Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-19 / 135. szám

Vasárnap, 1058. junius 19. DÉLMAGYAROR SZÁG 751 MÁYERLING igaz története • • Őszinte portré Larisch Máriáról . . . Larisch Mária engem a kárhozatba ker­get ... E drámai szavakkal végződik a tizenhét éves Vetsera Máriának barátnőjéhez irt egyik levele. Ki ez a Larisch grófné? Erzsébet királyné legidősebb bátyjának, Lajos bajor hercegnek a leánya. Lajos, mint általában minden Wittlsbach, kü­lór.c ember volt és különcségc sokszor az abnor­mitás határán járt. Egy szép napon azzal leple meg a fjmiliáját, hogy megházasodik. Minden fe­nyegetés ellenére oltárhoz vezette München leg­szebb színésznőjét, a szigorúan polgári származá­sú M e n d e 1 Henriettet. A bajor udvar kényte­len volt e házasságba beleegyezni és a bajor ki­rály tiz nappal a házasságkötés előtt Mendel Henriettet bárói rangra emelte és a születendő gyermekek számára a Wnllersce nevet állapítot­ta meg. Lajos elvonulva az udvartól, birtokán élt tovább, Egy évvel a házasságkötés után szü­letett meg Mária, aki az anyakönyvben a báró Wnllersce Márta nevet, kapta. Erzsébet leveleiből tudjuk, hogy Lajos leánya csodálatosan szép volt. Akárcsak az anyja. Az udvarhoz nem volt bejárása, Mendel Henrieltet nem tűrték meg Münchenben, Lajos azonban ez­zel keveset törődött. . Erzsébet nyolc éves korában ismerte meg bátyjának leá­nyát ö maga meséli el, hogv Münchenben járva, kikocsizott Garatshausenbe, ahol Mária mezítláb, piszkosan és rongyos szoknyában a kertben ön­tözte a virágágyakat. Amikor Erzsébet a parkba lépett, a kislány eldobta az öntözőkannát és min­den etikett ellenére nyakába ugrott a nagynénié­nek, valósággal összemaszatolta az arrát. Erzsé­betnek tetszett ez a természetes vadság és külö­nösen az imponált neki, hogy a kis Mária szőrén ülte meg a lovat s néha naponta többször is a parasztoktól kölcsönkért lovakon vágtatott be Münchenbe, hogy végignézze valamelyik vándor­cirkusz előadását. A romantikus Erzsébet afféle Hamupipőkének nézte a baronesst és minden bizonnyal azzal a tu­dat alitti tjtkos céllal, hogy a spanyol cttikethoz ragaszkodó bécsi udvart és anyósát, Zsófia fő­hercegnőt bosszantsa, megliivta Lajost, feleségé­vel és leányával együtt az udvarhoz. Szegény Mendel Henriette bármennyire igyekezett is, nem tudott ugy viselkedni ahogyan azt a Habsburgok' etikettje clöirja, Erzsébet viszont szívből neve­tett azon, hogy az egykori színésznő baklövései, vérig bosszantják az udvari embereket. Mária, aki két évvel volt fiatalabb Rudolfnál, ennek állandó játszótársává vált. Mindenesetre csak olyjn időben, amikor Erzsébet is az udvar­ná! tartózkodott, mert különben Rudolf nevelői — felsőbb parancsra — szigorúan ügyeltek arra, hogy a kellemetlen rokon niinél kevesebb időt töltsön a monarkia trónjának örökösével. Rudolf nem szerette Mariát. Mint gyermek se játszott velo a gödöllői parkban, ba tehette, elszaladt. Az anyjának azt mondta egyszer: nem tudja mi az oka, bogy ellenszenvet érez Mária iránt, lehrt, hogy a leány ezt nem is ctdcmli meg. ő azonban nem tehet róla, gyakran nem tudja szívelni. Fcstetiah grófnő feljegyzi naplójában, amelyet Festetich herceg keszthelyi kastélya őriz, hogy „Wallersee Mária gyönyörű nő, ragyogó szépség. Van benne valami, ami fe­lette antipatikussá teszi. Ha megkérdeznék tőlem jni az, nem tudnék feleletet adni e kérdésre. Csak egy belső érzés súgja nekem, hogy ez a fia­tal lány a lelke mélyén gonosz és álnok. Talán öi ököllé az anyja színésznői tehetségét és ezt meg akarja játszani az életben is . . .'* . , . Festetich Mária grófnőnek minden bizony­nyal igaza volt: a császárné kuzinja az életben is komédiát játszott és Vetsera Heléna erről a komédiáról megrázó szavakban moud Ítéletet. Wallersee Mária fiatalon ment férjhez és kiházasilásáról Erzsébet királyné gondoskodott, (j adta a hozományt es ö rendelte meg kuzinja kelengyéjét. Ezernyolcszáz­helvenhétbcn, tizenhétéves korában Larisch Hen­rik gtéf vezette oltárhoz Bécsben a baronesst. A házasság neip volt boldog. Udvari körűkben sok gáláns 1",isiáriát meséltek a fiatal grófnőről. Mint fiatal asszony — most már mint grófné — a férje Fnrdubitz melletti kastélyában tartózko­dott, gyakran jött azonban Bécsbe és Erzsébet szívesen barátkozott vele továbbra is. A szeren­csétlen házasság, legalább is formailag, majdnem busz évig tarlóit, Erzsébet halála után a házas­felek elváltak egymástól és Larisch Máriának ismét kapcsolata támadt a színházzal: Bruck Ottó bajor operaénekes felesége lett. A kettejük barátsága régibb keletű volt. Ez a házasság nem tartett sokáig, a gróTnö azon a pénzen, mit Fe­renc Józseftől kapott Erzsébet halála után, a császárné rábízott leveleinek átadásáért, Ameri­kába ment, hogy uj életet kezdjen. Itt megismer­kedett egy farmerrel, elvált Brucktól és a farmer felesége-lett. A bécsi udvar fényéhez szokott dá­mának azonban nem tetszett a farmerek egyszerű élete, hamarosan ott hagyta harmadik urát is és visszajött Európába. Ma hetvennyolc éves, gondok nélkül él, mert egykori tekintélyes vagyonából sikerült megmen­teni annyit, hogy biztosítsa öregségének idejét. ötven esztendő távlatából meg lehet állapítani azt, hogy az udvari életbe csöppent Wallersee baroness lépten-nyomon ta­pasztalhatta ellenszenvét azoknak, akik Erzsébetet és Rudolfot körülvették. Az udvar életében ál­landóan folyó intrikát a maga szemeivel látta cs tudta, hogy előbb-ulóbb cz az intrika visszaker­geti őt Garatshausenbe, ahol mezítláb újra ön­tözheti apja kastélyának parkjában a virágágya­kat. Wallersee Máriának nem volt kedve ehhez és bizonyára ugv gondolkozott, hogy legkönnyeb­ben akkor juthat Rudolf kegyeibe, ha hölgyismc­letsógekct szerez a házasságában csalódott és önmagával is meghasonlott Rudolfnak. Nem a szerencsétlen Vetscra Mária volt az első — min­Nyaraljunk a Tátrában 66°/o-ds vasúti kedvezmény. Peilgőfizetés. ÖffZEf TÁTRAI FÜRDŐK vezérképviselete: Budapest, "Vigadó-ucca 4. tFaiura r»iot») Telefon: 183—520 és 188—322. denesetre azonban az utolsó —, akit Larisch grófnő, Erzsébet kuzinja és Rudolf unokatestvére a Burg titkos lépcsöfeljáratánál felvezetett a trónörökös legcnylakásába. , . . Hiszen Bécsben mindenki tudta, hogy Ru­dolf Larisch Márián keresztül küldött utasításo­kat Bratfischnak, aki a kalandok hölgyeit szokta lefüggönyözött, csukott iiakerben Rudolfhoz szúi­litani. Amikor Vetsera Heléna báróné felkiált memo­árjában: Sohasem ismerte volna meg Rudolf -a lányomat és sohasem dördült volna el a vadász­fegyver a mayerlingi kastélyban, ha Larisch­Wollersec Mária grófné nem követte volna el az aljas cselekedetek légióit, akkor ífieg kell érteni az anya kétségbeesését és fájdalmát és gazat kell adnunk az emlékiratnak. A bécsi rendőrfő­nök jobban ismerte Larisch Máriát, mint Velse­ra báróné, aki talán kérkedésből mondta az első pillanatban, hogy tizenöt éves barátság füzí Er­zsébet kuzinját a Vetsera családhoz. A bécsi rendőrfőnöknek nem állott jogában Rudolf ulán nyomozni, do a bécsi detektívek pontosan referáltak e kalandokról, hiszen —« aminthogy későbben szólok is — Vetsera Mária barátnőjéhez irt levelében panaszkodik is arról, hogy amikor Rudolffal meghitt kettesben sétált a schönbrunni park egyenesre nyirt allésorában, jobbról is, balról is, elölről és hátul is detektí­vek figyelték minden lépésüket. A bécsi rendőr­főnök, amikor két nappal a tragédia előtt azt a kérdést intézte az anyához, hogy: bizonyos maga abban, hogy Larisch grófné meséjének hinni le­het, tisztában volt a grófnővel és jól tudta, hogy Larisch Mária fegyvertárában első helyen áll­nak mindig a hazugság és a komédiázás. Egy megtörtént eseményről sohasem lehet meg­állapítani teljes bizonyossággal, hogy nem tör­tént volna meg akkor, ha a körülmények más­ként alakulnak. Rudolfról tudjuk, hogy örökölte a Wittelsbaehok szertelenségét cs tudjuk róla azt is, hogy már Mayerling előtt foglalkozott az öngyilkosság gondolatával. Vannak olyan fel­jegyzések is, hogy egy másik nö társaságá­ban akart megválni az élettől és ez a másik nő sikoltozva és kétségbesctlen rohant ki a szobá­jából, mielőtt eldördülhetett volna a fegyver. Le­het, nincs kizárva, hogy Rudolf élete nem ér vé­get természetes módon akkor sem, ha ezemyoie­szAznyolcvankilene január huszonnyolcadikon nem indul el vágtatva a Bratfisch kocsija Mayerling felé. Bizonyos azonban, hogy a tizenhét éves Yel­sera Mária nem lett volna a havas januári napon Rudolfnak társa n halálban, ha november ötödi­kén Larisch Mária nem kiséri öt Rudolfhoz, a bécsi Burgba ... Paál Jób. Olcsó nyári áraiánlatunk! Férgi öltönyök P 24.-ÍŐI Tvopicaí ruhák P 18.-tól Trópus öltöny több színben P 29.­legnagyobb választék az összes ruházati cikkekben Női crepe de schm Rtaii Rtináfy ruhaáruháza, esőköpenvek P 17.-től PldU IM-dll Kelemen-u.5, Valódi Merkúr kerékpárok smét kaphatók. Részletre is. Alkatrészek, gumik. Nagy javítóműhely Varrógéped, gramofonok, flárv RállárillláT Rádiók, gyermekkocsik UClV UC|Jai UllcU

Next

/
Oldalképek
Tartalom