Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-25 / 116. szám

DÉLMAGYARORSZAG Szerda, 1938. május 25. Politikai napilap XIV. évfolyam 116. sz. „Országunk Isíápja" Megilletődött hálával, Kozsannázö lélek­kel köszönti az ország népe a pápa követ­jét. Nemcsak a katholikus egyháznak ünne­pe az, ami most Budapesten az eucharisz­tikus kongresszussal végbemegy, — ünnepe az egész nemzetnek és az egész ma­gyarságnak. A világ egész nyilvános­sága előtt mutatkozik meg ez a kis ország s azt mutatja fel, ami benne érték és — hinni akarjuk —, örökkévalóság legalább a földi törvények s az emberi szemlélet sze­rint: ragaszkodás a vallás kultúrájához és a kultura vallásához, ragaszkodás a rend pillé­reihez s ahhoz a civilizációhoz, mely a pol­gárosultságnak, a társadalmi konszolidált­ságnak nemcsak egyik feltétele, de levegő­je is. A katKolicizmus nagy ürvnepe a nemzetnek is nagy ünnepe. A nemzeti érzés, a nemzeti kötelesség össze fogja a vallások és felekezetek tagjait közös munká­ra és közös misszióra. Az egy igaz Istent imádhatjuk akármelyik templomban, egy Istennek segitségéért könyörgünk és egy nemzetnek megsegitéseért fohászkodunk. A templomok nem állithatnak közénk különb­ségeket, ha a könyörgések célja és útja azonos. A nemzet tagjai nem idegenedhet­nek el annyira egymástól, hogy egyik, vagy másik vallás belügyériek tekintse világra­szóló megmozdulásait ís. Szent István szent­je nemcsak a katholikus egyháznak, szentje a magyar nemzetnek is. Nemzeti szent s a nemzet szent nagyjának őszinte és ben­sőséges tisztelet jár nemcsak a katholikus egyház, de minden magyar részéről. Nem vállalhatjuk azt a feladatot, Kogy egy vezércikk csigahéjával kimerítsük az ér­demeknek tengerét, ami Szent István törté­nelmi nagyságát ringatja majd egy ezredév óta. A keresztény és nemzeti po­litika Szent Istvánnal kezdő­dött s az utódokra'csak az a feladat várt, hogy ezt a politikát a maga tisztaságában és emelkedettségében őrizzék meg s adják tovább az utánuk következőknek. S ha most egy pillanatra magunk elé idézzük a kilenc évszázados multat, az egymás sarkába lépő, vágtatva rohanó események egy tanulságot mégis adnak: a nemzet akkor volt nagy, r.mikor hűséges maradt a nagy király taní­tásához s a nemzet a sülyedés útjára akkor tévedt, amikor álpróféták a szentistváni ha­gyományok útjáról leterítették. „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga," — fo­hászkodott ez az elárvult magyar nép szent királyához, amikor az „országunknak istáp­ja" nem volt más, csak a nagy királyra való emlékezés. Kilencszáz eves keresztény cs magyar kulturát tár a nagy világ elé most ez a kis ország s ez a kilencszáz éves keresztény mult s az ezredév, ami a honalapitástól már bőséggel telt el, hatal­masabb jogcíme a világ előtt a magyarság minden történelmi kívánságának, mint gaz­dasági érdek, vagy a do ut des - szövet­ségeknek egész halmaza. Azt látjuk, hogy a világon szerte két erő rendezkedik be államhatalommá: a kereszténységnek és a nemzeti érzésnek etreje. Boldogok lehet­nénk, hogy nálunk ez a történelmet formáló erő nem áll egymással szembe, hanem szin­te egymással vetélkedve erősiti az állam hatalmát es a társadalom alkotóképességét. Milyen példótlan botorság, az erőnek milyen őrült tékozlása volna, ha most mi magunk állítanánk szemben ezt a két erőt s a bal­kezet arra kényszeritenénk, hogy harcoljon a jobb ellen, a jobb lábunkat arra használ­nánk, hogy gáncsolja el a bolt. a nemzetek lehetnek kiskorúak, lehetnek irigyek és gyű­lölködők, de nem lehetnek őrültek. Már pe­dig őrültség volna, ha mi a magunk gyönge­ségében és kicsinységében egymással szem­beállítanánk azokat, akik pgymással kezet­fogva, egymást vezetve és támogatva tudtak történelmet csinálni ezer éven keresztül en­nek a kis népnek. Ma Budapest felé fordul a világ katholiku­sainak lelke, az egész világ keresz­ténysége ünnepli ma a keresz­tény magyarságot. A pápa követét mélységes alázattal fogadjuk, de a pápa kö­vete is mélységes elismeréssel magasztalja a magyar katholicizmusnak történelmi érté­keit. A nemzetnek és a pápaságnak ez a szívbéli találkozása teremtse meg rene­szánszát ennek a nemzet történelme folya­mán összefonódó szeretetnek s a római pápa a maga földöntúli tekintélyét, fölmér­hetetlen, térdre kényszerítő erkölcsi hatal­mát ne tagadja meg ettől az elszerencsétle­nedett kis országtól. De a magyarság le­gyen, lehessen mindig méltó Krisztus hely­tartójának szeretettel teljes érdeklődésére és támogatására. S ennek a nemzetnek nem is kell uj uta­kat keresni, csak folytatni kell azt a nngy útépítést, aminek irányát első nagy királya felölte ki a szeretet, a türelem és hűség örök igéivel. S ha kilenc évszázad nem volt elég a nagy király tanításának valóra váltására, vállaljuk azt a kötelessé­get, hivatást s ha kell: missziót, hogy test­té válni segítjük azt, ami kilenc évszázadon keresztül testetlen tanitás maradt a szent in­telmekből. Szent István királyságát csak Szent István tanításával lehet újra egésszé varázsolni s a szétszakadt magyar lelket csak a szentistváni hagyományok engedel­mes követése forraszthatja össze újra. London és Párti tevékenysége elhárította a katasztrófát A cseh válság továbbra is fennáll, de a helyzet enyhült - Bizakodó várakozás Henlein és Hodzsá tár­gyalásai után Prága, május 24. Hétfőn — mint ismeretes — megtörtént az első találkozás Hodz&a mi­niszterelnök és Henlein között. A megbeszélés két és félóra ho^zat tartott. Általános az a vélemény, hogy ez a találkozás fordulópont a cseh belpolitikában. A szudétanénietck sajtó­rodájának közléise szerint. Hodzsa és Henlein találkozóján csupán tájékoztató megbeszélés­ről volt 6zó, amely a politikai helyzet tisztá­zására vonatkozott. Elhalasztották a kérdés tárgyalását éppen ugy, mint K-rofta külügy­miniszternek kedd délelőttre tervezett külügyi expozéját. Henlein elutazott Prágából Prága, május 24. A szudétanémet párt közli; Henlein elutazott Pj-ágából Hodzsa mi­niszterelnökkel cs a kormány illetékes tag­jaivá] a szudétanémet parlamenti képviselői tartják fenn a kapcsolatot a hétfői közlemény szellemében, amelyben a szudctanénietscg a normális helyzet helyreállítását követeli, Szudétanémet körök véleménye szerint, Henlein és Hodzsa miniszterelnök megbeszé­lése nem hozLa meg a várt enyhülést. A szu­détanémet vidék különböző részeiből, különö­sen pedig a határvidékekről, ujabb összeütkö­zésekről érkeznek jelentéseit. fnyhUlls London, május 24. A londoni német nagy­követ délután megbeszélést folytatott Haliftíx külügyminiszterrel. A megbeszélés Csehszlo­vákia helyzetére vonatkozott cs megerősi* tette azt a tegnap óta uralkodó benyomást, hogy enyhülés állott, be, különösen Henlein cs a Prágai kormány közötti tárgyalások meg­indulása óta. London London, május 24. A Reuter Iroda és a Presse Assotiat'On egybehangzóan jelenti, Londonba érkezett értesülések arra mutatnak, hogy a cseh események határozottan biztató irányban fejlődnek. Az elmúlt 24 óra folya­mán nem merült fel ujabb előterjesztések szükségessége az egyes államokban akkreditált angol diplomáciai képviselők részéről. Ossusku Prágába utazott Paris, május 24. Ossu$ky párisi cseh kövei, akj hétfőn este megbeszélést folytatott Bon vet francia külügyminiszterre], délután Prágába utazott és ott tárgyalni fog a cseh kormány­nyal. Páris bizakodó Parisból az a jelentés érkezett, Imgy a han­gulat. a közcpeUrópaÁ kérdpsben bizakodó. A fi-ancia fővárosban is kedvezővel' mondják a Hodzsa—Henlein találkozót. Erről a találko­zóról a párisj c^eli követ, tájékoztatta Bonnet külügyminisztert. Francia politikai köröket, Szovjetoroszország, Lengyelország és Olasz­ország állásfoglalásán kivül nagymértekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom