Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)
1938-05-29 / 119. szám
Vasárnap, 1938. május 29. DÉLM A GYARORSZÁG fi «i»i»aiiaé o««aBaaaanaaaaaaa«nanaaBaaanaaaaa«aoaaaB*MaaBnus()BaBUBaa«aaa*aaaaaa«ii>aiiaaaaaa>i«s»B«»aa:?aaa«aaa«''V iilMiiía iiaaatut ?:::: Ijjiiiiiiiilliiiilili Meleg magyar erdők, nagy égalju alföldi tájak és pittoreszk olasz tengeri képek közt Radnay József műtermében Piarista öregdiákok monstre találkozója A szegedi kegyesrendi gimnáziumban érettségit lelt volt tanítványok nagyszabású együttes találkozói ünnepségek keretében ünneplik meg az intézet jelenlegi épülete fennállásánál? ötvenedik és Dugonics András „Etelka" cimü korszakalkotó müve megjelenésének százötvenedik évfordulóját. Hogy ez mostre-találkozó a piarista nevelés és szélit ni müvéhez külsőségeiben is méltó és emlékezetes ünnep maradjon, remekművű „Dugó. nics-serleg" került felavatásra. Az öregdiákoknak cz a fényes összejövetele junius 11-én és 12-én zajlik lc az intézel végzett növendékei és a Piarista Diákzövetség együttes rendezésében. A 10, 20, 25, 30, 35, 40 és 50 éves jubiláris érettségi találkozói tartó volt tanítványok melctt az ünnepségeken cs a serlegavaló diszebéden résztvehet az Alma Mater minden volt növendéke. Erre a kivételes arányú találkozóra, mely bizonyítéka lesz annak az erős összetartozásnak és nemzelépitő szellemnek, amelynek eszméit ez az iskola mindig ápolta, — szeretettel hivja meg az öregdiák-társakat, a hatóságokat s a város társadalmát a rendező ség. Az ünnepség rendje a következő: junius 11-én: Az egyes évfolyamok külön társasvacsorája. Junius 12-én: reggel fél nyolc órakor az egyes évfolyamok gyülekezése az intézet dísztermében; bemutatkozás az igazgatónak és a tanári karnak. Nyolc órakor szentmise a fogadalmi templomban. Ezt követőleg az intézet dísztermében a nap jelentőségét ünnepi beszéddel méltatja az összes évfolyamok nevében dr. Muntyán István táblai tanácselnök. Utána dr. Kari János gimnáziumi igazgató üdvözli a találkozó résztvevőit. 10 órakor Dugonics András szobrának megkoszorúzása a Dugonics-téren. Ünnepi beszédet mond dr. Nagy Géza. Délben t órakor serlegavató ünnepi díszebéd az ujszegedi Vigadóban. A felavató beszédet dr. Gál László miniszteri tanácsos mondja. Délután 3 órakor városismertető autóbusz-körséta indul a városháza elől a találkozó vidéki résztvevői számára. Megli ivóigény lés, jelentkezés és minden felvilágosítás: dr! Tóth László ügvédnél, Petőfi Sándor-sugárut 21. Jégszekrények legolcsóbban részletre is. Kovács Mihály faárugyár, Csongrádi sugárut 3. sz. PÁRISI NGGY ÁRUHÁZ RT. SZEGED, CSEKONICS és KISS UCCA SAROK Fürdőcikkek Motor szemvédő celluloidból —.18 Szines gumifürdősapka —21 Napvédő celluloid szemüveg —.21 I Szines gumi fiirdőöv —28 Napvédő celuloid szemüveg, zsanéros —38 Vászon csónakázó sapka zöld ellenzővel —10 Szalma fürdő papucs — 18 j Szalma strand kuli kalap —68 : Maffia fürdöcipő —78 Xagyszélft strand szalma kalap —.78 Trikó úszónadrág kék, vagy fekete (számonként —.10 emelkedéssel)) 2-cs —.88 ! Csikós strand vászon táska — S8 I Szines strand szalma táska —88 I Gyermek napozó —.98 Strand short fejkendő, szemellenzővel — .98 Fonott fürdőköpeny öv —.98 Szandál fából bőr pánttal 22-28 számig P 1.28 Férfi fekete pamut fürdődressz P 1.48 TMvat gyermek fürdődressz P 188 Short nadrág szines vászonból P 1.98 Női szines fürdődressz kis szépséghibáM val P 2.78 Budapest, május 2S. A festőművészet tárgytalan, csak lelkiséggel, csak hangulat ihletettségében alkotó szuverén poétája a tájfestő. Nála nincsenek megkötöttségek, témaszerüségek, helyzeti adottságok. A tájképfestő igazi kóbor poéta, akinek minden ecsetvonása áhítat, minden témája Istendicséret, aki nem függ koráramlattól, divattól, megrendelő mecénástól: fest magamagának, kizárólag magamagának, azért, mert elragadta valamely Istentől való tájhangulat, erdönyugalom, kósza bárányfelhők játéka nagy síkságok fölött, vagy vihar... de mindig olyan valami, amit nem idézhet ember elő, ami tul van az emberi kisszerűségek n... Tájkép, amibe belekószálhat ugy egyedül, a maga mindenre rácsodálkozó és Istent mindenütt ott találó hangulatlejkével... Tájkép, ami a legnagyobb templom, ahol a legmeghittebben lehet imádkozni... Hát ez a tájfestő. Ha aztán egy ilyen művésznek jutunk cl a műtermébe, az a műterem tulajdonkép nem munkahely, ahol képek készüljenek... a kép kint cJkotódik a nagy, szabad ég alatt, vagy erdőmélyen, vagy viharfigyeléskor, vagy tengerpart-járáskor... mindenüt, ahol táj van és ahol ember nincs... Otthon pedig, a műteremben sorra előkerül a megélt élmények halmaza, tájkép tájkép mellé, ami aztán olyanná teszi az ilyen műtermet, mint amilyen egy verseskönyv az ember asztalán... Csomó költemény a napsütött magyar erdőkről, himnusz az Alföld hatalmas arányú egéhez, amelyen a habfehér bárányfelhő maga az Isten békéje, a viharggülevész meg kinyilathozó Isíenharag... Aztán szerelmi óda az olasz tengerhez, ami fölé azúr ég színesül és amin a táncolgató tajtékos hullámverések tarkabarka olasz halászvitorlásokat rengetnek... Hát ilyen a tájképfestő Radnai József műterme. Maga az ilyen művész is különös fajta ember. Könnyen örül, könnyen hisz... Könnyen boldog és könnyen vigasztalhatatlan... Arca mindig fiatal és mindig mosolygó és még a naptári évek elmorzsolódásaiból se veszi tudomásul, hogy a fejére árnyalt hajszürkeség annyit jelent, hogy elmúlik az idő, a fiatalság... Az ilyen művész valóban az a valaki, akiről Kiss József irta: »...a gnóniok fajából való vagyok én, a gnómok azok különös lények; nincs köztük fiatal, nincs köztük vén és ameddig akarnak, addig élnek...* Mint ahogy a költő is csak addig él, ameddig e'ég fiatal a felke a széplálásokra és elég öb'ös a hangja az önfeledt Istendicséretre.'..! Hát ekkora élményt jelent meglátogatni műtermében a tájképfestő művészt. Radnay József pikturája talán igy karakterizálható: fogékony impresszionizmus. Ugyanis vannak intim, szinte belső hatásúvá átalakult játszemlélctei, ahol egész a r ész let f i n oi os ágok Lg éli ki magát. Viszont vannak aztán nagy tereket befogó, isteni monumentalitást kereső tájproblémái, amiken a lázas ihletettség legszélesebb ccsetkezeűése már-már vizionáriussá teszi a képet, a mcgalkotott festményt. És ebbe a két technikai végletbe állítható a művész egész költői munkássága: 25 esztendő fejlődési ívelése és kulminációja egyaránt. A műterem falait teljesen beborítják a képek. Ugy van velük első látásra az ember, mint amikor egy verseskönyvet lapozgat keresztül. Itt szilikáosz, ott szókáosz. V költeménynek, mégpedig minden egyesnek, bizony neki kell ülni, hogy valóban megrengjenek a szavak, hogy valóban megcsillanjanak a szinek... Az ablakfelőli falfronton vagy nyoje-tiz erdőkép. Szindus, levegős, avaros igazi magyar cidök; egyikük a budai hegyek részeiből, másikuk Nógrádból. Friss erdöittatot árasztanak e:ek a mélységes magányok, ezek a napszivárogtató, madárdalos hangulatok. Messzi mélységük, sejtelmes távlatuk van és ahol elszürkül a távjati mélység, ahol kifogy a szem elől a kép, hát ott érződik a művész leik eres zke.é/e a nagy erdei Csönd varázslatától. Költő Iát csak erdőben ilyen távlatot, élő napsütést, élő Istenközelséget... amit aztán a művész festménnyé alkot. És e/.ek itt ilyen képek. A szemlélő aztán nagyobb csoportban alföldi tájfes'ményeket lát együtt. Szinte mindegyikük: «gy-«gy festőprobléma. Egyiknél messzire nyúló hatalmas horizontot csodálhatunk, másiknál a meglapuló föld felett égretornyozó óriási fejhőriadaJmat, az ilyen fételmces látványnak minden mo-<. nuinentális kifejezésével. Vannak a kevert friss föld- , röl, rajta messzi hátai látszó kis tanyáról festett költemények, majd ismét másikon novemberi dér szürkit bc fekete földet, sárga kazlakat... Aztán vannak nagy, elcsöndesedett alföldi téli képok, amiken elfekszik a szüzhó, dc amikről mégis hangosan érződik, hogy ezek az alföldi telek csak — jóízű, egészséges, zavartalan alvás, amiből nemsokára kiébred majd a munkaélet, a termőélet...! Hát ilyenek a művész alföldi tájképei. A harmadik * csoport* végre az olaszországi képek nagy galériája. E:eke:i ő a nagy látványosságok fölött ujjongó — Idegen, aki lelke mélyéig el van ragadtatva minden szinföl, minden különlegességtől, minden kedves pittoreszkségtöl. Le is fest lázas buzgalommal, nagy impressziv eröval minden szépet, ami eléje kerül. De ezek az olasz képek bizony minden vonalukban, minden meglátásukban csak a — /magyar festő lelkes csodálkozásai maradnak és egyszer sc tudnak meggyőződéssé, úgynevezett »enyém«-mé válni. A képeken rajtavillog a forró olasz ég, rajtaszinc cJi'? a tengerpart millió szlie és a velencei lagúnák súlyos architektonikus térszemlélete. Ezek a képek hűséges elbeszélései sokéves o'aszortszági impreszszióknak. Radnay József iziy való magyar táj festő-poéta, akinek alkotásaival minden nagyobb fővárosi tárlaton találkozhatunk, már két cs fel évtizede, és akinek sok-sok kcpe.müve diszi i urilakások falát csaki sok megbecsülést, kitüntetést aratott. ír. o.)
