Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-15 / 108. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1938. május 15. Politikai napilap XTV. évfolyam 108. sz. Őrségváltás Imrédy Béla, Magyarország miniszterelnöke nemcsak tagja volt a Darányi-kormánynak, hanem megalkotója is az előző kormány gazdasági programjának. A győri programnak Darányi csak hirdetője volt, de köztudott tény, hogy ez a program elgondolásában és kivitelének választott módjaiban Imrédy Bélát vallotta szerzőjéül. Semmi ok nincs feltételezni, maga az uj mjnszterelnök sem hirdeti, hogy a kormányclnök személyében történt változós a kormányzati programban beálló változást jelentené. És mégis jóérzéssel fogadjuk I m réd y Bélát a miniszterelnöki székben, mert azt várjuk tőle, amit az előző kormánytól nem kaptunk meg: annak szilárd hitét, hogy ebben az országban a törvény ez u r Imrédy Béla, mint első miniszterelnöki beszédében mondotta: keresztény, nemzeti és jobboldali politikát akar folytatni. Nincs józan ember ebben az országban, aki ezt kifogásolhatná. A kormány politikája nem is lehet más, mint keresztény, nemzeti és jobboldali. A világ, a társadalmi felfogás, a politikai színeződés akkorát változott, hogy n\a jobboldalon van az is, aki magát ű a 1 o 1 d a 1 i politikusnak tartotta. Ma Magyarországon a polgári ellenzék a konzervativ párt, az küzd a hagyományok tiszteletéért, az harcol az alkotmány megváltozhatatlansógért s az évszázados polgári jogok csorbitatlanságóért. Mi .más ez, mint a legtisztább konzervativ politika ? S amikor az ellenzék a jobbfelé száguldva sodródó kormányzati politikát igyekezvén követni, jobboldalra került, tchet-e kifogást az ellen, ha a kormányelnök jobboldali politika számára kéri Híveinek támogatását? Nem is a jobboldaliság ellen van kifogás, csak az ellen lenne, ha az I m r écl y-kormóny módszereiben és tétlen tiirelmességben is folytatója lenne közvetlen elődjének. Bíznunk kell abban, hogy nem lesz az. Imrédy Béla legelső beszédében is talált szavakat, melyekkel e 1 i t é 11 e a föld alatti szervezkedést, a titkos frondörösködést, a csatornákban való bujkálást. A legelső beszédében ebben az irányban több tett volt, mint amennyit hiába sürgettek a Darányi-kormánytól. A nekrológok megállapítják, hogy Darányi Kálmán mennyi megértéssel, előzékenységgel s egyetértésre való törekvéssel közeledett mindig politikai ellenfeleihez. A súlyos hiba csak az volt, bogy az az előzékenység és megértésre való törekvés, ami kormányzása első felében az ellenzékkel szemben tanúsított magatartását jellemezte, azt kormányzása második felében nem tagadta meg azoktól sem, akikről most Imrédy Béla, mint a csatornák és földalatti célok politikusairól emlékezik meg. Nem azt várjuk Imrédy kormányától, hogy világszemléletben, politikai célkitűzésben, szociális felfogásban szaktiani fog a Darányi-kormány szemléletével és programjával, hanem azt, hogy véget vet annak a bűnös kétértelműségnek, ami az utóbbi években nemcsak lehetővé tette, de bátorította is a földalatti szervezkedések földfeletti törekvéseit. Nem azt kívánjuk mi, hogy a börtön legyen az első védelmi vonal a fölforgütókkal szemben, de azt szeretnénk, ha a társadalmi köztudat, a nemzeti érzés egyértelmű parancsa, a polgárosult felfogás elég volna minden fölforgató szándék visszaverésére. Ehhez nem propaganda-minisztérium kell, hanem a kormány szándékainak és céljainak világos, határozott, minden félremagyarázását kizáró nyíltsága és gerincessége, amiből, el kell ismernünk, adott izelitőt a miniszterelnöki beszéd. Ne az ucca szabja meg a törvényhozás feladatait, ne kényszerítse a kormányra a tömegek lármája a legszélsőségesebb programot, a kormánynak legyen ereje és bátorsága ahhoz, hogy elnémítsa az uccát és megfékezze a tömeget, ha annak megmozdulása az alkotmányt és jogrendet veszélyezteti. Imrédy Béla auktoritás volt miniszterelnöksége előtt is, nagy tudása, gyökeres műveltsége, széldshorizontu gazdasági ismeretei szegezték meg szómáira azt a tekintélyt, amit most a miniszterelnök hatalmával a jogrend és a polgárosultság védelmébe állíthat. S amikor ezt hirdeti, hogy a szabadság eszméjét öszsze kell egyeztetni a közösség eszméjével, — legyünk optimisták, — ugy értelmezzük programját, hogy ha megvalósul is, marad valami a szabadságból s az — ahogy ő mondotta — őseinket lelkesítő eszmékből is. A közgazdásznál ma senki nem tudja jobban, hogy ennek az országnak milyen szüksége van optimizmusra. S az ország népe Imrédy Bélától, a közgazdásztól várja azokat az elhatározósokat és intézkedéseket, melyek visszahozzák a teremtő és éltető optimizmust. Nemcsak azután vágyódunk, hogy újra optimisták lehessünk, hanem azok után a cselekedetek és jóvátételek után is vágyódunk, melyek ezt az optimizmust meg tudják teremteni. A kormány változásban mi csak őrségváltást látunk, a palota a régi, régi a gárda is, de az unatkozó strázsák helyett jöjjenek az elszánt és bátor legények, akik nem a szenvedélyekkel felkorbácsolt tömegnek engedelmeskednek, hanem az alkotmánynak, akik a jogrendet védik s nem a jogrend támadóinak akcióit s akik, ha kell, gúzsba tudják kötni azokat, akik eddig az őrzők karjait fogták le. Imrédy két beszéde t. A parlamentben: „4 földalatti szervezkedéseknek meg kell siflnnic/k" — „Ebben az országban csak egq emberre lehel esküdni es az: Magyarország kormányzója" 2. A rád'óban: „Többet kell dolgoznunk es többet kell termelnünk; o feltétlen rend es fegyelem biztosítására minden törvényes eszközt igénybe veszünk" Budapest, május 14. Az Imrédy-kormány szombaton délelőtt a kormányzó kezébe letette az esküt, majd délben a képviselőház ülésén bemu-tatkozott. Az ülés elején ismertették a zárszámadási jelentést, amelyhez elsőnek Strausz István szólt, majd felszóla't gróf Eszterhdzy Móric és Horváth Ferenc. A zárszámadást ezután a képviselőház elfogadta, tudomásul vették a rendkívüli házad ómen tességről szóló jelentést is. Az elnök i'éftizenkét órakor szünetet rendelt cl. Szünet alatt zsúfolásig megtelt az üléstereim. Tizenkét órakor vonult be Imrédy Béla miniszterelnök vezetésével az uj kormány. A kormányzói és a miniszterelnöki á iratok ismertetése után Imrédy miniszterelnök azonnal szólásra jelentkezett és nagy beszédben ismertette a kormány programját. i. Program a képviselőházban Azzal kezdte beszédét, hogy világos szavak reflektorával kell végre elosz'alni azt a ködöt és félhomályt, amely a levegőben terjeng. Nem elég általánosságban meghatározni, hogy a kormány keresztény és nemzeti politikát kiván folytatni, szükség van pontosabban meghatározni ezt a világnézetet, mert a keresztény és nemzeti cégér alatt sok olyan törekvés megbújik, amely csak killsö mázként veszi magára ezt a cégért. 'Az alkotmánytisztelő evolúciót tekinti a fejlődés igazi utjánakMindennek alapja a család, erre keM fe]cpiteni a társadalmat. A nemzet életében a léleknek kell uralkodnia, hogy a tétele úrrá tudott lenni a test felett — mondotta —, annak gyönyörű példája cz a nemzet, amely annyi idegen vérségi elemet fel tudott szívni, példázván azt a tanulságot, hogy a különleges magyar lelkiség le tudja nyűgözni és össze tudja, forrasztani az elkülönített testi, vérségi tényezőket. Ezután arról beszélt, hogy az egész világon végigszánt a történelem szele. A népi egység gondolata a sajátos történelmi kialakulás következtében uúlunk inkáltb nemzeti egységnek nc? ezbelő. A inai nemzedéknek az a kötelessége, hogy a nemzeti egység cs a kollektív nemzeti kötelezettségek gondolatának kialakítsa a magyar formáját. Ezzel kapcsolatban három feladata van,