Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-17 / 109. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Kedd, 1938. máius 17. A DÉLMAGYARORSZÁG R Í G l N Y Í NEGY NEGYED a makó v. 17. Vasárnap le»z © makói városrendezési előadás. Birbuu'er Virgil építészmérnök, városrende­zési tanács tagja Makón előadast tart városren­dezési problémákról s ez alkalommal ismétli ere­deti elgondolásait Makónak, mint mintaszerű ai­fS-ldi gazduvarosnak továbbfejlesztéséről. Az ér­dekes elhullást eriglctilcg szombatra tervezték, minthogy azonban Birbauer Virgil szombaton Hódmezővásárhelyen tart előadást, makói sze­replési vasarnapra marad. Vasárnap délelőtt 11 urai kezdettel a városháza nagytermében lesz az előadás, amely ingyenes. Anyakönyvi hirek. Házassági a jelentkeztek: Varga István Galamb Ilonával. Elhallak: özv. Dán Jánosné Bors Julianna 77 éves (Szent János­tér 25.),JAndó Istvánné Kiss Matild 25 éves kun ágotai lakos a kórházban, Patócs Ferenc 45 éves kiszombori lakos a kórházban, Gera Sanmelné Szirbik Erzsébet 67 éves (Kossuth-ucca 47.), özv. "zilúgyi Ferencné Király Julianna 71 éves a sze­gényházban. M Rendőri hirek. Gallovich Mária Révész­ueca lt szám alatti lakos feljelentést tett a rend­őrségen ismeretlen tettes ellen, aki tegnap délután besurrant nyttvahagyott lakásába és egy ébresz­tőórát ellopott. — Kerekes István Hédervnry­uccni piaci árus kocsijáról ismeretlen tettes lelop­ta a gazda télikabátját. — Hétfőre virradó éjszaka özv. F ischer Ferdinándné Kossuth-ucca 5. szám alatti udvaráról 5, Telek János Bécsi-uceai lakostól két tyúkot elloptak. Gyanns tüzeset. Hétfőn délelőtt Makón a Jó­fcai-uoca 1. számú háznál, amely Diós Tstván tu­lajdona, tűz támadt. A szomszéd ház kerítése mel­lett felhalmozott csutkarakás gyulladt ki, amit a kivonult tűzoltóság percek alatt eloltott. A tüz­eset az első pillanatban már gyanús volt s a hi­vatalos vizsgálat is megállapította, hogy gyújto­gatás történt. A rendőrség most keresi a gyujto­gntót, de egyidejűleg a károsult gazda ellen is megindították a kihágás! eljárást azért, mert köz­vetlen a szomszéd kerítése mtllé halmozott fel gyúlékony onyngot. rjraválasztották n Gazdasági Egyesület veze­tőségét. Vasárnapi tartotta a Makói Gazdasági Egyesület tisztujitó közgyűlését S. Bálint György elnöklete alntt. Nagv Ernő ügyvezető el­nök adott részletes beszámolót a mandátumát visszaadó egyesületi tisztikar és vezetőség bárom éves működéséről s a gazdnérdekok védelmében. | nz egyesület fejlesztésének szolgálatában végzett munkásságáról. Az egyesületet 3 évvel ezelőtt 15 ezer pengő adósság terhelte, amely három év nlnlt 2500 pengőre csökkent. Szuly Elemér marni titkár n kecskeméti mezőgazdasági kamera' elismerését tolmácsolta s megállapította, ho^y a kamara-területén a makói gazdasási egyesület ve­zetése, eredményes működése példát adó. A köz­gyűlés megjelent tagjainak bizalma osztatlanul megnyilvánult a régi vezetőség melleit s a le­lépő elnökségnek, valamint vitéz Galamb Sándor korelnöknek választási aiánló javaslataival szem­ben egybnngu közfelkiállással választották újra* meg a régi elnökséget és vezetőséget. A válasz­tással kapcsolatos felszólalások, üdvözlések és programadások után vitéz G' a T a irt b Sándor in­ditvánvdra kimondotta n közgyűlés, hogv 500 pen­gős tanulmányi nlnpot létesít gnzdnifjak számára. Hivatali szünet május 30-án. A belügyminisz­ter rendelete értelmében az eucharisztikus kon­gresszus ünnepségéire Való tekinteltel május 30-án az összes állami és önkormányzati hivatalokban szünnap lesz. A Történelmi és Régészeti Társulni iilése. Va­sárnap közgyűlést tartott n Csanádmegvei Törté­nelmi és Régészeli Társulat. A közgyűlés tudomá­sul vette nz előterjesztett titkári jelentést, majd a mezökovácsliázui határban tervezett ásatásokra 600, a makói vöröskereszt melletti régészeti kuta­tásokra pedig 100 pengő költséget szavazott mt g Ezután újraválasztotta a közgyűlés az egvesület tisztikarát s- Csepregi Imre dr. alelnök me-! ieg szavakban méltatta a betegsége miatt távollevő és ulraválaszlolt Tnrnay Ivor ny. alispán, tár­sulati elnök érdemeit. Megtört szívvel tudatjuk szeretet leg­j iobb apa, lestvér és sógor Kakusil János | tl éves korában rövid szenvedés ulán el­hunyt. Drága halottunk temetése május 18-án d. u. 5 órakor a felsővárosi gyévi 1 temető ravatalozójából. F.ngrsztelő szentmise 18-án reggel 7 | órakor a felsővárosi templomban ic'sz bemutatva. GYÁSZOLÓ CSALÁD. j Megtört szívvel tudatjuk szeretet leg­j iobb apa, lestvér és sógor Kakusil János | tl éves korában rövid szenvedés ulán el­hunyt. Drága halottunk temetése május 18-án d. u. 5 órakor a felsővárosi gyévi 1 temető ravatalozójából. F.ngrsztelő szentmise 18-án reggel 7 | órakor a felsővárosi templomban ic'sz bemutatva. GYÁSZOLÓ CSALÁD. j 1 R T A MAGYAR LÁSZLÓ Az augusztusi napfény gazdagon árad be a széles ablakon, ejboritja a kiflimorzsas ab­roszt, a fülespoharakban aranyfénnyel lán­g-ól tőlük a fehérhabos sör és a szivarokból fölkarikázó füst opállá változik. — Hallom, — szólal meg- rekedtes hangon az anyakönyvvezető —, hogy kiadó a Hold­uccai házban mind a négy lakás. Mondják, bogy valami apróhirdetés is volt az újság­ban. Hát elköltözött mind a négy család? — Bizony, itthagytak valamennyien, — bólintott a tanácsos úr. — Igaz. Fölvitte az Isten a dolgukat. Több, mint százezer pengő jutott mindegyik­re. Most már nem is férnének el abbun a kétszobás lakásban. — Képzelem milyen kapósak lehetnek most ezek a szerencselakások, -— szólt bele a pénzügyigazgatóhelyettes. — Az emberek azt hiszik, hogy ezekben a lakásokban min­den lakó megüti a főnyereményt. — Matinák Mátyás elférne benne, — mondta csöndesen a tanácsos űr. — Az a nyomdász? — kérdezte valaki. — Az maradna is szívesen, de nem ma­radhat. Azt mondta a felesége, hogy nagyon sok a lakbér. Nem győznék. — Hát hova tették azt a tengersok pénzt. — Ugv elment az, olyan gyorsan, mint ahogy jött. Azt hiszem, már semmi sincs be­lőle, legfeljebb néhányezer pengős adósság. Hihetetlenül hangzik, de bizony igy tör­tént. Matinék gazdagsága nem tartott sokóig. Tulnngy, tulvalószinütlen gazdagság volt ahhoz, semhogy sokáig tarthatott volna. Ma­tinék nem vette, nem tudta komolyan venni. A tengersok pénz teljesen megzavarta egyen­súlyát és a lelkét szégyenérzéssel töltötte el. Szégyelte a munkanélkül hozzátapadt ezre­seket és föllázadt ellenük. Az volt az érzése, hogy szabadulni kell tőlük mindenáron, mert különben hűtlen árulójává teszik osztályá­nak. Alapjában véve bohém volt Matinák Má­tyás és a pénz most felszabadította a lelke mélyén szunnyadó urat, akit a szegénység, a munkássors bilincses rabságban tartott ed­dig. Eleinte még gondolt néha arra, hogy valamit meg kellene menteni Rózsika és a másik két gyerek számára, de ezek az apai ösztönök gyorsan elmerültek a költekezés mámorában. Aztán egyre esztelenebbül szór­ta a pénzét. A kis kertes ház, amit az első na­pokban megvásárolt, tulajdonképen soha, egy pillanatig sem volt az övé. Részegen kö­tötte meg a vásárt és alku nélkül olvasta le az eladó asztalára a húz képtelenül nagy vé­telárát. De már a telekkönyvi átírásra nem került a sor, mert néhány hét múlva az eladó féláron visszavásárolta tőle a házat, a pénzre pedig o hitelezők tették a kezüket. Szórta o pénzt Matinák Mátyás, lázasan, mámoroson. Hosszú hónapokig tartott a dá­ridó, hosszú hónapokig nem jelentkeztek a nyomdászok a helyi szervezetnél a munka­nélküli segélyekért, mert bőségesen eltartot­ta, fölruházta őket a főnyereményes szak­társ. A helyi nyomdavállalatok kénytelenek voltak vidékről, Pestről hozatni nyomdai munkásokat, mert a régiek nem értek rá dol­gozni. Matinák lefoglalta őket magának. Va­lósággal szétosztotta köztük a vagyonát. Ma­rokszámra gyömöszölte zsebükbe a bankó­kat, mintha a főnyereményt nem is ő, ha­nem az egész nyomdászszervezet nyerte vol­na meg. Folyt a bor. a pezsgő és az autózás szakadatlanul. A város legjobb cigányban­dája teljesen Matinákhoz szegődött, Matinák hatalmas társaságát kisérte egyik kávéházból a másikba, minden éjszaka reggelig. A tár­saság pedig égyre növekedett. Aki ingyenélő akadt a városban, az mind hozzájuk sodró­dott és mind szívesen látott vendég volt Hiába sírdogált napszámra Matinákné, hiá­ba könyörgött apjának Rózsika, hiába cipel­ték haza minden nap részegen a gyerekek. Matinákné már-már arra gondolt, hogy a rendőrség segitségét kéri és a bolondok há­zába záratja az urát, de nem merte valóra-' váltani ezt az okos tervet. A szive legmélyén! talán ő is azt érezte, bogy az urának van iga­za, hogy ez az őrületes tékozlás, amely egésa takaros összeghez juttatta a dorbézoló tár­saság nem egy ravasz és okos tagjót, bosszil akar lenni a sok haszontalan verejtékért, al sok nyomoruságért, a sok reménytelenség­ért és az egész örömtelen, proletáréletért. Bosszú a pénzen, a gazdagságon; a büszke* hideg pénz szertartásszerű megalázása. Titokban talán, hu sirt is sokat, de együtt érzett az urával. Beletörődött ebbe az őrület­be és picit már büszke is volt, amikor egy reggel vadonatúj autón vitték haza holtré­szegen az urát, aki tántorogva, öklendezva fordult be az ajtón, kézenfogtu a feleségét* kirángatta az uccára és vigyorogva dadogtaj — Ezt meg neked vettem... tízezerért... Ma ..Ma.. Ma .. tinák .. né .. na .. na .. nacs­cságos asszony... — és addig nem nyugo­dott, amig a felesége be nem ült a fényes ko­csi puha bársonyülésébe és a soffőr, Matinák Mátyás saját külön soffőrje, végig nem futott vele hangos tülköléssel a Hold-uccán Még talán ez az autóvétel volt a legoko­sabb cselekedete. Mert amikor már mindért elporladt, az alaposan megviselt autót e! le­hetett adni kétezer pengőért. Ebből a két­ezer pengőből bujt meg valamennyi Mati­nákné blúza alatt az álomszerű gazdagság vérszegény emlékeként. De eddig sok minden történt még. A solc dáridózás, az örökös alkohol és pénzmómot súlyos beteggé tette Matinák Mátyást. Irtó­zott a kijózanodás gondolatától, mert ha né­ha sikerült kialudnia mámorát, rettenetes és fájdalmas gondolatok gyötörték. Ilyenkor el­fogta a halálvágy, mert mérhetetlenül szé­gyelte magát a gyerekei előtt. Kétszer-há­romszor követett el öngyilkossági kisérletet is, de ebben sem volt szerencséje, mindig észrevették. Egyszer már a ruhaszárító kö­télről vágták le a padláson, máskor a tóból halászták ki, még később egy rozsdús forgó­pisztolyt csavartak ki a kezéből, (Folyt, köv.) Olcsó és |ó szórakozás Délmaggarország kölcsönkönyvtár!

Next

/
Oldalképek
Tartalom