Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-18 / 134. szám

Szombat, 1958. junius Ifi. DÉLMAG Y A PORSZAC. 3 „Szent István alkotmánya nem a diktátor szerzeménye* hanem a nemzetet egységesítő és az itt élő népeknek létformát biztosító, ezer esztendő alatt kipróbált müve volt" Gelei József rektor nagy beszéde a szegedi egyetem uj doktoraihoz „Az uj doktorok kilépnek a mai közéletbe, ahol történelmünket nem ismerő egyének tőlünk idegen államformát hirdetnek, olyan gondolafform&kat terjesztenek, amelyek a csonka hazát nem a kiegészülés felé vezelik, hanem amelyek még csonkaságában is hauyatlásba sodorják" (A Délmagyarország munkatársától.) A szegcdi egyetem pénteken délben tartotta eheti doktorrá avató ülését. Az egyetemi tanács 11 u j doktort avatott fel, akikhez dr. Gelei József rektor nagyobb beszédet intézett. — Doktor Urak! A közelmúltban történt — kezdte beszédét —, hogy a kormány az állástalan diplomások elhelyezésével kapcsolatban az egyik egyetemet végzett ifjút megélhetéshez juttatta és mikor az illetőt állásának elfoglalására szólították fel, ez az ajánlatot azzal utasította el, bogy ö ilyen kezdő kicsiségekre nem hederít, mert „neki a nyilasok államtitkárságot Ígértek." — Doktor Urak! önök most ebbe a sok tekintetben szélsőségek és szertelenségeb közéielébe lépnek ki. Egy tejét, irányérzéket, mértckitélctét, történelmi szemlélődését és felelősségét sok vonatkozásban vesztett közéletbe. Egy közéletbe, melyben a magyar nagy nincstelenségek közepette felelőtlen elemek széditő Ígéretekkel fogadják önöket, egy közéletbe, ahol történelmünket nem ismerő, sőt a történelmi fejlődést sem becsülő egyének uj, tőlünk idegen államformát hirdetnek s ahol a mi nemzeti összetettségünkkel nem számoló vezérek olyan gondolatformákat terjesztenek, melyek e csonka hazát nem a kiegészülés lehetősége fele vezetik, hanem amelyek nicg csonkaságában is jobban elerőtlenítik és hanyatlásba sodorják. Kilépnek abba a vésszel tele közéletbe, melyben tudva, nem tudva — idegen eszmék terjesztésével szállást csinálnak idegen törekvéseknek, ahelyett, hogy minden gondolatot, minden érzést és minden elhatározást afelé a magas végcél felé összpontosítanának, melyet nem lehet másban megjelölni, mint a régi Magyarország visszaállításában. — önök, működési jogosítványukkal a kezűkben — folytatta a rektor —, azt fogják látni, hogy az embereknek nem az az első dolguk, hogy amire állásuk cs hivatásuk feljogosítja, azon a téren helyt állva cselekedjenek és becsülettel, munkálkodjanak a nemzet épülése, megerősödése érdekében, hanem azt fogják látni, hogy az emberek szervezkednek, testületekbe^ tömörülnek s ott elsősorban ujabb jogokért, ujabb és ujabb jogosítványokért harcolnak, ahelyett, hogy a tömörülést, az egyesülést, az összefogást is uj és nagy teremtő munkára használnák ki. Az nem baj, fiatal Barátaim, hogy a magyar közélet szerveződik, az sem baj, ha a szervezetek az alHa PeófojtMi vmaAxfyüifiiMJüWUG i^unkhahn IV. PROHASZKA OTTOKAR-U.a vi. ter tz-körut 8. gyabbuj)apest.xilenke-ut.11z. kolmány keretein belül jogokért harcolnak —, a baj csak ott következik be, amikor a mindennapi rendelkezésünkre álló erő mintegy rápazaroltsitik csak a szervezkedésre, csak a jogokért való harcra s arra a lényegben való mivoltra, amelyből egyén és nemzet egyaránt él, a teremtésre, a termelésre, az alkotásra már semmi sem marad. — Mert az, hogy teremtettem és alkottam szervezeteket, hogy teremtettem a magam számára lehetőségeket, mit kormányozzak, az még a nemzetépítő jövendőnek csak kezdete és csak feltétele. Az érték és a nemes cél, amiért voltaképpen érdemes küzdeni, az csak azután következik, ha én ezt a szervezetet a felelősség és a kötelességteljesítés jegyében teremtő munkával telitettem. — önök találkoznak odakint mozgalmakkal — folytatta a rektor —, amelyek korlátokról beszélnek, az emberek között, korlátról az egyének és a társadalomnak életkor és foglalkozás szerinti rétegei között, kiabálván, hogy le kell rombolni ezeket, mint az emberi egyenlőségnek a korlátjait. A Világnézetek harcában a legszerencsétlenebb gondolat az egyenlőségért harcolni s amennyiben az nincs megvalósulva, annak korlátjairól beszélni. Nem korlátok választják e], kedves Barátaim, az embereket egymástól, hanem a való igazság az, hogy lépcsőfokok kapcsolnak bennünket össze. S ha Ti azelőtt álltok, hogy lépcsőkön kelt felfelé haladnotok, akkor botorság ezekben a lépcsőkben korlátokat vélni. — Lépcsők hosszú sorozata az élet az egyénnek előrehaladtában a tapasztalatok gyűjtésére, józan eszének fejlesztésére, felelősségérzetének fokozására s kötelességének hovatovább mind nagyobb mérvekben való gyakorlására. Ha ezért neki jogokban több jár ki, mint Nektek, akkor Ti megfeszült és megszervezett erővel ne a jogok felé kapkodjatok, hanem a kötelességteljesítés terén követeljetek Magatoknak többet s meggyőződéssel mondom, hogy jogaitok is ennek arányában szaporodnak. Ugyanilyen lépcsőfok a Nemzet életében a társadalom rétegeződése is. Ila Ti valamely társadalmi rétegbe belekerülve, a hasonsorsuakkal együtt a társadalmi rétegek lépcsőzetén előbbre akartak jutni, akkor megint csak elsősorban a nemzetépítő munkában való részvételért harcoljatok és megint mondom, hogy vele kapcsolatosan magától fognak jogaitok is szaporodni. — A magyar nemzet számára az államfönniartő létalapot közel 1000 esztendővel ezelőtt Szent István rakta le, midőr a nemzeti alapon álló keresztény magyar királyságot megteremtette. Szent István alkotmánya nem a diktátor szerzeménye, hanein a bölcs államfőnek nemzetét egységesítő s az itt élő népeknek létformát biztosító s immáron közel 1000 esztendő történelmével kipróbált és megszentcsitett müve volt. — Ez az alkotmány csak egybeforrasztott, de nem semmisített meg semmiféle nemzetfönnntartól tényezőt. Ez az alkotmány a magyar nemzetnek" rétegekre való tagolódottságát, népekből való összetettségét tiszteletben tartotta a magától adódó teremtőerőket megőrizte, megerősítette és a) nemzet ezeréves fejlődésének alapjává tette. Ez az alkotmányos államforma ma is csonkitatlanul fennáll, a mi erősségünknek, sőt a mi vágyott újraéledésünknek és feltámadásunknak biztos köve. Ennek az alkotmánynak őre nem egy diktátor, hanem alkotmányos uton választott államfő, — Gelei rektor ezeknél -a szavainál felállott a» egyetemi tanács és a nagyszámú hallgató közönség —, akinek e Nemzet holnap ünnpli 70 ik születésnapját s kihez ez alkalommal, bizodalommal szálljon a Ti életbetörekvő ifjúi magyar lelketekből is minden tisztelet, minden ragaszkodás és rr.inden hódolat. — Életbebocsátlak egyetemem Tanácsának nevében azzal, hogy a magyar alkotmány, az általa; biztosított államrend és az őt képviselő államfő iránt mindig cs a kardot is bármikor megragadni kész, tényezői legyetek a magyar jövendőnek. Dr. Gelei József rektor nagyhatású beszédét az uj doktorok és az avató ünnepseg közönsége sokáig tartó lelkes tapssal fogadta. Keltel tábornok Királvszálláson és Hajmáskéren Balatonfüred, junius 17. Kei tel tüzérségi tábornok, a német véderő főparancsnokságának főnöke, Rátz Jenő honvédelmi miniszter, valamint a kiséret csütörtökön este érkezett meg a királyszállási vadászlakba, ahol Kcilcl és kísérete mint a honvédelmi miniszter vendége töllölte az éjszakát. Pénteken reggel Kcitel a királyszállási erdőben őzlesen volt. Ezután Hajmáskéren és környékén tartott rendkívüli gyakorlatokon vett részt, majd megtekintette Tihanyt és Balatonfüredet, ahol a honvédelmi miniszter ebédet adott. Fürdődressznek * való speciális fonalalnK fel4 használásával egy bét alatt Könnyű munKával olcsón fut egy egészen tinóm modern fürdőruhához. A fdusKátll díjtalanul megtanítja Készítési módjára. * Muskátli, Kárász-ucca 3. Ilyen mén nem vo't? Két őrás gurulás a kacagástól! I Nézze meg a ilniaiiízassíg... A legmulaltatóbb vígjáték, ame yet valaha is csináltak Szombaton utoljára a Belvárosi moziban Korsó Mozi Szombattól hétfőig IRENE DUNNE ragyogó filmje Asszony a v tiarban Rendezte: Mamolian. Szereplők Itondolph Scott és Dorotty Eamour.