Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-14 / 131. szám

Kedd, 1958. junius 14; DÉCMAGYARORSZÁG 5 Oreg diákok az öreg iskolában A piarista gimnázium vasárnapi monstre találkozóján felavatták •a Dugonics-serleget (A Délmagjarország munkatársától.) Megható ünnepségek színhelye volt vasárnap a szegedi piaristagimnázium. Találkozóra gyűltek össze a gimnáziumban érettségit tett öregdiákok, akik Visszatértek e napra az öreg alma mater meg­hitt falai közé, bármily messzire vetette is őket a sors. Találkozót adtak egymásnak az 50, 45, 40, Bő, 30, 25, 20, 15 és 10 évvel ezelőtt érettségizett öregdiákok, akik közül sokan nagy távolságok­ról, a csonka határokon túlról is eljöttek, hogy viszontlássák volt tanáraikat és osztálytársaikat. rA monstre-találkozót rendező Piarista Diákszö­vetség ezt az alkalmat használta fel arra is, hogy Dugonics Andrásnak, a magyar regény megte­remtőjének, Szeged szülöttének és a piarista rend büszkeségének emlékére remekművű serleget avas­son fel abból az alkalomból, hogy Dugouics »,Etolká"-ja most 150 éve látott napvilágot. Az ünnepi találkozó öregdiákjai családtagjaik­kal együtt vasárnap reggel 8 órakor ünnepélyes szentmisén vettek részt, amelyet dr. G 1 a 11 f c 1­d e r Gyula megyéspüspök pontifikált fényes papi segédlettel. Mise után átmentek a gimnáziumba az öregdiákok, akiket az első emeleti lépcső vé­gén már kitárt ajtókkal várt a régi VIII. osztály. % zsakettes, cilinderes öregurak és a többi te­Ikrteruhás ünneplők elérzékenyülten lépték át az öreg tanterem küszöbét. Egyik-másik beleült az ©sszefaragott padokba és a volt osztálytársak együtt találgatták, hogy hol is ültek utoljára, mi­előtt kiléptek az életbe. De bizony csak a fiata­labbak tudtak visszaemlékezni, az öregebbek hi­úiba erőltették emlékezetüket . . . Az intézet díszterme teljesen megtelt a találko­zó résztvevőivel, ahol a volt tanítványok a vi­szontlátás meghatott örömével keresték fel volt tanáraikat. A legnagyobb figyelem az 50 éves találkozóra Egybegyűlt öregdiákok felé fordult, akik közül már esak hat van életben, de egészségi állapotuk miatt mindössze három tudott eljönni, közöttük az egyetlen szegedi, dr. M u n t y á n István táb­lai tanácselnök. Az összes évfolyambeli találkozók nevében dr. Muntyán István magasszárnyalásu beszédben méltatta az ünnepi találkozó jelentőségét. Kö­szöntötte az intézet tanári karát, majd 50 év táv­latából visszatekintést vetett iskolaéveinek esz­méire. — Mit tudtunk mi akkor az életről — mondot­ta. Ki gondolt volna 50 évvel ezelőtt arra, hogy az iskola és az Isten nélkül boldogulni akaró társadalom között ellentét támad. A gyakorlatias­ság, az illuziómentes kedves józanság, a realitás voltak a mi jelszavaink és nem láthattunk tisz­tán a ránk zuduló eszmék tömkelegében. Ma már tudjuk, hogy az erkölcsi világban ugyanaz a tör­vényszerűség uralkodik, mint az anyagi világban, a győzelem ott is az irányított erőknek Jut. Ezután knönyes szavakkal emlékezett vissza a régi tanárakra, az elhunyt diáktársakra, majd bejelentette, hogy a nagy magyar írónak, Dugonics András emlékezetére leget ajánlanak fel, ser­ámelyet évről-évre a baráti viszontlátás öröm­borával töltenek meg. A nagyhatású beszéd után dr. Katona Ist­ván tanácsnok az iskolafenntartó város hatósága és polgármestere nevében üdvözölte a volt tanít­ványokat és a piarista atyákat, akik nagy szol­gálatokat tettek a város kulturális nevelése te­rén. Dr. Tóth László az ünnepség rendezőbizottsá­jgához érkezett üdvözlő leveleket olvasta fel. Ezután dr. Kari János, a piarista gimnázium jelenlegi igazgatója üdvözölte a találkozó résztvevőit. Beszélt -az is­kola egész életre kiható fontos szerepéről és han­goztatta, hogy a már évtizedekkel ezelőtt is ösz­szefaragott fapadok sokkal kényelmesebbnek bi­zonyultak, mint az élet küzdelmei között a puha bársonyszékek. Rámutatott arra, bogy tulajdon­képen nem az anyakönyv állapítja meg a szüle­tési helyünket, az a születési helyünk, ahová lel­kileg betelepszünk, ahol az első világnézeti pillé­reket lerakjuk, az első gondolatokat elraktároz­zuk és 3hová később is visszatérünk, hogy meg­erősödjünk hitünkben. A rég elhunyt és a most is élő tanárok nevében köszönte a tanítványok­nak, hogy eljöttek és ezzel lehetővé tették szá­mukra, hogy niegegyszer meglássák lelkük visz­szatükröződését, mert a tanár lelkét osztja szét napról-napra a tanítványok között. Az ünnepség az intézet vegycskarának ének­számaival ért véget. Ezután a Piarista diákszövetség tartotta meg évi közgyűlését az intézet tanácster­mében. Dr. Juhász István táblabíró, a Diákszö­vetség elnöke megnyitó szavai és a szokásos évi jelentések ulán Fodor Jenő ny. helyettes pol­gármester mondott beszédet, amelynek keretében leleplezte az intézet volt igazgatóinak olajban megfestett arcképét: Magyar Gábort, Cse­rép Sándorét. Szinger Kornélét, Kcller Já­nosét, Bontó Józsefét, Kiss Istvánét és dr. Tihanyi Béláét. A közgyűlést követőleg az öregdiákok és hoz­zátartozóik, miként iskolaéveik alatt, hármas és négyes sorban a. Dugonics­térre vonultak. A volt diákok évfolyamonként elkülönülő csopor­tokban haladtak. Szinger Kornél és Fekete Ipoly volt tanárok vezették lassú léptekkel a me­netet, majd követték őket volt diákjaik. A Dugo­nics András-szobornál rendezett rövid ünnepséget a gimnázium énekkarának Hiszekegy-éneke vezet­te be, amely után ifj. Tóth László bölcsészkari hallgató ezalkalomra irt költeményét szavalta el, majd dr. Nagy Géza tanügyi fogalmazó beszédet mondott, amelyben Dugonics Andrásnak, mint ne­velőnek a kiválóságát emelte ki és hangoztatta, hogy nem volt még kor, amelynek nagyobb szük­sége lett volna igazi nevelőkre, mint a uaai, olyan nevelökre, akik külön tudják választani a magu­kat kellető tévtanokat az őrök igazságoktól. Be­széde végén elhelyezte a szobor talapzatán a Pia­rista Diákszövetség koszorúját, majd az énekkar elénekelte a Himnuszt. Délben scrlegavató díszebéd volt az ujszegedi Vigadóban, amelyen az első p^ hárköszöntőt vitéz dr. Imecs György főispán mondta a kormányzóra, akinek a hódolat, hála és mélységes szeretet szavaival emlékezett meg a hetvenedik születésnapjáról. Ezután dr. G,á 1 László miniszteri tanácsos mondott nagyhatású serlegavató beszédet kezében a gyönyörű kivitelű Dugonics-serleggel. Beszélt a kegyes tanilórend kulturális jelentőségéről és hangoztatta, hogy ma már megnőtt a jelentősége annak a szellemnek, amelyet cz az iskola képvi­sel. Ezután Szinger Kornélnak, az Intézet volt igazgatójának visszaemlékezéseit hallgatták n3gy figyelemmel egykori hálás tanítványai. A jelen­levők a késő esti órákig maradtak együtt. A szegedi helyőrség nagy díszszemléje a kormányzó 70-ik születésnapján (A Délmagyarorszdg munkatársától) Vitéz Méreg László' altál>or"agy, a szegedi vegyes­dandár parancsnoka átiratot intézett a város hatóságához a kormányzó hetvenedik szüle­tésnapjának megünnepléséről. Dr. Tóth Béla polgármesterhelyettes közölte a Dclmagijar­ország munkatársával a lcvél tartalmát, amely szerint a szegcdi helyőrség nagy pom­pával kívánja megünnepelni junius 18-án Horthy Miklós kormányzó hetvenedík szüle­tésnapját. Reggel 6 órakor zenés ébresztó lesz, délelőtt a felekezetek templomaiban ün­nepi istentiszteleteket tartanak, amelyeken résztvesz a helyőrség tisztikara és legénysé­ge. Délelőtt 11 órakor a Széchenyi-tér platán­sorai közöli díszszemlét tart a vegyesdan­dárpai-anc6nok. A díszszemlén felvonul a ve­gyesdandár minden csapattestjp. Vitéz Mérey altábornagy arra kéri a város hatógágát és közönségét, hogy minél nagyobb számban vegyen részt ezen a katonai ünnepé­lyen. Miután a díszszemlére meghívókat nem bocsájt,anak ki, a vegyesdandárparancsnok arra kéri azokat az intézményeket, hivatalo­kat és testületeket, amelyek csoportosan kí­vánnak résztvenni a díszszemlén, hogy ezt legkésőbb vasárnap délig jelentsék bc az állo­másparancsnokságnál. —oQo— — Szegedi orvosok kitüntetése. Szép kitünte­tés ért három ismert szegcdi orvost: dr. Er­délyi Jenőt, a közkórház főorvosát, a hon­védelmi miniszter a honvédség egészségügyi szolgálatában közel két évtizeden át kifejteit eredményes tevékenységeért elismerésével tün­tette ki; az Országos Testnevelési Tanács dr. Veress Elemér egyetemi tanárt arany érem­mel és díszoklevéllel, dr. G s i n á d y Jenő egyetemi magántanárt ezüstéremmel és dísz­oklevéllel tüntette ki a sportorvosi mozgalom­ban több, mint tiz év óta kifejtett lelkes és ön­zetlen működésükért. A kitüntetéseket és az okleveleket dr. vitéz Imecs György főispán most nyújtotta át a kitüntetteknek­Kávépörkölég naponta reggel 7—9-ig Kocsisnál. — Minimális munkabérek a kőműves- cs ács­iparban. Jóváhagyta az iparügyi miniszter a kőműves- és ácsiparban legutóbb megállapított legkisebb bérekel, amelyek hétfőn éleibe is léptek. Szeged területén az alábbi legkisebb béreket kell fizetni: 1. ácsoknak és kőművesek­nek a felszabadulástól számított két éven be­lül, vagy 60 éven felül óránkint 53 fillért, 2. kőműveseknek és ácsoknak a felszbadulástól számilolt két éven tul a felszabadulástól 65 fil­lért, 3. munkakönyves állványozónak egy vagy több emeletnél 48 fillér. 4. férfi napszá­mosnak több emeletnél 32 fillér, 5- női nap­számosoknak és 16 éven aluliaknak 25 fillér, 6. kubikosoknak, magasépítésnél és bontásnál sa­ját szerszámmal 40 fillér, 7. kubikosoknak ma­gasépítésnél és bontásnál a munkaadó szer­számjával 35 fillér, 8. akkordbérben teljesített munka után az egy órára eső kereset nem le­het kisebb, mint a megállapított legkisebb órabér, 9. heti 48 órán tul 60 óráig 25 száza­lék túlóradíj jár, 60 órán tul 30 százalék fize­tendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom