Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-12 / 130. szám

MAGYARORSZÁG Értesitem a nagyérdemű vásárló közönséget, hogy üzletemet a mellettem levő helyiséggel kibővítettem. Jj^^^^j^jJ^YJ^JJ — a,., — c t vw^v/tt* awwv UWJiütg^Ul ttJUV VllV/LlÉUi. Kaphatók az eddigi mórtékszerinti elsőrendű férli fehérnemüeken és ágynemtieken kivül a legszebb iérll divatáru^clkkek és kész lehérnemüek ls. Feketesas ucca 21. szám. dalmisága, • szerző tudatos magatartása és állásfoglalása hatványozottabban kitetszik. Az előszóban /önéletrajzi ás történelmi reflexiók* vegyülnek, az iró önmagának kritikusa lesz, mintegy a kulisszák mögé vezeti az olvasót. Az előszó adja az iró irodalmi célkitűzéseit és programjának nagy részét: L könyvemet magyarul irtani, mert ezzel csupán a Magyar Sziveket legeltetni akartain. Nem is hangzott volna idegen nyelvben olly édesdeden és oI]y hathatóssan Etelka, egy igen ritka magyar kis-asszony. Az anyanyelven való irás tehát eszköz Dugonicsnál, hogy szavát mindenki megérthesse és íz/cl honfitársai szivének akart örömet szerezni. A barokk kor latinnyelvü irodaiménak folytatásaként vehetjük az előszó má-odik szakaszát: Ki-hoztam c' Szüzet a' Fe'cdékenségnek Tartománnyából, a' régi Setctségböl: hogy a' mostani Világ lássa; csudállya^ kövesse... Le-irtain Regi Magyarainknak Vitézségeket; Bátorságokat; Nagy Lelkeket. Elö-adtam Fejedelmeinknek Szer tartásaikat... Regényének mindkét kötetéhez a barokk irodalmi Ízlés szerint ucgy-négy képet mellékel Világosváráról, az első kötet cimképének romvárrai/án kivül — igy emlékezvén meg róla: Ezzel is örök emiéközetöt cé'oztam adni ama hires várnak, melynek töredékjein a gyikok futkosnak, a hollók kráücognak, a szarkák csörögnek és a baglyok huhognak, holott eniiekclötte vitéz ólaink nagy gyönyörűségben, nagy vigasságban éltének. Az clöidöknek cz az emlegetése, a kora elődök e kultusza egyer.es folytatása a barokk kor történeti felfogásának. Dugonics, a barokkiamber, ebben is öntudatosan járt cl. Dc barokk a regény szerkezeti beosztása Is. A ket könyv mindegyik több szakaszra oszlik: az elsőben is, a másodikban is négy-négy képe latható, a négy égtáj felöl kimetszett alakjában, benne a regény szereplőinek helyes kis képével. A szakaszok meg rcizekrc oszlanak, hét-tiz részbeosztással. Mindezek a jegyek, ezek a külső vonások rendkívül megnyerték a közönség tetszését, mert segiLég nélkül is, a barokk-hagyományok szerint bőven alkalmazott jegyzeteket felhasználva, szemmel tudta kisérni a regény fejezeteinek kanyargását. Az Etelkd-nak nagy volt a könyvsikere. Az első kiadás 1000 példányát rövidesen szétkapkodták és három esztendő múlva a második kiadást bocséjtották közre. A lelkes Dugonics regényével nozzáférkőzött olvasóihoz, kiket többé nem engedett ki kezéből. Iró és olvasó egymásra talált iz Etelka lapjain keresztül gondolat, érzés, tárgy tekintetében. Az egész magyarság lelkesedett érte és ebben a dicsőítésben Dugonicsot az ország első írójának tartotta. A késő utódok előtt Szeged nagy fiának és ieles íróidnak neve most abban a fényben ragyog, mint százötven évvel ezelőtt. Szeressük Dugonicsot, tiszteljük munkásságát és hálás kegyelettel nézzünk mindig a róla elnevezett téren áljö szobrára, melynek balkezében az ő legkedvesebb könyvet, az Etelka.-t láthatjuk. J II piarista gimnázium kollektív találkozójának vasárnapi programja (A Délmagyarország munkatársától.) Abból az alkalomból, hogy százötven évvel ezelőtt jelent iueg Dugonics András „Etelka" cimü regénye, a halhatatlan költő nevét viselő szegedi kegyesrendi gimnázium nagyarányú kollektív találkozót rendez. Az együttes találkozón megjelennek mindazok, akik 50, 40, 35, 30, '25, 20 és 10 évvel ezelőtt tették le az érettségit. Az ünnepi találkozón avat ják fel a remekművű Dugonics-serleget. A monstre találkozót a Piarista Diákszövetséggel és annak ifjúsági csoportjával együtt rendezik' meg a jubiláló évfolyamok. A rendezőség meghivta az ünnepi találkozóra a gimnázium minden volt növendékét, azok hozzátartozóit, az iskolafenntartó város vezetőségét, minden városi és álla* mi, különösen tanügyi intézmény és társadalmi egyesület vezetőségét, az intézet minded barátját és támogatójátA nagyszabású ünnepi találkozó résztvevőinek egyrésze már szombaton délután megérkezett Szegedre. Az öreg diákok az ország minden részéből érkczlek, vagy jelentették bc érkezésüket. A szegediek éá a megérkezett vidékiek vasárnap reggel nyolc órakor részlvcsznek a fogadalmi templomban tartandó ünnepi misén, amelv ulán a gimnázium dísztermében üdvözlő ünnepségre cv ülnek össze. Ezen az ünnepségen az üdvözlő beszédei dr. Muntyán István táblai tanácselnök mo:v1ia- Ezután leleplezik nz intézet tanácstermében az igazgatók arcképcsarnokát, majd a Dugonics-szoborhoz vonulnak és azt megkoszorúzzák. A serlegavató ebéd délben egv érakor kezdődik az ujszegedi Vigadóban, aliol dr. Gál László miniszteri tanácsos tart in a ser* legavaló beszédet, maid Szinger Kornél, a gimnázium huszonöt éven át volt igazgatója' intéz beszédect régi tanítványaihoz. A szép ünnepség megrendezésének gondol; f8 és érdeme dr. Kari János jelenlegi igazgatóty „ü törvény és a% igazság alapján állok"— mondotta dr. Dósa Endre, az uj dorozsmai főszolgabíró, aki elfoglalta tyivaialát (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Dósa Endre, a dorozsmai járás uj főszolgabírója csütörtökön foglalta el hivaialát. Ebből az a'kalomból szombaton délelőtt- tisztelgő látogatáson jelentck Meg hivatalában a kiskundorozsmai járás községcinek vezető jegyzői ós községi orvosai. Kora délelőtt Dorozsnra elöljárósága üdvözölte az uj főszolgabírót dr. Vajdovicli Béla főjegyző vezetésével, majd együttesen a főszolgabírói hivatal személyzete és a községi főjegyzők, orvosok tisztelegtek az uj főszolgabírónál. Dr. Sze"árö Henrik dorozsmai szolgabiró a tisztviselői kar üdvözletét tolmácsolta, majd Molnár Dezső sándorfalvi főjegyző a községi jegyzők és orvosok nevében mondott üdvözlő beszédet, kérve a magyar falu szegényei ügyének felkarolását. Dr. Dósa Endrc főszolgabíró keresetlen szavakkal mondott köszönetet az üdvözlésért és kijelc'Hette, hogy nagyra értékeli a jegyzői kar nehéz munkáját, annál i6 inkább. A SZEGEDI SZABADTÉRI játékok TÖRTÉNETE három év MONOGRÁFIA IRTA: PÁSZTOR JÓZSEF a játékokat megalapító rendezöblzottság kiadása — 1938 mert közhivatali pályáját a legalacsonyabb lépcsőfokon kezdte. A jegyzői kar ós a lakosság érdekeit minden igyekezetével védeni fogja ós elő akarja mozdítani. Áz üdvözlő látogatások után dr. Dósa Endre nyilatkozott a Délmagyarország munkatársa előtt a programjáról és célkitűzéseiről. , * — A törvény és az igazság alapján állok — mondotta. Most foglaltam el hivatalomat, a speciális helyi problémákat még nem ismerem és bár a bátyám vo'.t az elődöm, nem kértem tőle felvilágosítást, hogy a magam szemével győzödjafí meg mindenről és elfogultság ne vezethessen semmi tekintetben sem. Alaptermészetemben van a szociális problémákkal való törődés. Szívesen fogadom az ügyes-bajos dolgaikkal hozzám forduló embereket és ilyenkor igyekszem magami beleképzelni az ő helyzetükbe. Amennyiben a törvényes keretek megengedik, megteszelk mindent] hogy segítsek az arra rászorulókon. Sohasem a szigorú törvényt kívánom alkalmazni, hanem ösz* szeegijeztetein a fejlődő élettel és igyekszem cny* hifent a paragrafusok szigorát. Nem tqyesztcml azonban szem elől, hogy a tisztviselő tulajdon-^ képen katona, akinek a kapott parancsokat teljesítenie kell, dc a parancs szellemében igyekszem humánusan és megértően cselekedni. — Hallottam bizonyos ellentétekről a község életében — folytatta a főszolgabíró —, ezekről még nem volt alkalmam meggyőződni. A menynyiben valóban volnának ellentétek, bármilyun tekintetben is, igyekezni fogok azokat kiegyenlíteniA A különböző érdekeket nein hivatali hatalmi szóval, hanem baráti alapon kívánom összeegyeztetni, lc kell azonban szögeznem, hogy a törvény és jog alapján állok, elvi ellensége vagyok minden kilengésnek, törvényes alapon áll az: országj] kilegéscknck nincs helye. Tenniszütő és kurozAs STEI N ER szakmiihelyben, Kelemen u. 7.