Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-04 / 98. szám

DPT MA GYÁR ORSZÁG Szer3a, 1938. május 4: = A DÉLMAGYARORSZAG REGÉNYE NEGY NEGYED MAGYAR LÁSZLÓ XJ Már nevetnek is, tréfálkoznak. Elgondoljuk, hogy milyen nagyot néznek majd oz < mberek, meg a gyerekek, amikor hazaér! íznek és kész ebéd várja őket. Jó ebéd. /sömlemorzsas, meg mákos tészta. Bálintné krumplit ad hozzá, Gebhardtné kamrájából kevéske tejföl kerül ki. Igazán fejedelmi ebéd lesz. — Hogy erre nem jöttünk rá hamarabbi — mondja áradozva Gebhardtné. Mezeinéé az érdem, — udvariaskodik Bálintné. — Az övé volt az ötlet. A négy asszony szivéből egyszerre kiköltözik a kétségbeesés, hogy helyet adjon az uj bizalomnak. Boldogok, hogy egymásra találtok, hogy szövetkezhettek egymással a mar reménytelennek látszó harc továbbvívására. Boldogok, mert társaikéban a maguk sorsát ismerték föl. Fölismerték sorsuk közösségét. — Most mi leszünk a városban a legnagyobb urak, — tréfálkozott Gebhardtné —, valamennyien három-három cselédet tar. iunk. Az ebéd nagyszerűen sikerült és "alán soha úgy nem ízlett, mint ezen a napon. — „Kollektív termelésből fakad a jólét", állapította meg nagy komolyan Matinák Mátyás, amikor értesült a történtekről. — Az asszonyok ösztönösen megtalálták fiz az utat, amelyen haladnunk kell, — mondta délután a lépcsőházban Mezei Vilmos dr. Bálint Ferencnek —, hiába, az aszz.ony ösztöne sokkal hamarabb fölfedezi az igazságokat, mint a férfiak értelme, hosszadalmas okoskodása. Azt hiszem, most mégis rajtunk, férfiakon a sor, hogy továbbfejlesz- tűk asszonyaink találmányát. Ezen az éjszakán nem volt veszekedés a hálószobákban. Béke és nyugalom borult mind a négy lakásra. Az asszonyok a várakozás boldog izgalmától nem tudtak elaludni. Várták a következő napot és fölkészültek az éjszaka nyugodt csöndjében a másnapi ebédfőzésre. 2. Bálinték lakásának ebédlője volt a tanácsí ozó terem. Itt ülésezett a különös vezérkar. Azért választották ki éppen Bálinték ebédlőjét, mert itt volt a legnagyobb asztal. Kényelmesen elfértek körülötte akkor is, ha a négytagú elnökség — dr. Bálint Ferenc, Gebhardt Péter, Mezei Vilmos es Mattnak Mátyás — bizonyos esetekben szükségesnek tartotta önmaga kibővitését és bevont más családtagokat is a tanácskozásba. Ha háztartási-, vagy konyha-ügyek kerültek napirendre, akkor az asszonyok voltak a szakelőadók. Sokszor megtörtént, hogy helyet kaptak a tanácskozó asztalnál az idősebb gyerekek is, Gebhardt Domonkos, a vasúti gyakornok. Mezei Árpád, a Textil legfiatalabb irodistája, Bálint Lilike az állástalan tanítónő és Matinák Rózsika, akire az egész szövetkezet úgy tekintett mór, mint Mezei Árpád menyasszonyára. Néha még a kisebbek is. Ha teljes ülést tartottak, akkor jelen lehetett mór minden csalódtag, de szavazati joguk csak a szülőknek és a nagykorú gyerekeknek volt. Eleinte mindenki tréfásan vette ezt a szövetkezést, de később, kiderült, hogy nincs rajta stmmi tréfálkozni való. Igen szép eredményeket értek el vele. Az egyes családok külön gondjainak súlya négyfelé osztódott és így rögtön elviselhetőbbe vált. — Viribus unitisl — adta ki a jelszót Mezei Vilmos és ettől kezdve így nevezték alakulatukat: Viribus Unitis Részvénytársaság. És egyre komolyabban vették a dolgot, egyre nagyobb jelentőségük lett az egyes összejöveteleknek, tanácskozósoknak. Komoly határozatokat hoztak, komoly terveket vitattak meg és hajtottak végre. Mindenki egyformán dolgozott. Kiosztották a szerepeket és a feladatokat egymás között. A kereskedelmi szellemet Mezei Vilmos képvi selte. Ö létt a Viribus Unitis kereskedelmi igazgatója. Dr. Bálint Ferenc városi összeköttetéseit érvényesítette a Hold-uccai közösség érdekében. Gebhardt Péter, aki vasúti kedvezménnyel utazgathatott, futárszolgálatokat teljesített. Matinák Mátyás volt a mindenes, segítőtársa a másik háromnak. A vállalatot természetesen nem jegyeztették be a cégbiróságnál, bajosan is tehették volna, hiszen ennek a vállalatnak csupán egyetlen élesen meghatározott célja volt: a négy család megélhetésének biztosítása. A cél szolgálatában felhasználtak minden alkalmasnak ígérkező eszközt és kihasználtak minden lehetőséget. Most éppen Gebhardt Péter egyik életrevalónak tetsző ötletéről folyt a vita. Gebhardt, hajdani vusútastársaitól megtudta, hogy a jugoszláv cigaretta remek üzleti lehetőségeket kínál. A régi bosMefropole Tiszta szobák. Szollá árak. Figyelmes kiszolgálás legkitűnőbb ételek Telejon : 138-950. Rákéczi-ut 58. AKAR? állandóan jó könyveket olvasni ^ Iratkozzék be a Délmagyarország kölcsönkönyvtárba nyák dohányok felejthetetlen aromájára emlékeztető jugoszláv cigarettákat és dohányfajtákat igen szívesen vásárolják azok, akik igazi dohányosok és különbséget tudnak tenni cigaretta és cigaretta között. A csempészek rengeteg trafikórut hoznak át a határon és nagyszerű üzleteket kötnek* A jugoszlávok exportcélokra félóron árusítják a legfinomabb különlegességeket és így, leszámítva a kockázatot, száz százalékos haszonnal lehet dolgozni. Szívesen lépnek öszszeköttetésbe a csempészek azokkal, akik vállalkoznak a csempészett trafik értékesítésére és örömmel engedik ót a haszon felét, ha megszabadulnak ettől a gondtól. Gebhardt Péter bevallotta, hogy a csempészek közül sokat ismer. Sok közöttük a volt vasútas. — Azt hiszem, — mondta az elnöki tanácsban —, hogy érdemes lenne foglalkozni ezzel az üzlettel. Bólint doktor a városi tisztviselők között szerezhetne vevőket, Matinák a nyomdászok és a munkások között, Mezei a kereskedőket láthatná el, én magam a vasutasokat, az üzletvezetőség tisztviselőit vállalom, bár ők jutnak a legkönnyebben jugoszláv trafikhoz. Mást mór nem is igen szívnak. Vállalom eznkívül szívesen az öszszekötö tiszt szerepét is. Bálint aggodalmaskodott. Azt mondta^ hogy ez jövedéki kihágás, fönólló törvényekbe, rendelkezésekbe ütközik, megkárositja a magyar államkincstárt. Ezenkívül veszedelmes is. Ha a fináncok rájönnek, rajtacsípik őket, nagyon súlyos bírságot sóznak rájuk. — Tulajdonképen mindenfajta kereskedelem illegális, — bizonykodott Mezei Vilmos Matinák lelkes helyeslése közben. — Nekünk utóvégre élnünk kell, az állam nem vállalkozik az eltartásukra. Állásunkat, keresetünket mindannyian elveszítettük. A mai viszonyok között nem is számíthatunk arra, hogy új álláshoz jussunk. A családunk eltartásáról gondoskodnunk kell. Még mindig tisz.teségesebb dolog csempészett cigarettákkal kereskedni, mint lopni, vagy rabolni. Én elfogadom Gebhardt úr javaslatát. — Én is — döntötte el az erkölcsi vitát Matinák és így Bálint egyedül maradt volna ellenzéki véleményével, ha közben nem gondol arra, hogy a két lányának ruha kellene, a fiának pedig kilóg a lába a cipőből. Hát megszavazta ő is a javaslatot. (Folyt. 1i«v.) Csongrád vármegye alispánjától. 2953—alisp. 1938. szám. Hirdetmény A mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet tagjainak választása tárgyában kiadott 114.-100— 1938. F. M. száma rendelet 27. §-ának (2) bekezdése alapján közhírré teszem, hogy a mezőgazdasági kamarai tigválasztásokkul kapcsolatban a gazdatiszti választói névjegyzék 1938. évi ápril's tó 28. napjától 1938. évi május hó 12. napjáig bezárólag terjedő 15 napra a vármegye levéltárában közszemlére tétetik. A névjegyzék a hivatalos órák alatt megtekinthető. A választói névjegyzék ellen a közszemlére tétel ideje alatt a m. kir. Földművelésügyi Miniszter urlioz címzett, de a hivatalomnál szóban vagy Írásban előterjeszthető felszólalásnak van helye. A jogosulatlan felvétel miatt bármelyik választó, a névjegyzékből való kihagyás miatt azonban csak niaga az érdekelt élhet felszólalással. Szentes, 1938. évi április hó 25-én. Dobay, li. alispán.