Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-07 / 101. szám

Szombat, 1938. május 7. DÉLMAGYAROR SZAG 3 Jk A tanyai bérlők nem tűrnek semmiféle Izgatást A polgármester és a kissori bérlők érdekes beszédei a város és a földbérlők megértő viszonyairól a ma (A Délmagyarország munkatársától.) Pénteken délben a kissori és kjrályhalnii bérlők hata'mas küldöttsége jelent meg dr. Pálfy József polgármesternél, aki a küldöttséget dr. Csonka Miklós gazdasági tanácsnok társaságában a városháza • tanácstermében fogadta. A küldöttiség vezetői, •közlük Czöndör József törvényhatósági bjzottsági tag, elmondotok, bogy értcsülósük szerint a város 25 százalékkal emelni akarja a kissori földek bérét. öt évvel ezelótt, 1933J)an vették ki a bérlők ezeket a földbérletekel és huszonöt évre szóló bérle*j szerződést kötött velük a város. A jzeződés a város számára azt a jogot biztosítja, hogy 5 évenkint revideálhatja a béreket és azokat hozzájgazitfiatja a mindenkori helyzethez. Igaz hangoztatták a küldöttség vezetői —, hogy a gabonaárak az elmúlt öt év alatt lényegesen emelkedtek, dc a kissori bérlik főtermémje tzöló, illetve a bor, amelynek értékesítése talán nehezebb, mint volt a múltban. Ezenkívül az idén igen rossz termésre lehet e.sak számítani, a szőlő és a gvümölcs elfagyott. Éppen ezért arra kérik a várost, hogy ne éljen a béremelés jogával. tartsa fenn a régi béreket, vegye figyelembe azt. hogy a kissori bérlők mjnl dlig pontosan teljesitik fjzetdsi kötelezettségüket, só) régebbi bérhátralékukat is állandóan törlesztik. — Mi kiseprűztük magunk közül azokat az idegeneket — mondották akik azért jöttek közénk. hogy kihasználva a bérlők nehéz élet. viszonyait, éket "érjenek izgatásaikkal a bérlők és a város közé. Mi jól tudjuk azt, hogy a város érdekei azonosak a bérlőtársadalom érdekeivel éppen ezért fordulunk a város vezetőségéhez,' amj,kor valami bajunk kívánságunk, vagy panaszunk van, mert nein vagyunk hajlandók semmiféle politikai izgatást eltűrni. A polgármester hosi.zabb beszédben válaszolt a küldöttség vezetőinek. Szintén hangsúlyozta a város és a bérlőtársadalom érdekeinek azonosságát és örömmel állapította meg, hogy ezt a bérlők is felismerték. A városnak elsőrendű érdeke. hogy a várost földek bérlői meg tudják fizetni a földek bérét. amely igen számottevő tétele a város költségvetésének. A mezőgazdasági helyzet az elmúlt év alatt lényegesen javult, a bi'lők helyzete js jobbra fordult és örömmel alia fiija meg, hogy fokozódé t' a bérlők fizetőkészsége is. — A szegedi bérlőtársadalom már sokszor Tanújelét adta a város iránti szeretetének — mordolta a polgármester —, aminek egyik legfőbb bizonyítéka az. hogy BELVÁROSI MOZI Ma és mindennap A zendal fogoly Az United Atists millió dolláros vr]ágfitLnije, a főszerepekben RONaLD CO.LMAN, MaRY ASTOR és DOUGL.AS FA1RB \NKS. KORZÓ MOZI Szombattól keddig A szezon legszebb poétikus filmje 0 második asszony (Szerenád.) Willy Forst mesterrendező grandiózus filmje. A főszerepben: IGO SIM és HILDE KRAHL. Nézze meg ezt a filmkölteményt, soha nem fogja elfelejteni annak szcpséogit. hiába történtek a múltban ízgatási kísérletek olyan idegenek részéről, akiknek soha, semmiféle érzelmi közösségük nem volt Szegeddel, semmiféle komoly eredményt nem tudtak elérni, nem tudtak éket verni a város é$ a bérlők közé. Éppen ezért a város hatósága a legnagyobb jó. indulattal és szeretettel kezeli mindig a bérlők ügyét. Elmondotta ezután a polgármester, hogy az öt évvel ezelőtt megállapított bérek revíziójára feltétlenül szükség van. Ezt a revíziót végre is fogják hajtani, de ard s/ncs 25 százalékos béremelésről. Külön vizsgál. Tiak majd meg minden egyes bérletet és az uj béreket az összes körülmények mérlegelése Után a legnagyobb méltányossággal állapítják majd meg a bérlőkkel közvetlenül folytatandó térgya. lások utján. —© A város sohasem ellenségként áll szemben a bérlőkkel — fejezte be beszédét a polgármester — és meg tudja érteni a bérlők su'yos helyze'él. de a bérlőknek is meg kell érteniök azt, hogy bizonyos esetekben a városnak is lehetnek igen fontos érdekei. A bérlőküldöttség megnyugvással fogadia a polgármester beszédét, amely után dr. Csonka Miklós tanácsnok adott néhány felvilágosítást a bérlőknek. A földkérdés, az antiszemitizmus, a jogegyenlőség és az Idegenforgalom a „zsidójavaslal" vitájában Éles viták a Ház pénteki ülésén - Hétfőtől 8 órás üléseken tárgyalták a javaslatot Budapest, május 6. Viharos jelenetek között folytatták pénteken a Házban a „zsidó.javaslal" tárgyalását. A felszólalások során ismét éles felszólalások hangzottak el a javaslat ellen. A pénteki vita első szónoka M ü 11 e r Antal volt. Először Rassay Károllyal polemizált. Rassay felvetette azt a kérdést, miért nem ment a keresztény ifjúság kereskedelmi pályákra. E tekintetben megegyezik véleménye Rassay Károllyal. Sajnos, a múltban volt egy olyan hibás felfogás és magatartás, amiért a keresztény ifjúság az ipari és kereskedelmi pályákat nem kereste fel olvan mértékben, ahogy azt közgazdasági érdeke megkívánta volna. Ezután azt mondotta, hogy már rég el kellett volna határolni a fai és felekezet kérdését. Azt várja az igazságügyminiszlertől, hogy hozzon ötszázalékos numerus clausust. Az építkezések stornirozása. a bojkott, munkáseibocsájtások, hitelek felmondásával való ijesztgetések a faji szolidaritás megnyilvánulásai,— mondotta. Müller az ellenzék állandó közbeszólásaitói kisérve beszélt. A fajkeveredés kérdéséről beszélt ezután. Fábián Béla: Már a szerelembe is beleszól? Müller Antal szerint hires magyar családok ... nem akarja ezt a szót használni, fertőződtek meg... keveredtek a zsidósággal. Főleg a keresztény nők lettek feleségei zsidóknak. A javaslatot nem fogadta el. Határozati javaslatokat olvasott fel, nmelvekbon kérte a kormánvt, hogv vizsgál in felül n galíciaiak é'laninolgárságát. továbbá hajtson végre szigorít intézkedéseket a gazdasági élet egyes ágazalaiban. Makkai János volt a következő fele'1-, ló. Mindenekelőtt Rassav tegnani beszédére válaszolt. Igaz — mondolla —, hogy Gömbös egvik parlamenti beszédében revideálta a zsidókérdésben elfoglalt régebbi álláspontját, de nem kétséges, hogy egész életéhen fajvédő volt. Ezután azzal a kérdéssel foglalkozott, Kogy a zsidóság faj-e, vagv felekezet. Bár az ő véleménye szerint a zsidóság kétségtelenül faj, mégis igazságtalanság volna a hazai zsidóságot nemzeti kisebbséggé nyilvánítani, mert liilnvomó többségében csak magvar nvelven beszél és csak magyar kultúrával foglalkozik — mondotta M a k k a i János a továbbiakban. A zsidótörvénv rendezését csak törvénves uton lehet elkénzelnj. Foglalkozott a kíkeresztélkedések kérdésével is és megállauitolta. hogv bármilyen dátumot állapitanának meg határvonalúi, mindenképen előfordulhatnának igazságtalanságok. Elitéli azt a szemléletet, amely minden ba] okát a zsidókban látja. Hiszi, hogy a mai generáció ezzel a javaslattal olyat alkot, amiért a történelem Ítélőszéke előtt nem kell szégyclnie magát. F a r k a s István: De majd szégyelni fogják magukat! Makkai a javaslatot elfogadta. P e y c r Károly volt a következő felszólaló', aki megállapította, hogy a baj egyik oka az is, hogy a húszmilliós országra méretezett közhivatalok megmaradtak és nagy iömegeit kaptuk vissza azoknak a tisztviselőknek, akiknek helyesebb lett volna az elszakított területeken maradni és ott szolgálatot tenni a magyarságnak. Farkas István: Helytállani! Peyer Károly: A nyugdíjazások után s» legtöbb nyugdíjas ahelyett, hogv elkezdené nyugalmas életét, viruló közgazdasági tevékenységbe fog. Igazgató lesz, mozi- és trafiktulajdonos, közgazdasági vezérférfi. Azt hiszem, joggal követelhetjük, hogy legalább erre ,«z időre mondjon le nyugdijáról. Ha itt reviziót csinálhatnánk, 30—50 milliót takaríthatni* meg az állam. Felvetette ezután Peyer a kérdést, közhangulat teremtette-e meg ezt a törvényi? A magvar néppel mindig ellenkezett az antiszemita érzés. Miért nem enged a kormány annak a közhangulatnak, amelyet az termel ki, hogy három millió magyar földmunkás éhezik? — 'Az igazság az, hogy a zsidókérdésnek ilymódon való elintézése, ahogyan a javaslat is lervbevelte, olcsó és nem ütközik ellenállásba. Dc próbálkozna a kormány a nagyiparnál, vagy a nagy földbirtoknál. Kiválasztotta tehát a kormány azt a terrénumot, amelv nem mulat ellenállást, olcsó antiszemita jelszavakkal higitolla fel akcióját. Rámutatott arra, hogy Magyarországon nem mindig volt ilyen a hangulat. Appony i Albert, aki volt olyan nagy hazafi és keresztény, mint itt bárki, a Népszövetség egvik iiléséu egészen máskép nyilatkozott a zsidókérdéssel összefüggésben. A zsidóság bünéül róják fel, hogy nem asszimiláló-dolt. Tessék csak felülni a 22-es autóbuszra és hallgatni, hogv milyen nyelven bőszéinek. Miéit nem teszik itt fel azt a kérdést is. hogv a svábok nem asszimilálódtak Budapest közvetlen közelében. Pevcr ezután a névmagyarosítás keidé-