiratokat. A hatósági közegek tartoznak felvilágosításokat is adni annak, aki valamiben nem tud eligazodni. Ha valaki kéri, öl napi halasztást is kötelesek adni a bizonyító okiratok beszerzésére, dc mindenesetre ajánlatos azokat kéznél tartani, vagy minél hamarabb megszerezni, nehogy valaki emiatt elessen választójogától. A Polgári Szabadságpárt a maga idején tájékoztatni fogja a tanyai polgárságot arról is, hogy mi lesz a teendőjük abban az esetben, ba a számlálólap hiányossága, vagy valamelyik bizonyíték hiánya miatt választó jogosullságának megállapítása akadályba ütközik. R% expoviőv és a termelő cseresznye-pere A községi biróság elvi jelentőségű Ítélete a 10 perces szállítási határidőről (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi gyümölcspiac forgalma most már naprólnapra emelkedik. A szegedi gyümölcsösök óriási mennyiségben ontják piacra értékes termésüket, amelynek már igen jó neve van a külföldön és igy keresett áruja az exportőröknek- Minden piacon megjelennek a nagy exportcégek bevásárlói és összevásárolják az exportképes gyümölcsöt, amely azután megfelelő csoxnhgolásban, a legtöbbször hűtött vagonokban azonnal indul a külföldi állomása felé. A szegedi cseresznye igy egy-két nap alatt eljut Európa legtávolabbi piacaira is. A bevásárlók és a termelők közölt természetesen elkerülhetetlenek a súrlódások. Ilyen esetekben a legtöbbször a piacbiró meg tudja teremteni a békét, de előfordul az is, hogy a békítési kísérlet eredménytelen marad és igy a vitás ügy a piacbir áskodássul megbízott községi biró elé kerül, aki azután soronkivül letárgyalja a kérdést és meghozza Ítéletét. Dr. Szabó Béla községi biró ele most egy igc-n érdekes és elvi jelentőségű ügy került, amelynek két szereplője van, az exportőr és a termelő. Az egyik szegedi gyüömlcstermelő eladott a szegedi piacon 121 kiló erportcseresznyét K a h á n Márkus és A d á m Miklós gyöngyösi exportőröknek 85 filléres kilnókénti árban. Az exportőrök szabályszerű bevásárlási blokkot adtak a termelőnek, akinek a megvett gyümölcsöt ezzel a blokkal együtt kellett beszállítania az exportőr átvevő helyiségébe. Amikor azután jelentkezett a cseresznyével, közölték, bogy azt már nem veszik át, meit a vételtől kezdve több, mint tiz perc eltelt. A termelő először a piacbizloshoz fordult, de mivel annak döntését nem akceptálta az exportőr, a községi bÍrósághoz fordult panasza-