Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-10 / 103. szám

Df I Krdd, 1918. május Tö üZerrpel. mint a polgári szabadság és jogegyenlőség babája. E4 nagy nimbusz, amelyet Magyarország jövője ér<)akében (ejlélleuül meg ke'l írliw. (Nagv társ.) — Moly fájdalommal kellelt nemrégiben hallanom velünk szemben, mindig baráti ndu­lallal visel le lő külföldiek szájából, hogy kép­telenek megelleni azl a mentalitást, amely l'í>­ben a javaslatban megmutatkozik és kénytele­nek rrviiló u|á venni azokat a fogalmaka*. auiclvet maguknak Magvarországról megal­kotlak. Meri fá i<lalntnnial látják, hogv Ma­gvai ország olyan ulra lépett, amelyei maguk­unk Magvarországról megalkottak. Meri fáj­dalommal látják, hogy Magvarország olyan ulra léped, amelyet egv tőlük keletre fekvő állam, nnielynek kultúrájánál u magyar kultú­rát többre tartották, egy rövid experimentum Után járhatatlannak ismert fel és elhagyott. Pé|ek attól, hogy e törvényjavaslat következ­tében máskép fognak rólunk ezentúl vélekedni. Akadhat nagy és hatalmas állam, amely nél­külözhetönek véli nagy •országok és népek ro­konszenvet, de a kis mn?var nén ennek a hiá­rivát nem tudná sulvos károk nélkül elszenved­ni -- A törvényjavaslat vét a humanitás köve­telméhvei ellen — jelentette ki erulán Gralz Gusztáv — és nem tudnám lelkiismeretem­mel összeegyeztetni, hogv szavazatommal hoz­zá járuljak ahhoz, hogy töhhezer család, amelvnek tagjai semmi vétket nem követlek kikerüljön nz uecára és nyomorba taszít, tassék. A törvényjavaslatot uem tudom Összeegyeztetni azzal a nemzeti és keresztény politikával, amellyel teljes közösséggel érzem magamat. — Politikai felfordulások sikerét _ folytat­ta Gratz Guszláv ^ rendszerint uem as okoz­za, hogy azok szóvivői erőre kapnak, hanem az hogy azok, akik velük szemben védekez­nek, bátortalanok, gyengék, gyávák és mindig meghátrálásra hajlandók. A forradalomra tö­rekvő célzatokkal szemben egyetlen gyógyszer van, crélyt cs erőt kell mutatni az ellenállás­ban. — Talán, ha ilt lenuéhck közöltünk mind­azok, akik ezt a mai Magyarországot mintegy hagyományaihoz hü, modern államot megal­kották _ fejezte be beszédét Gratz Gusztáv akkor a legnagyobb tekintélyek végtelen soro­zata vonulna Tel a javaslatnak megbuktatásá­ra Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Eötvös, idő­sebb és ifjabb Andrássy Gyula. Tisza Kálmán és István, Wekerlc Sándor. Apponyj Albert és velők együtt mindazok, akiknek vezetése, alatt Magyarország nagy és virágzó lett. A magam részéről nem irigylem azoknak a di­csőségét, akik ennek a javaslatnak megsza­vazásával szakítottak a polgári jogegyenlő­ség elvével. Ha van ambícióm, az inkább az, bogy majd egyszer, amikor ismét visszatér a nyugalom a lelkekbe és vele együtt a magyar nemzetet jellemző régi igazságszerclet is, en­gem is azok között emlegessenek, akik fel­emelték szavukat c törvény 'ávashit ellen. Gratz Gusztáv nagy beszéde után Benárd Ágoston lieszélt. — Én kora ifiuságomtól oolitizálok. annak filmére, hogv szüleim megtiltották. — kezdte. Fápi á n Béla: TW látszik, a szülőknek volt íg '-nk. fV»*v derültség.) Benárd ÁunMcm ezután «»t fe'tegetie. el nidta kénjein!, hogv ez a lörvénv számos fgvéni »rartéd>:i olcozóta lesz. de hánv e*v*nl Uaeédurnák oko-A!., n hóheru. a trianoni hé­ken.'uancs, az állásb»hnozás? A ma eva r ifjú­ság be f.igta l'i'onvilani. lioev rátermelt a gazdasági pályákra. A íavaslátot elfogadta. Puyr Hugó Volt a kövclkező felszólaló. — A kormány most nyomon köve{i az ueeal heceelódést — mondotta —- és törvényhozói uton rést üt a jogegyenlőség elvén, ki okar dubni ogv rsomó alkalmazottat állasából és a gazdasági életbe he akarja vezetni a nume­rus clausust, amivel olyan folyamatot mdit el, aminek a ségét ncin lehet látni- Kérdezem, lesz-e ilven módon egv falat kenyérrel, csak egv állással Is több ebben az országban? Ha nem, akkor meg kell kérdeznem, bogy hely» reállitja-e a gazdasági és társadalmi egyen­súlyt nz, ho az egyik szájtól megvonom a fa­latot és a másiknak odaadom. — Nyilvánvaló taktikai hiba, begy amikor a tőkétől uagy áldozatokat kívánnak, ugyan­akkor ezt a tőkét fejbeverik- Rossz 'dőben nyújtotta be a kormány ezt a lavuslatot azért i?, rpert 44 egésznek olyan színezete *un, mintha az ucca követelésének nyomása alatt jött volna létre. T- Nézzük a javaslat gazdasági vonatkozá­sait: a depresszió jelei az egész országban tapasztalhatók- Vannak, akik ezt a hatást a toffujabb jelszóval akarják magvarázni: a zsi­dóság szabotázsával. Ez a jcls?ó vagy naiv vagv rosszhiszemű, hiszen sokkal közelebb áll az igazsághoz, aki megállapítja, hogy bizony­talanság van. A keresztény gyáriparos Is inrg van ijedve, akinek az utóbbi hetekben külföl­di exportlehetőségeit stornírozták. Ha cz az ájultság tovább tart, akkor nem lehet a 20 százalékos numerus clausust sem keresztül ­vinni, mert üres gyárakban és irodákban sem zsidót, sem keresztényt nem lehet niaid elljc­lyezni. Az egyik legnagyobb állami gvár épp a mult hetekben esökkeplette üzemi idejét, pe­riig senki sem mondhatja, hogy az állami vál­lalkozás is szabotál. Ez nem zsidókérdés többe, ez a keresztény fiatalság és munkásság pro­blémája.. — A kormány okosabban tette volna, ha megvizsgál ja, hogv kik jöttek 1914. óla az or­szágba? Kinek érdeke a gazdasági élet felvirá­goztatása helyett a gazdasági élet megbénítá­sa. Mi lesz, ha a gyáripar és kereskedelem ösz­szeomlik? Sajnos. a jelek rázkódtutások árnyé­kát vetik előre. Máris halljuk, hogy a zsidók után a svábok ellen kell védekezni*: a magyar­ságnak. A svábok ellen, akiknek legnagyobb ré­sze sokkal kevésbé asszimilálódott, mint a zsi­dóság. A svábok után majd a katolikusok fog­ják megállapítani, bogy a betöltött állásoknál nem érvényesül az országban elfoglalt szám­arányuk. Kéthly Anna: Már cz folyik is, már az iskolákban számolják, hogy hány százalék a protestáns. Payr: A történelem elött mindazért, amit ez a törvény előidéz és ennek a törvénynek életrehivását előidézte, a kormányt terheli a felelősség. Ma már nyilvánvaló, hogv a kor­mány sajtójúban mesterségesen szította, engv legalább is tűrte, hogy szítsák a hangulatot, amelv az ország gazdasági és társadalmi béké­jét aláaknázta. — Utalnom kell egy titokban terjesztett röp­cédulára, ahol a bécsi sorsra való utalással, a kormányférfiaknak bécsi sorsra való megfe­nyegetésével dolgoznak. Fábián Béla: Bornemisza miniszter ur testvérének lapjában van! Payr Hugó: Szomorú közállapotok ezek, amelyeknek eredmémse Magyarországon, hogy ugyanaz a társadalmi réteg, amelv annakide­jén fejvesztetten szaladt Károlyi Mihály párt­jába és onnan a szocialistákhoz, most a szélső­ségekhez szalad. — Annyira elfajult a helyzet, hogy csak nagy erővel és a kónná 11 v nyilt és bátor kiállásával lehet megmenteni. — Ilt vannak a magyar sport büszkeségei — folytatta Payr — az olimpiai bajnokok, akik 83 aranyérmet szereztek eddig Magvarország­nak Ebből a 83 éremből 31-et zsidóvatlásu magyarok szereztek. Ezeket a kormányzó tün­tette ki és aj. egész nemzet ünnepelte. Most a zsidótörvény alapján megtörténhetik, hogy ezeket ki fogják dobni állásukból., A népi politikát nem hirdetni, hanem gyakorolni kell, akkor nem lesz itt zsidókér­dés, mert egy fejlődő gazdasági életben nem sok a magyar intelligencia, hanem kevés. Szünet után Jenes András köszönetet mopdott a kor­mánynak a javaslatért. A javaslat igazán csuk akkor lesz teljes —- mondotta —, ha a fold né­pe jvzzá jut az őt joggal megillető földhöz. Kertész Miklós szerint a javaslat vád­irat, de itélet is. Vádirat egy bilfelekezet qllé.1 és itélet egy dolgozó, szorgos munkásréteg el­len. A bajoknak az az oka, hogy az ország nem haladt a korral, hanem megmaradt a feudális bürokrácia szellemében és ezért nem fejlődhe­tett a szociálpolitika. A javaslat a szegény kis* emberek állásait veszi el. holott a füldvagyon és a jövedelem arányosabb megosztásával sok­kal igazságosabban leheteti volna megoldani az egész szociális problémát. Baross Endre csodálkozik, hogy a szoci­áldemokrata képviselők védik a jogegyenlősé­get. Az ujságirókamarában az agrárujságilók­nak Is helyet kell biztosítani. A Javaslatot elfo­gadta. Matolesy Mátyás nzzal kezdte beszédét, bizonyos abban, hogy n küzdelemben egyedül és kizárólag a magyar fajta kerülhet ki győz­tesen, A zsidóság 5 százaléknyi számaránya nem jelent semmit — mondotta —, n pozíciót kell megvizsgálni. Ezután arról beszélt, hogy a politikai nyugtalanságnak és feszültségnek az oka az ország vezetésében van, amely nem határozott és nem elég merész. A javaslatot nem fogadta el. Az elnök ezután napirendi indítványt telt, melv szerint a Ház legközelebbi ülését kedden délelőtt tartja. Az ülés háromnegyed hat óra­knr ért véget. álhírek a „Magyarságáról Budapest, tpáius 9. Az elmúlt héten 41 a hl* heíellennek hangzó bir terjedt el, hogy a .Ma­gyarság" a közeljövőben gazdát cserél, mert 1 lapot megvásárolta a Szúlasi-párt, amelyei — mint ismeretes —, a belügyminiszter fel­oszlatott. A hir megjelent a Le Tenips cimü francia lapban is. If j. It iippr e c h t Olivér, a ..Magvarság" vezérigazgatóin hétfőn határozott hangú nyi­latkozatban cáfolta meg özeket a híreket. Nyilatkozatában kljelenti, hogv a híresztelés valótlan, csupán annvi történt, hogv az utób­bi időben különböző bel vekről érdeklődtek ez­iránt, hogv eladó-e a ..Magyarság". A nyilat­kozat valótlannak minősiti azokat a híreszte­léseket is, amelvek szerint a lapvállalat fel­mondotta volna Pető Sándor főszerkesztő és jlc.gedüs Gyula szerkesztő állását, Csütörtökön temetik Gogát Bukarest, május 9. Vasárnap sokan kercs;ék fel a csucsaj kastélyt, hogy elbúcsúzzanak Goga Oktaviántól. Vasárnap' két kolozsvári orvostanár balzsamozta bc holttestét. hé;Jőn reggel közszem­lére teUék ki a koporsóját. Kedden reggel kü­lönvonat viszi Bukarestbe. Bukarestben es'e fél 12-kor hjvatalosan fogad­ják a* koporsót, elviszik Goga bukaresti lakására, majd az „Athénéul" közművelődési palotába, ahol fclr'avatalozzák. A femetéson az elhunyt kivánsága szerint bacsabeszédet nem mondanak, Gogát ideiglenesen temetik el u bukaresti Bclg­temetőben és később szállítják szülőhelyére 9 szcbcuinegyci Respiár községbe, HÍRES A KONYHÁJA A PIETR0P0INAK Telefon 138-^950. Rákóczi uf 38.

Next

/
Oldalképek
Tartalom