Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-08 / 102. szám

DÉI:M ÁGYXROIÍSZXC " o TAKARÍTÓ SZEREKET Fiók: Szeged, Tifza Lajos krt. 42. MAYERLING igaz története „A halál fensége előtt nincsen titok" Vasárnap, 1938. május 8. ^jtujallanfar^iotii Szeged város területén 1938 május 1-töl 7-ig a következő ingatlanok cseréltek gazdát: Herczeg Andrásnc eladta Lieber Lajos és r.ejé-* itek az Etelka sor 32. számú házát 160 n. öles telekkel 2500 pengőért. Dobó Imre eladta Császár Mihály cs nejének a Makkosháza dűlőben lévő 901 n. öl földjét 15.30 K kat. tiszta jövedelemmel 2703 pengőért. Dr. Mecsár Ferenené eladta dr. Kovács Károly és nejének a Tömörkényi-ucci 4. számú házát 236 n. öles telekkel 38.000 pengőért. Dr. Zsótér Bertalan eladta Makra Mihály és nejének a Makraszék dűlőben levő 1 hold 1031 n. öi földjét 11.52 K kat. tiszta jövedelemmel 4500 pengőért. Bódi Józsefné és társai eladták Nagy Gyulának a Topolyasor 19 számú házukat 165 n. öles telekkel 3100 pengőért. özv. Pétkány Istvánné eladta Bárkányi Antal és nejének a Szikhalom dűlőben lévő 1 liold 261 n öl földjét 2143 K kat. tiszta jövedelemmel 2009.86 pengőért. Özv. Galiba Pálné és társai eladták Bárkányi József és nejének a Külső-Szatvniaz dűlőben lévő 1 hold 57 n. öl földjüket 9.16 K kat. tiszti jövedelemmel 1000 pengőért. Csányi Imréné eladta Botka Ferenc és nejének a Gajgonva dűlőben lévő 1 hold 442 n. öl földjét 330 K kat. tiszta jövedelemmel 1200 pengőért. Kovács Mihály eladta Börcsök Imre és nejének a Somogyi-telep 1203 számú házát 2100 pengőért. Tomori Mihályné eladta Bujtó Ernő és nejének a Sándor-ucca 48. számú házát 320 n. öles telekkel 8000 pengőért. Hevesi Jánosné eladta Deberceni Erzsébetnek a • Pacsiila-ucca 4 számú házát 4000 pengőért. vitéz Nagy Ferenc eladta Egervári Antalnak a Pécskai-ucca 10b. számú házát 244 n. öles telekkel 6000 pengőért. Dákra Mihály és neje eladták Gcra Antalnak a Makraszék dűlőben lévő 2 hold 898 n. öl földjüket 15.03 K kat. tiszta jövedelemmel 3200 pengőért. Sebők Antal eladta Kiss István és nejének az 'Abrahám-dtilőben levő 2 hold 1333 n. öl földjét 81.72 K kat. tiszta jövedelemmel 2316.50 pengőért. Tiácz József eladta Kiss Lajosnak a Somogyifelep 461 szánra házát 2000 pengőért. özv. Tanács Imréné és társai eladták Kispéfer Miklós és nejének a Matyderék dűlőben lévő 713 n öl földjüket 12.03 K kat. tiszta jövedelemmel 1212.10 pengőért. Dr. Erdélyi Mihály és társa eladtáik Nagyi János és nejének a Puskaporos dűlőben lévő 1186 n öl földjüket 15.57 K kat. tiszta jövedelemmel 1960 pengőért. Farkas István eladta Német Ferdinánd és nejének a B írtadomb dűlőben lévő 1113 n. öl földiét 4.42 K kat. tiszta jövedelemmel és a Nagyszéksós 33 számú házát 1990 pengőért. Id. Szögi Imre és neje eladták ótott József és nejének a Ballagitó dűlőben lévő 256 n. öl földjüket 4.32 K kat. tiszta jövedelemmel 553-20 pengőért. Ifj. jrdög Mihályné és társai eladták firdög istván és társainak a Zákány dűlőben lévő 5 hold 400 n. öl födjüket 10.65 K kat. tiszta jövedelemmel 2854 pengőért. Kasza János és társai eladták Peták Ferencnek a Kolb dűlőben lévő 630 n. öl földjüket 1.81 K kat. tiszta jövedelemmel 200 pengőért. Kreininger Málvás eladta Szél István és nejének a Barát dűlőben lévő 1560 n. öl földjét 5.89 K kat. tiszta jövedelemmel 830 pengőért. Szűcs Tmre eladta ifjú Szekeres Mihálvnénak n Szélpál dűlőben lévő 733 n. öl földjét 2.26 K kat. tiszta jövedelemmel 96 pengőért. özv. Tóth Ferenené eladta Tóth Rózáinak" a Debreceni ucca 9 számú házát 179 n. öles telekkel 2100 pengőért. Márton József eladta Törköly István és nejének a Tápéi-ucca 44. számú házát 213 n. öles tétekkel 2000 pengőért. Lapsánszki Ernő eladta Vass Ferenénének a Csongrádi-iugárut 46 számú házát 170 n. öles telekkel 6700 pengőért. Naggyörgy József eladta Vecsernyés János és nejének az Átokháza dűlőben levő 800 n. öl földjét 1 73 K kat. tiszta jövedelemmel 125 pengőért. Sánta József eladta Verebes Lőrinc, és nejének a Hosszu-ueca 31 számú búzát 100 n. öles telekkel 1100 pengőért. Nyolcvannyolc oladalas füzetben mindvégig harmadik személyben beszél az anya. Akkor ez volt az irodalmi sti'-us. Hiszen még a háború alatt is forradalmat jelentett az osztrák újságírásban, hogy a haditudósítók már első személyben mertek irni. A leánya igy szereoel; ^Baronesse Mary Vétsem«. ő maga: »die verzióéi felte Mutter*. »A mayerlingi tragédiát követő megdöbbenés első megiázó benyomása alatt, a katasztrófát követő időpontban lehetetlenné telték, hogy azok, akiket legközvetlenebbül \érintettek az események, leplezetlenül feltárják a teljes igazságot. Mindaz a borzalom, ami történt, készületlenül talá'ta a hozzátartozókat. Az első hirek lesujtóan hatottak, azonban még a legközelebbi családtagok is tájékozatlanok voltak a tekintetben, hogy voltaképen mi is történt Mayerlingben és az események ott hogyan zajlottak le? 1 tragédia nyomán felütötte fejét a rágalom és hírnökeit a nyilvános hírlapokon át elküldötte a közönséghez is. Ezekben a szomorú napokban a fájdalom szentsége tiltotta meg, hogy a hozzátartozók önmagukkal cs az élőkkel szemben kötelességüket teljesítsék. Ez a tilalom fennállott mindaddig, amig a halottakkal szemben a kétségbeesett gyásznak elég nem tétetett.« >•Minthogy ez már megtörtént, kötelességszegés lenne ngg a holtak emlékével, no ni az élőkkel szemben elvonni az igazságtól azokat a jogokat, amelyeik az igazságot megilletik. Kötelességszegés lenne a továbbbl tétovázás és bűn lenne megtűrni fává terebéh/esedését azoknak a különböző hamis beállításoknak és támadásoknak, amelyek nyomon követték a gyászos eseményeket.« dAz események, amelyek a mayerlingi kastélyban katasztrófában végződtelc, mindmáig féltő gonddal őrzött titkai maradták azoknak, akik immáron elköltöztek az élák sorából és ezekről az eseményekről a hátramaradottak csak később és csak részletekben sze-eztek tudomást. Bármilyen fdjdahms e részleteket most a nyilvánosság előtt kiteregetni, meg kell ezt tenni minden egyéb szempontra való tekintet nélkül. Meg kell ezt tenni azért, hogy megfékeztessék a rágalmaknak az a hadjá-ata, amely a halál fensége és a legrettenetesebb szerencsétlenség előtt sem borzad vissza és folytatja a maga gyászos mesterségét. Egyszersmind szembe kell stá'lni azzal a látszattal is, mintha csali egyetlen szempont is indokolttá tenné a titkolózást és valami ok forogna fenn, hogy a nyilvánosság elöl röstelkedve keVjen valamit is eltakarni. Ezék a szempontok teszik IcöteIvsséggé az igazságot, minden rendelkezésre álló bizonyítékkal együtt nyilvánosságra hozni. Az élőknek joguk van ehhez. A Halottak megérdemlik, hogy a vétkük nc tűnjék fel nagyobb bűnnek, mint amilyen tiz a valóságban volt.* E bevezetés után Vetsera Heléna bárónő memoárja nyomban rátérnek az események ismertetésére és pedig a következő szavakkal: t,A tizenhét éves Vetsera Mary baronesánek anyja házából való elcsábítását január u'olsó napjaiban a következő események előzték meg. Ezen események bekövetkezéséig a bárónőnek a legcsekélyebb gyanúja sem volt arra, hogy leányának személyes ARacznah uan szive! olcsó áron szép és jócipőt adni. Tavaszi férfi cipSujdonsáqaim már megint a legnagyobb meglepetést keltettek a föl öltözködő urak körében. iitrhláwlaAtfAtflom Rácz-cipő árban, formában, anyagban UIÜIClIlClClIClI. Nézze meg világvárosi kirakataimat. Kölesei uca 7.