Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-29 / 119. szám

Csütörtök, 1958. május 20. DÉLMAGYARORSZÁG 3 MAYERLING igaz története if • • • Hol is van az a Mayerling ? ..." Arról a két napról, amely eltelt Vetsera Mária eltűnésétől a mayerlingi tragédiáig, szószerint eze­ket irja memoárjaiban az anya; »Amikor Larisch grófné elmesélte, hogy Mary egy idegen fiakkercn a Rodeck üzletétől a Mü­chaclcrplatz irányába továbbhajtatott, ezt is mon­dotta az anyának: — »Maryt én vesztettem cl, nekem kell öt visz­ázahoznom. Kraus urat, a rendőrfőnököt jól is­inerem, engedd, hogy egyedül elmenjek hozzá. Bizalmasan közölni fogom vele azt, hogy mire gondolok. Csak pletyka származnék abból, ha Te mennél oda és Téged valaki meglátna a rend­őrségen.* A bárónő is ezen a véleményen volt, megje­gyezte azonban, jobb lenne, ha Taaffe grófot is in­formálnák arról, ami történt. Erre a megjegy­zésre azonban a grófné igy válaszolt: »Én nem megyek a grófhoz, mert könnyen hirbe kerülök... És azután megtörténhetik az is, hogy Taaffe elme­séli a históriát a famíliájának, ami azt jelenti, hogy holnap egész Bécs beszélni fog Mary eltű­néséről. A rendőrfőnök nem tartozik a társaság­hoz, jól ismerem, mindent megtesz, amire kérem, vigyázni fog arra, hogy az eset titokban maradjon és megbízhatunk abban is, hogy a császár sem fog semmit sem a dologról megtudni.* »Rövid idő inulva a grófné visszajött. Elmond­ta, hogy beszélt ugyan a rendőrfőnökkel, azonban nem tudott semmit sem elintézni, mert neki nincs joga ahhoz, hogy feljelentést tegyen. Ezenkívül azt is mondotta a rendőriönöfc, hogy ö ebben az ügyben nem tehet semmit, mert nem áll módjában a trónörökös magánügyeibe beleavatkozni. Csak az anya, vagy egy rokon te­hetnének feljelentést és a grófnővel mindjárt meg­beszélte a bárónő azt is, hogy délután a báróné fivérével isinét felkeresik a rendőrséget. Ez a má­sodik látogatás is eredménytelen maradt, a rendőr­főnök ugyanis Írásos és hivatalos feljelentést kért és a báróné fivére — alkalmasint Baltazzi Sándor — nem tudta magát elhatározni arra, hogy Írásos feljelentést tegyen. Még fennállt a remény, hogy Mary esetleg hazatér és a család előtt legfőbb szempontnak az eset titokbanmaradása lebegett. A rendőrfőnöknél való kétszeri látogatás közben La­risch grófné most már ismételten annak a gya­nújának adott kifejezést, hogy Mary eltűnése és a trónörökös között mégis kell csak valamiféle kapcsolatnak lenni. A báróné erre elmesélte, hogy szombaton, január huszonhatodikán mind a két leányával a német követség bálján volt. Tulaj­don-képen ezen a bálon vezették be Maryt a társa­ságba. Az anya észrevette, hogy a trónörökös gyakrabban legeltette szemét a leányán. A bálon 'ioyos gróf elmesélte azt is, hogy másnap vadászatok lesznek a Wiencrwatdban és e vadászatokon a trónörökös is résztvesz. Vet­sera Heléna elmondotta ezt Larisch grófnénak, mire az egyik cselédet elkü'díék a Hoyos-paiotába cs ott megkérdeztették a portástól, hogy megkez­dödtek-e már a vadászatok. A portás azt mondta, liogy gazdája, a gróf nem .ment a vadászatra. Közben arról beszéltek, hogyan lehetne megtudni, hol tartózkodik e pillanatban a trónörökös. La­risch vállalkozott rá, hogy ezt megtudja és ami­kor este visszajött a Vctsera-palotába, elmesélte, hogy komornáját, aki megbízható, ügyes és disz­krét, elküldte a Burgba és a komornának sikerült megtudnia, hogy a trónörökös szolgaszcmélyzctévcl Vtayerlingbe utazott...* >...flol is van az a Maue.rlinu?... — kérdezte tájékozatlanságot mutatva Larisch grófné* — és 1889 január huszonnyolcadikán este a Vetsera­palotában senki sem tudott feleletet adni erre a kérdésre. Ott még nem tudták ekkor, hogy Ma­yerling hol és merre fekszik... »A kővetkező napon, január huszonkilencedikén Vetsera Heléna báróné a fivcrcvel a rendőrségre hajtatott.* »,..Larisch grófné hirtelen. Drogramja ellenére elutazott Pardubitzba...* »A báróné Kraus rendőrfőnöknek elmondott mindent, ami anyai szivét nyomta, megjegyezte, hogy leánya rajongásának nem tulajdonított valami túlságos jelentőséget, most azonban, hogy Mary eltűnt a szülői házból és már egy éjszakát távol töltött, kezd más színben látni mindent. Nem tagadta azt se, hogy Larisch grófné ama véle­ményének adott kifejezést, hogy a baroness el­tűnése csak a trónörökössel lehet kapcsolatban. Mi lehet ez a kapcsolat? — az anyának erről sejtelme sincs. A rendőrfőnök láthatóan hitetlen­Hires szépasszonyok megcsodált arcbőrüket a régcn bevált nagyenyedt Kovács krém használatával érték el. Eltüntet­minden szépséghibát, az arc feltűnően üde, bársonysima, tiszta !esz. Elismerő levelek a világ minden Tészéből. NaDpali használatra sárga csomasrolásban száraz) Éjjeli használatra kék csomagolásban (zsiros) Figyeljen a védjenyre ! kedve fogadta mindazt, amit a bárónő az eltűnés­sel kapcsolatban a grófné előadása nyomán el­mondott. Ezt mondta: — »A grófné kocsisát kihallgattam, minthogy azonban titokban akarom a dolgot tartani, nem vettem fel hivatalosan jegyzökönyvet. Csak egy ivre jegyeztem fel a kocsis vallomását, bizonyod­nak tartom azonban azt, hogy ez az ember sok­Imi többet tud annál, mint amit elmesélt. Bizo­nyosnak tartom, hogy valakitől pénzt is kapott.* A rendőrfőnök egyszerre ezzel a kérdéssel for­dult a bárónéhoz: »Mondja meg nekem őszintén, bizonyos maga abban, hogy Larisch grófnénak hinni lehet?« A báróné igy válaszolt: » Semmi jo­gom nincs arra, hogy őt meggyanúsítsam. Tizenöt éves barátság füz hozzá.* A rendőrfőnök erre megjegyezte, hogy az esetben, ha a báróné felje­lentést tesz, két vagy három napon belül infor­málhatja majd a nyomozás eredményeiről. Dc csak abban az esetben, ha a nyomozás nem ütkö­zik a trónörökös személyébe. A rendőrség kö­zegeinek parancsuk van arra, hogy abban a pil­lanatban, amikor a trónörökös személye is bele­kapcsolódik az eseményekbe, a nyomozást azonnal hagyják abba. A bárónő megtelte a feljelentést, átadta leánya fényképét is a rendőrfőnöknek, akit megkért arra, hogy az egész esetet szigorú titok­ként kezeljék.« »Egy re növekvö nyugtalanság és aggodalom lett úrrá az anya lelkén és a báróné végre meg­fogadta, hogy a ház egyik barátjának tanácsára előbb a miniszterelnököt, majd közvetlenül az uralkodót keresi fel. Taaffe gróf, Ausztria mi­niszterelnöke nyomban fogadta őt és közölte vele, hogy Mary eltűnését a rendőrfőnök jelentette már neki. Azt is mondta a miniszterelnök, hogy este családi ebed van a Burgbun, ff Meghűlésnél ^sx ASPIRINfe-H tablettak ahol a trónörökösnek is meg kell jelennie. Ha' .Rudolf eljön, akkor sok mindent meg lehet tudni, viszont, ha a trónörökös távol marad a családi összejöveteltől, akkor tovább lehet nyomozni. Be* szélgetés közben Taaffe gróf kezébe vette ugyanazt az ivet, amelyet Vetsera Heléna Kraus rendőrfő* nőknél látott és amely a grófné kocsisának a val* lomását tartalmazta. A kocsisról a miniszterelnök ugyanolyan véleményt mondott, mint a bécsi rend* őrség elnöke. Amikor a báróné megjegyezte, hogy | talán helyénvaló lenne jelentést tenni az esetről a felségnek, a miniszterelnök elhárító mozdulatot tett a kezeivel. »Hova gondol? — mondta a gróf — mi történne akkor, ha jelentést teszünk! és a végén kiderül, hogy mindaz, ami a jelentés* ben van, nem igaz. Én az állásommal játszom...* A bárónénak arra a kérdésére, vájjon lehetséges lenne-e, hogy Taaffe gróf maga beszéljen a trón. örökössel, a miniszterelnök kijelentette, hogy kü* lönben sincs jó viszonyban Rudolffal és az ki* kérné magának, hogy a magánügyeibe avatkoz* zanak. A báróné elmondotta még, hogy a rendőr* főnök hogyan nyilatkozott Larisch grófnéről, de a miniszterelnök olyan kijelentést tett, hogy ofj grófné minden tekintetben megbízható. — s Mindeneset re — folytatta tovább .a gróf —* helyesen cselekedett volna a grófné, ha egyenesen a császárnéhoz megy. Eltekintve attól, hogy a császárnénak közeli rokona, Erzsébet az egyetlen személy, aki, feltéve, hogy Rudolf és a baroness között van valamiféle kapcsolat, rá tudná venni a fiát arra, hogy az ilyen dolgokkal hagyjon fel.*' A kihallgatás végén azt mondta a miniszterelnök,! hogy estére tölbbet tudhatunk. Amennyiben Rudolf nem jön be a Burgba, vagy ha bejön és nyomban visszamegy Mayerlingbe, akkor nincs minden rend* jén. Ez esetben a miniszterelnök intézkedik, hogy a detektivfőnök utazzék ki Mayerlingbe, jóllehet az eset igen kinos.« »A legfontosabb — ezekkel a szavakkai bocsáj* totta el Taaffe gróf, Ferenc József miniszterei* nöke elfogadó szobájából Vetsera Mária aggódó anyját —, hogy az esetet titokban tartsuk. Az én, diszkréciómról meg lehetnek győződve. Ügyeljenek! azonban arra, hogy idegenek ne tudjanak meg semmit...* • »Csak a következő nap reggele hozott meg* Pünkösdi HRRISNYflRRBK I Reklám -.88 | EMU1.281 | Hiiunű ihíhosébTÍI mmm 2-1 kishibás •• I Leheieiláiyoi '290 M kristálytiszta fcsVV LÖMPEL és HEGYI Tisza Lajos körút. Püspökbazár épület.

Next

/
Oldalképek
Tartalom