Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-18 / 134. szám

DE LMAGYARORSZÁG Szombat, 1938. junius 18. H Délmagyarország regénye Mr. BUNDASH Iria Kálmán Jenő Vera leült a tiarlansr elé. Korábbi fesztelen érintkezésükre már napok óta árnyat dobott a megvájtozjott helyzet.és még valami. Egyre jobban közeledett az idő, amikor Bundásból Mr. Bundash, Perottiból pedig Captain PeroUi lesz. De féltek szóbuhozni a kényes pontot, nr^ect mind a ketten szemérmesen őrizték szivük nyilvánvaló titkát. Ahhoz, amit mon<rií¥Ú°k laellett volna, szegényesnek, vagy nevetségesnek érezték a szerelem szókincsét. Az éfct különben is rég elszoktatta Ajkét a nagy szavaktól. A fiúnak néha égci/te a szájúi a ki nem mondott vallomás, de Petőfi lirájjára és Heine humorúra lett volna szüksége, hogy szégyenkezés nélkül megmutassa a lelkét. — Az ügynöktől jövök ... nagyon érdekes mondanivulóim yan, szinte hihetetlen cs mégis..: — Beszéljen, — biztatta a lány. De a mondatot egyelőre a külső körülmények alakulása miatt nem lehetett befejezni. Maszat és banditái kavicszáport zúdítottuk a rohamra jnduló nendőrök ellen. Egy kődarab a hanbeszélő fKile mellett süvített cl. Mr. Bundash, aki most érkezett meg egyik kisebb kirándulásáról, farkát behúzva, iparkodott védelmet keresni a barlangban. — Megbolondultatok, hé? — csapott le a zsivajgó társaságra a hasbeszélő hangja. Az asszonyok visítoztak. Puskás Mari, a Neander-völgy démona most érkezett haza és haját tépve, szaladgált a kőzáporban. — Jézus Mária, elvitték a kicsikémet... Kova tették a kis Mariskát?! Csinos kis modárorca eltorzult az ijedtségtől. — Mariska . 7. óh Jesszusom . . . Talán kéirtyavető cigányok jártok erre ... János, maga se látta?í A kérdés a mázolőnok szólt, aki a nagy vásárra előbujt odvából. Csak mostanában lettek jóba egymással. • Maszat kiállt a szikla peremére és lekiabált a lánynuk, aki ugy kárált, mint egy megriasztott kotlós. — Ne óbégasson ... Itt van a gyerekel A játék végén visszakapja! A banditák talán az anyai ostromot is állták volna, ha Vera közbe nem lép. «gy aztán váltságdíj nélkül kiadták a kis Mariskát a hasbeszélőnek, aki felkúszott érte a sziklafészekbe. — Oh, hogy az Isten pusztítson el minden rossz kölvket — sopánkodtak az aszszonyok és Maszat amazontermetü mamája komolyan nekigyürkőzött, hogy móresre í initsa a megszeppent banditavezért. Végre béke lett és Vera megint elfoglalta helyét a kövön. — Meran azt mondja, hogy untermannra iesz szükségem. Valami szép, fiatal nőt akar szerezni, aki idegen nyelveket beszél. Ez emeli a szám diszét, de odakint amugysem boldogulhatnék egyedül, nyelvtudás nélkül. — Igen — megadta Vera tompán. — És megtalálták már az alkalmas nőt? Perotti szeme furcsán csillogott. Mintha a saját gondolatainak borából ivott volna. — Azt hiszem, hogy megtaláltuk. — Fiatal? Csinos? — Fiatall Csinos! — Hat... gratulálok... Föl akart kelni a kőlapról, de a lób'ai bizonytalankodtak. Ugy tett, mintha a szoknyáját akarta volna megigazitani. A fiu leült melléje. — A lány nagyon szép — mondta melegen. — A figurája vékosy, alig valamivel alacsonyabb, mint én. A szája szép ivelésü. Olyan, mint a feszesre húzott ij. De én a szemét szeretem legjobban. A nyári Tisza vizére hasonlít, amikor zölden veri vissza a fák árnyékát... — Oh, hiszen magát valóságos költővé avatta az elragadtatás. De inkább ne folytassa a részletezést. Nincs nő, aki elbírná, ha egy másikat dicsérnek előtte. Perotti barna tatárarca szégyenlős mosolyba borult. — Másikat? De hiszen az egész idő alatt magáról beszéltem! Milyen szerencse, hogy az élet kényes pillanataiban mindig történik valami. Csak a színpadon szabály, hogy a szerelmesek zavaró mellékkörülmények nélkül mondhatják el a nagy tirádát. A szerző okosan leparancsolja a színpadról a mellékszereplőket, a fővilúgositó hirtelen leereszkedő alkonyatba horiijn n tájat, valahonnét messziről tücsök cirnol, vagy a hazatérő nyáj kolompolása hallatszik. A Neander-völgy műkedvelő rendezője azonban nincs tisztóban sem a dramaturgia, sem a regényírás szabályaival. Mist például ugy intézkedett, hogy a gyermekrabló Maszat épp a legmegfelelőbb időben szaladjon a mamája céklavörös kezei közé. A bnnditovezér üvöltése lázas alibitevékenységre adott módot a megzavarodott Verának. Sietett kiszalxiditani a rúgkapáló gyereket szorongatott helyzetéből. Tényleg elérte, hogv az aszonyság fölemelt karja félúton megállt. De nzért tovább rikácsolt. — Kár védeni, kisasszony. Csirkefogó ez, mint az apja ... Más gyerek az ő korában A SZEGEDI SZABADTÉRI játékok TÖRTÉNETE HÁROVI ÉV MONOGRÁFIA IRTA: PÁSZTOR JÓZSEF a játékokat megalapító rendezóblzottság kiadása — 1933 már rég kenyeret keres. A Suhajda Jani se idősebb és ma is nyolcvan fillért adott haza az anyjának. — Mert lopta — vágott közbe kihívóan Maszat. — Látta, mikor a piacon belenyúlt egy asszony cekkerébe. Az öccse falazott neki. Vera védelme alatt sem érezhette magát tökéletes biztonságban, rekirugaszkodott a hegynek és gyors lábain eltrappolt a falu felé. Vera visszament a hasbszélőhöz és elfoglalta helyét a kövön. Most már ura volt a hangjának. — Köszönöm, hogy rám gondolt, dc hát ez egyszerűen lehetetlen. Ne is beszéljünk többet róla. — De hát miért? — Ismeri a papát, elég neki a Fedja esete is ... Két artista egy családban... És hogyan is hagyhatnám itt? Az ékszereket feléltük, abból tengődünk, amit kézimunkával keresek és amit Fedja juttat az öreg tudta nélkül. Zöldesszürke szemével elnézett a Hegytető felé. Tulajdonképen nem is beszélt, inkább hangosan gondolkozott. — .:. Igy is olyan, mint egy gyerek. Ha pénzt küldenék neki, nem tudná, mihez kezdjen vele. Becsapnák, vagy meglopnák... A nyelvet se tudja. Se mestersége, se hazaja. (Folyt, köv.j Kerékpárosok! Elsőrendű kerékpárokat engedményes árban részletre adom. e-iniV*' As nVtatrésreket árban ^'kaphat sxáfltó % "i TI Ü Dfnál, Sie-s*. Kis- n. na'nta U. 2. Budapesti értéktőzsde zárlat. Nyugodt hangul atban, mérsékelt forgalommal indult a mai tőzsde. Először ösztönzések hiányában az üzlet igen vontatolt volt és a kezdő árfolyamok a legutóbbi zár. lathoz viszonyítva alig változtak. Később a rendezési napra való tekintettel a kontremin fedező vásárlásai nyomán a kereslet a piac egész területén megerősödött. A részvények emelkedő árakon cseréltek gazdát. A tőzsde barátságos hangulatban számottevő nyereséggel zárt. Magyar Nemzeti Bank 163, Magyar Általános Kőszén 349, Ganz 24.40, Egyesült Izzó —, Szegedi kenderfonúgyár 43. Zürichi devizazárlat. Páris 1215, London 21 655, Newyork 435.56, Brüsszel 74.15, Milánó 22.01, Amszterdam 241.70, Berlin 176. Prága 15.18, Varsó 8200, Belgrád 10, Athén 3.95, Bukarest 3.25. Magyar Nemzeti Bank hivatalos valutaárfolyamai. Angol font 16.65—16.83, belga fr. 56.95—57.55, cseh korona 7.50—10 50. dán korona 74 60-75 40, dinár 7.15—7.70, dollár 334.80—338.80, svéd korona 86.05-86.95. kanadai dollár 332.00—337 00. francia frank 9 10-9 00. hollondi forint 18620-188 20, lengyel zloty 60.00—Cl .40. Icu 2.50-2 80, leva 3.60 —4Ó0, líra 16 90—17.90, (500 és 1000 lirás bankjegyek kivételével) német márka —.—, norvég korona 84 50—85 40. osztrák schilling —.—, svájci frank 70.95-77.85. Budapesti terménytőzsde zárlat. A készáru piacon jobb érdeklődés következtében az irányzat lanyha volt, a buza ára 25, a zab 10 fillérrel esett; Olcsóbbodott a zab 10 és a takarmányárpa 20—T0 fillérrel. A határidős piacon az irányzat nem volt egységes, a juniusi rozs 25 fillérrel olcsóbbodott a tengeri nagyrészt változatlan. Budapesti terménytőzsde hivatalos árjegyzései Buza tiszavidéki, felsőtiszai, fejérmegyei, dunántuli, dunatiszai 77 kg-os 25 40-25.70, 78 kg-os 25 70 —20.00, 79 kg-os 25 95-26.20, §0 kg-os 2610-20 30. Rozs pestvidéki 17.50-17.40, zab I. 17.30-17.10. tengeri tiszántúli 17.65—17.80. Csikágói terménytőzsde zárlat. Buza alig tartott. Jul. 78.75—tnyolcad, szept. 79 hétnyolcad— háromnegyed, dec. 81 ötnyolcad—fél, Tengeri jót tartóét. Jut. 57 5, szept. 59 egynyolcad, szept. 58 háromnyolcad. Rozs lanybuló. .Tul. 51 háromnyolcad, szept. 53 egynyolcad, dcc. 54.75.