Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-15 / 108. szám

Vasárnap. 1036. rnnjiis t5. necmagyarorszxo 11 Egy óra köztéri szobortervek, templomszobrok, remek táncstudiumok és portek galériája között Lux Elek ezobrászmüvész'tanár műtermében (Budapest, május.) Az utóbbi évtizedben kitel­jesedett idegenforgalmi élet első következményei az lett, hogy a maguk különlegességével, vagy egyéb érdekességével idegenforgalmi centrumba került városok természetszerűleg rohamosan kezd­ték magukat feldíszíteni. A magyar idegenforgal­mi mogzalom logelső vidéki központja kétségte­lenül Szeged és éppen ezért szükségszerű, hogy Szeged legyen a vidéki városszépítés mintája es irányadója. Már a görög kulturából tanult tény, hogy várost Szépíteni közterekkel, belső ligeteikkel és e köz­tereket és ligeteket jóizlésse1 diszitő köztéri szob­rokkal lehet. A köztéri szobor fogalma nálunk, Magyarországon egészen a legutóbbi időkiig em­Jékmomcntumok állításában csúcsosodott ki, köz­tereink és ligetcink ilyenformán csaknem kizáró­lag történelmi alakjaink szobraival voltak tefji. A parallel francia-olasz iskola hatása szinte csak a legutóbbi években kezd mutatkozni, ezt is tulajdonkép az egyre nagyobb lendületet vett nemzetközi idegenforgalmi áramlás bozta közénk. Ennek az iskolának pedig az a lényege — ami ismét csak a görög-római ősískóléból eredt —, hogy a közterek szobordiszitéss (irai tegyen, kedves, hangulatos, sok szerű. Budapest pár év alatt hatalmas arányú Urai köztéri szobordiszi'ést produkált. Valamennyi park, sétány és liget l'art pour l'art szobrokkal van telehintve. A lebontott Tabán helyére épülő gyógy­szálló parkja pedig valóban kontinentális mintája lesz annak, hogy miként kell közparkot legszeb­ben, legjobb- ízléssel és hozzáértéssel művészi szo­borparkká berendezni. Ez a park kétségtelent)! meg fogja tudni mutatni az idehuBámzó idegen­forgalomnak a mai magyar művészeti kulturát. Érdekes látogatást tettem a köztéri szobrá­szat egyik legkitűnőbb szakértőjénél és művelő­jénél, Lux Elek szobrászművésznél, a budapesti Iparművészeti Főiskola szobrásztanár­ttál. A kiváló mester budai vi'Jája szinte klasz­szikus reminisztenciákat ébreszt. Ahogy görög és róntai patríciusok palotadiszitéséröl tanultunk, ugy áll glédában a hallban, az emeletre vezető lép­•söterraszokon, a termekben, de lent a kertben is mindenütt szobor, szobor, szobor... A látogató már a kapuban érzi, hogy különös helyen jár, hogy művészhez látogatott. A Mester, akihez látni és beszélgetni jöttem, természetszerűleg a műteremben fogad. Kedvestül, régi barátsággal. A műterem pedig zsúfolásig teli szobortnodc 1 lekkel és munkában lévő uj al­kotásokkal. Százféle gondolat, százféle kivitel... kompozíciók és fonnamüvek, táncstudiumok és portrék, áhítatos, gótizált templomszobrok és ta­nagraszerü szobrocskák... amiknek azonban mind­egyikén átvoualzik az azonos művészköz munkája és az azonos megihletettség. Lux Eleknek három nagy művészi erőssége van: 8 görög-római átélésü köztéri szobrászat, az év. tizedes studiumok eredményéből kiérett szobrá­szati táncrögzifés és a portrészobrászat. A köztéri diszlíószobrászai tekintetében a helyesen uralkodóvá tett görög­római ideált képviseli. Párisban művészeti áram­latoktól és a közbetolódott világháborútól függet­lenül alakult ki és erösödött meg ez a már nem­zetközi köztérdiszitő művészeti rendszer. Magyar­országon Lux Elek volt ennek a felfogásnak első kihirdetője és hogy ez az uj szárnyra kapott köz­térdiszitő művészeti izlés megerősödött és be­idegződött itthon ls, érthető, hogy parkdíszitési elgondolásoknál mindig kikérik az ö véleményét is. A művész egészen külön fejezete az a hatalmas galéria, amit tdncstudinmokból produkált. Táncot ábrázoló szobor és Lux Elek — azonos fogalmak, nemcsak itthon, dc a nem­zetközi művészeti életben is! Aligha vau a kultur­világban jelentős művészeti muzeum, amelynek birtokában ne lenne Lux Elek-féle táncos szobor. Neki sikerült óriási és lelkes tanulmányai során talán egyedül kianaHzálni a táncból azt a szobrá­szatilag megfogható mozgáspillanatot, amellyel az ő táncszobrai valóban és folytonosan táncolnak. Táncos figurái graciózusak, könnyedek és szinte az antik görögiskola tanításai, szerint részlet fino­mak. Országokat járó reprezentatív magyar kiállí­tásoknak mindig egyik legkimagaslóbb eseménye volt a Lux-tánckollekció, amely minden esetben és mindenütt elsőnek kelt cl a kiállításokon. Talán egyenes következménye ennek a klasszici­záló, részlethatásokig finomult táncszoborstudium­nak az, hogy Lux. Elek egyúttal legkeresettebb szobrászművésze Jett a nemes magyar poroelkln­iparnak is. Herend számtalan gyönyörű figurális Lux-porceilánnat aratott nemzetközi siker. A he. rendi »Ludas Matyi* például Itthon is, külföldön is valósággal közismert. Portrészobrászat a pedig elmélyülő, lelket ke­reső, sokszor markáns és mindig sajátságosan magyar. Éppen ennek a legbelsőbb művészeti lé­nyegnek okából őt bízták meg például a Nemzeti Színház centennáriuma alkalmából Földváry alis­pánnak, a Nemzeti Színház tulajdonképpeni megala­pítójának emlékportréjával, amit remekbevalóan el is készített. De ugyanezen okból ő mintázta Szé­kesfehérvár számára Szent Imre herceg szobrát és Vattay Ferenc egykori fehérvári várkapitány markáns, kemény magyar monumentális ülő szob­rát is. Van még egy csudálatosan érdekes regisztere Lux Elek szárnyaló művészetének: az uj stilusu, talán modern magyar gótikának is nevezhető, teljésen magyaros lemptoniszobrászJa. Ezen a téren szinte kiteljesíti mindazokat a kísér­letezéseket, amiknek az volt a célja, hogy a ma­gyar templomok magyar szoborszentjeit magyar formarakások szerint alkossák meg. Teljesen ké­szen áll műtermében pé/dául egy, a gót/'A-ai ihle­tettségét legjobban illusztráló »Matyómadonna a AJAKRUZS ES A1CP1R fiatalító, ude HRNYOLATII BAMULATOSAK. MINDEN SZAKÜZLETBEN KAPHATÓ a b a k : a b c r u l s 1.8u 3.30 • ij a i iv 13 1.10 2.90 forgalomba hozza MIHÁLY OTTO MIOPHARMA ivógvszeriragvár Budapest, VI., Podmaniczkr ucca 45.zs­Kis Jézussal«. Ez a mfl matyószerü stiüzáltsága ellenére is a legteljesebb áhítatot sugározza. A. közelebbi mücsarnokbeli Magyar Tárlaton kerül majd először közönség elé és bizonyos, hogy templomaink Szűz Mária-oltárai fölött hamarosan ez a kiteljesedett bűbájos magyar Madonna fogja áhitatra indítani az imádkozókat. A nagy élményt jelentő műtermi séta után át­vonultunk az elegáns és a nagyon aktuális küz­lérdiszilcsröl kezdtünk beszélgetni. — A modern parkdiszitésnek — mondta végeredményben Lux Elek— ma már szinte sémája van. Nem az a kérdés többé, hogy hol és mennyi szobrot kell clhcjyozni, erro parancsszerü rendszer alakult ki." Mivel azon­ban a köztéri szobrászat az illető városnak is, de egyúttal az egyetemes magyar. művé­szeti fejlettségnek legnyűvánosabb kiállítása, igen nagy gondot kell fordítani minden vá­i osnak arra, hogy köztéri szobrai maradékta­lan miivészi alkotások tegyenek. — Én szinte hitvallásszerüen hirdetem, hogy köztéri parkot és ligetet nem ts lehet másként, csak antik elgondolások szerint szobordisziteni. A fü zöldje, a virágok és a lomb, szinte el sc viselnek más formát és és témakört. Kerti dekorációk közé idzuni­lizdlt finomságok kellenek, viszont történel­mi, vagy személyi emléket tárgyaló markáns szobormüvek helye uccai kiszélesedés. Azzal pedig, hogy az idegenforgalmi áram­lat következtében konjunkturálissá vált köz­téri szobordisziiés szükségesen megindult, prominens kötelessége minden városnak a kgcbcrcbbcn ügyelni arra, hogy köztéri szob­rait elsőrangú művész állal készíttesse cl. Radnay Oszkár. KORDA-RUHA! Divat és sportöltőnyök. Ballon kabát, gumiköpenyt Burbury ragián. Sport- ás divatnadrágok. olcsó ára szenzáció MÉRTÉK UTÁNI URI SZABÓSÁG. SZÉCHENYI TÉR 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom