Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-19 / 111. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Csütörtolc, 1938. május 19. « közvélemény szemébe. Kélsziuü játékul folytatnak. Csoór Lajos helyesli azt az indítványt, bogy a közigazgatási bírósághoz panasszal lein ssen fordulni a belügyminiszter intézkedése ellen. Sulyok Dezső: Szálasiék alkotmányában benne van a közigazgatási biróság? Csoór Lajos: Szálas! visszavonult a politikai szervezkedéstől, felhagyott az egész dologgal. Csoór Lajos: A törvény ellen vétőkkel csináljanak, amit akarnak, csukiák be őket, akasszák fel. égessék el őket! Dulin Jenő: Hagyjuk a máglyát! Egyezzünk ki dtévi lccsukásban. (Nagy derültség.) Rajniss Ferenc arról beszélt, hogy kevés olyan aktiv magyar politikus van, aki a múltban különböző titkos társaságoknak nem volt a tagja. Ez a rendelkezés a politikai pártok életében tökéletesen uj állapotot teremetett. A különböző egyesületekben ünnepélyes fogadalmat tettek az emberefí. Rassay Károly: fi most nuijd megszűnik. Rajniss: Ennek a törvénynek csak átmeneti időre lehet haszna, nagyon kuláns keze'és esetén is. Rupcrt Rezső: Valami üdvös hatása mégis lesz, mert a képviselő ur hangja is megszelídült egy kicsit. >i Nem igaz. Nem Igaz' Bródy Ernő személyes megtámadtatás elmén szólalt fel: Hubay Kálmán azt állította, hogy a »Demokrácia« páholy tagja vagyok, fin már akkor mondtam, hogy cz nem igaz. Én semmiféle szabadkőműves szervereiben részt nem veszek, tag re ni vagyok, semmiféle titkos társaságban helyet nem foglalok. Mielőtt egy képviselő ebben a Házban bárkiről áll|t valamit, győződjék meg annak igazságóról! Ugyancsak személyes incgtámadtatés cimén szólalt fel Sulyok Dezső: — Hubay Kálmán azt mondotta, hogy cn a pápai vöi'üsörscgnél voltam a kommunizmus alatt előadó. Ez az állítás már megjelent. Ennek a pártnak a mentalitására jellemző, hogy a cikkben foglaltak valótlanságáról már előre is meggrözödiek és ezt kövotöleg mégis megírták niint tényállitáisf. 1918 novemberétől kezdve a csendörtisztl tanfolyam hallgatója voltam. A kormányzó ur 1935-ben tartalékos főhadnaggyá nevezett ki. Ezzel az ügy minden jóhiszemű cs tisztességes ember előtt lc van tárgyalva. Az ülés végén Horváth Ferenc a föMmivclósflgyi miniszterhez interpellált a németországi mezőgazdasági munkásKzerződtctésekről. Az ülcs ucgyedhárom órakor ért véget. Tiltott műtétek miatt ujabb 2 évi börtönre ítéltek egy volt orvosszigorlót (A Délmagyarország munkatársától.) Jelentette a Dó:magijarország annakidején, hogy a szegedi rendőrség letartóztatta Incze József U esztendős volt orvo$ezigorlót magzatelhajtás gyanúja miatt. A rcudórségro bizalmat) bejelentés érkezett, bogy a volt orvogszigorló ujszegedi. lakásán áldott állapotban levő nőket logudi ós szolgálataiért honoráriumot fogad cl. Inezo József nem ekkor került először rendőrkézre, előzőleg is leleplezték cs a biróság másfélesztendei börtönre ítélte. A nyomozás sorún megállapították, hogy Iricz© József a börtönből való kiszabadulása után js folytatta üzclniejt. A szegedi törvényszék Ungváry-tonkce^ most vouta felelősségre a volt orvo6szigorlót. Az ü?yégz indítványára a biróság zárt tárgyalást rendelt, el. Az itélet kihirdetése után Ungvárig János tanácselnök engedélyt adott az itö'et közzétételéte. A biróság megállapította Incze József bűnösségét magzatelhajtás bűntettében éta a volt orvogszigorlót kéteszttnde.i börtönre Ítélte. Az ítélet nem jogerős. A kisteleki gazda és a 14 éves lány Először háromévi fegyházra iíéllék, szerdán hilelséríésérí félévi börtönt kapott (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék Sároy.tanácsa szerdán tárgyalta Lestár Inire kisteleki gazdálkodó ég társai hitelscrtési bűnügyét. A középkorú gazdálkodó egy 14 éven aluli leány miatt került tulajdonképen a törvényszék elé, sőt a bitelsértdsi ügyön kivül van egy súlyosabb ügyo is, amelyben már két fokon elmarasztalták A szerdai főtárgyalás adiatajból a következők derültek ki. Lestár Imrének megtetszett egv kistelekkörnyékj loánv, akj azonban még 14 éves korát som töltötte be. A gazdálkodó barátságot kötött a tapasztalatlan leánnyal és ennek a barátságnak következménye is támadt. Lestár Imre ellen, amikor a dolog kiderült, eljárás indult az ügyészség indítványára és a törvényszék három esztendei fegyházra itélte, a tábla is helybenhagyta a büntetést. Ez az ügv jelenleg a kúria előtt fekszik és nemsokára vég-'cgesen dönt benne a legfelsőbb biróság. A leány aPja, mjnt a leány gyámja azonban kártérítési pert is indított a jámódn gazdálkodó ellen és a pert különböző fórumokon keresztül meg js nyerte. A biróság jogerősen kötelezte Lestárt, hos-v a leánvnak 800 pennöt fizessen meg erkölcsi kártérítés címén. De per indult ellene gyermektartásért is cs a bíróság ebben a perben is elmarasztalta Lestárt kelengveköltségekben. azonkívül liavi 10 nppgő gverektartás megfizetésében. Mielőtt Pzonbai még minderek megtörténtek volna, Lestár gondolva az elkövetkezendőkre, igyekezett megszabadulni minden niogfogható vagyonától. Ez sikerült is neki, amennyiben valósággal szétszórta ingóvagyonait, ingatlanait pedig megterhelte. Ka6za József nevü rokona, kisteleki italmérő javára engedélyezett jál°8Í°ggaL Ilyenformán a leány egyetlen fillért «em kapott kézhez egyik peréből kifolyólag sem. A szerdai főtárgyaláson a vádlottak padjára került, Les tár Imrén kivül felesége é% Kne:a József is, mert a'vádirat szerint jógzágaif feleségére Íratta át, Kasm József követelése pedig a vádirat szerint, fiktív volt. Kasza ugyan azt álHtotfa, bogy rnár kilenc esztendő óta tartozott, neki Lestár fi ezért kapott zálogjogot az ingatlanaira.. A törvénvszék előtt mind a három vádlott tagadta bűnösségét. Legtár azzá] védekezett,, hogy amikor ezeket, a vagyonjogi intézkedéseket megtette, még ceak fogalma gom volt, arról, milyen következményei lehetnek ügyének. Azzal ig védekezett, hogy gazdaságát teljesen feloszlatta. cjjéj-t volt szükség a megtelt intézkedésekre, de elmondotta, hogy aniijo még van, obiról i,s ki tudja fizetni a leányt. A törvényszék dr. Golt.ner Dénes ügyész vádbeszéd© ufián bűnösnek mondotta ki Lestár Imrét h Jelsértés bűntettében ég ezért k/tthónani börtönre itélte. Lostár Imrénél ég Kasza Józsefet bífelsértés verséire miatt eay-cnyhön'ipi fogházra itéllc. Az Héjét nem jogerős. A szegedi csecsemővédelem a Stefánia Szövetség eredményes munkájában (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi Stefánia Szövetség szombaton tartja évi közgyűlését. Ismét egy eredményekben gazdag esztendőt zár lc a szegcdi szövetség, aine.ynok munkájába érdemesnek tartjuk közclobbről is betekinteni. Szeged területén öt védöintézet működik: a Párisi-körut és a Kossuth Lajos-eugárut sarkán van a központi védöintczct, a többi a Ká]vária-téren, a gyermekklinikán. Újszegeden a nienbelyépülefben ég a Somogyi-telepen. Azonkívül még három működik a tanyákon, Alsó- és Felsőközponton, Vároetanyán. A bo< területi védőintézel ben 11 védőnő és 8 orvog végzi munkáját. Hamarjában esak egy számot ragadunk ki a védőnők munkájának szemléltetésére. A mult évben 26 czcr védőnői látogatás történt, amiből 23.361 cpik a csecsemőkre és gyermekekre, a többi az anyákra. 1384 csecsemőt vett gondozásba a. Stefánia, ami feltűnően magas szám, ha figyelembe vesszük, hogv az anyakönyvi hivatalban bejelentett élveszületések száma is aüg több: 1389. A Stefánia gondozottjaj között azonban igen sok a vidékj js, akik a környékből jönnek be a klinikára, vagy a kórházba. Soknál később megszűnik a Stefánia gondolása, a szülőkanyagi viszonyaiknál fogva nem szorulnak rá, sokan azonban állandó gondozást vesznek igénybe továbbra is. Az állandóan gondozott, csecsemők száma 818, vágyig az összes c«c" csemök .19 százaléka. A mult évben javult a csecsemők halálozási arányszáma. Egv éven aluli korban meghalt, 180 csecsemő, 12.9 százalék. Az országos arány 13 százalék, a szegedj csecsemőhalálozások száma tehát valamivel kedvezőnek mondható, annál is inkább, meri Itt a klinikákon ég kórházakban elhalt vidéki csecsemők lerontják az arányt. Fontos missziót teljesít Stefánia szociális téren is. Sok szegénysorsu szülönőnek nyújtottak segítséget a vándorládákkal, vándorkelengyékkel és az egyéb különböző segélyekkel. A vándorládát és vándbrkelengyét kölcsön kapják a szülőnők. A vándorládában ágynemű, edények ós szükséges eszközök vannak, amiket később vissza kell adni. _ 22.9 vándor kelengyét kölcsönöztek kj 6—8 hónapi időtartamra, amelyeknek legnagyobb része "em is került vigsza, mert, a szegéuysorsu anyák nem tudtak mást venni csecsemőiknek é6 a kölcgönkelengyét 6—8 hónap a]alt, teljesen elhasználták. Ezenkívül "ruhanemű-, élelmiszer- ég pénzsegélveket is kaptak az anyák. .Az öt, intézet mellett működő négy tejkai nihón a csecsemők részesültek teisegélybo", öesezosen 119'2-en, kiadtak 31.118 lejadagot és a város népjóléti hivatalától kapott 5200 literre) együtt 28 ezer liter tejet. Ma Ulár alig van anya, aki valamilyen formában igénybo ne venné a Stefánia segítségét. — Az egyszerű nép között Ts kiveszőben van a l»abnna a kuruzglás, nem hallgatnak már az öregasszonyokra az orvosi segítségre szoruló anyák — mondja Simák Erzsébet vezető védőnő. Az anyák megértik ós megbecsülik a Stefánia munkáját és nagy számban keresik fel tanácsért gyermekük egészségügvi gondozásár5*. táplálására vonatkozólag. Azt a céít szolgállak a középiskolai képesítéssé] biró, védőnői tanfolyamot végzett I védőnők látogatását ís. akik sokszor meg a t hatóságoknál is eljárnak a család ügyeiben.