Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-15 / 108. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1938. május 15. Politikai napilap XTV. évfolyam 108. sz. Őrségváltás Imrédy Béla, Magyarország miniszter­elnöke nemcsak tagja volt a Darányi-kor­mánynak, hanem megalkotója is az elő­ző kormány gazdasági programjának. A győri programnak Darányi csak hirdető­je volt, de köztudott tény, hogy ez a pro­gram elgondolásában és kivitelének válasz­tott módjaiban Imrédy Bélát vallotta szer­zőjéül. Semmi ok nincs feltételezni, maga az uj mjnszterelnök sem hirdeti, hogy a kor­mányclnök személyében történt változós a kormányzati programban beálló változást je­lentené. És mégis jóérzéssel fogadjuk I m ré­d y Bélát a miniszterelnöki székben, mert azt várjuk tőle, amit az előző kormánytól nem kaptunk meg: annak szilárd hitét, hogy ebben az országban a törvény ez u r Imrédy Béla, mint első miniszterelnö­ki beszédében mondotta: keresztény, nem­zeti és jobboldali politikát akar folytatni. Nincs józan ember ebben az országban, aki ezt kifogásolhatná. A kormány politikája nem is lehet más, mint keresztény, nemzeti és jobboldali. A világ, a társadalmi felfogás, a politikai színeződés akkorát változott, hogy n\a jobboldalon van az is, aki magát ű a 1 o 1 d a 1 i politikusnak tartotta. Ma Ma­gyarországon a polgári ellenzék a konzervativ párt, az küzd a hagyomá­nyok tiszteletéért, az harcol az alkotmány megváltozhatatlansógért s az évszázados polgári jogok csorbitatlanságóért. Mi .más ez, mint a legtisztább konzervativ politika ? S amikor az ellenzék a jobbfelé száguldva sodródó kormányzati politikát igyekezvén követni, jobboldalra került, tchet-e kifogást az ellen, ha a kormányelnök jobboldali po­litika számára kéri Híveinek támogatását? Nem is a jobboldaliság ellen van kifogás, csak az ellen lenne, ha az I m r é­cl y-kormóny módszereiben és tét­len tiirelmességben is folytatója lenne közvetlen elődjének. Bíznunk kell ab­ban, hogy nem lesz az. Imrédy Béla leg­első beszédében is talált szavakat, melyek­kel e 1 i t é 11 e a föld alatti szervezkedést, a titkos frondörösködést, a csatornákban való bujkálást. A legelső beszédében ebben az irányban több tett volt, mint amennyit hiá­ba sürgettek a Darányi-kormánytól. A nek­rológok megállapítják, hogy Darányi Kál­mán mennyi megértéssel, előzékenységgel s egyetértésre való törekvéssel közeledett min­dig politikai ellenfeleihez. A súlyos hiba csak az volt, bogy az az előzékenység és megértésre való törekvés, ami kormányzása első felében az ellenzékkel szemben tanúsí­tott magatartását jellemezte, azt kormány­zása második felében nem tagadta meg azoktól sem, akikről most Imrédy Béla, mint a csatornák és földalatti célok politi­kusairól emlékezik meg. Nem azt várjuk Imrédy kormányától, hogy világszemléletben, politikai cél­kitűzésben, szociális felfogásban sza­ktiani fog a Darányi-kormány szem­léletével és programjával, hanem azt, hogy véget vet annak a bűnös kétértel­műségnek, ami az utóbbi években nem­csak lehetővé tette, de bátorította is a föld­alatti szervezkedések földfeletti törekvéseit. Nem azt kívánjuk mi, hogy a börtön le­gyen az első védelmi vonal a fölforgütókkal szemben, de azt szeretnénk, ha a társadalmi köztudat, a nemzeti érzés egyértelmű pa­rancsa, a polgárosult felfogás elég volna minden fölforgató szándék visszaverésére. Ehhez nem propaganda-minisztérium kell, hanem a kormány szándékainak és céljainak világos, határozott, minden félremagyarázását kizá­ró nyíltsága és gerincessége, ami­ből, el kell ismernünk, adott izelitőt a mi­niszterelnöki beszéd. Ne az ucca szabja meg a törvényhozás feladatait, ne kényszerítse a kormányra a tömegek lármája a legszélsősé­gesebb programot, a kormánynak legyen ereje és bátorsága ahhoz, hogy elnémítsa az uccát és megfékezze a tömeget, ha annak megmozdulása az alkotmányt és jogrendet veszélyezteti. Imrédy Béla auktoritás volt miniszterelnöksége előtt is, nagy tudása, gyökeres műveltsége, széldshorizontu gaz­dasági ismeretei szegezték meg szómáira azt a tekintélyt, amit most a miniszter­elnök hatalmával a jogrend és a polgá­rosultság védelmébe állíthat. S amikor ezt hirdeti, hogy a szabadság eszméjét ösz­sze kell egyeztetni a közösség eszméjével, — legyünk optimisták, — ugy értelmezzük pro­gramját, hogy ha megvalósul is, marad vala­mi a szabadságból s az — ahogy ő mondot­ta — őseinket lelkesítő eszmékből is. A közgazdásznál ma senki nem tudja job­ban, hogy ennek az országnak milyen szük­sége van optimizmusra. S az ország népe Imrédy Bélától, a közgazdásztól vár­ja azokat az elhatározósokat és intézkedése­ket, melyek visszahozzák a teremtő és él­tető optimizmust. Nemcsak azután vágyó­dunk, hogy újra optimisták lehessünk, hanem azok után a cselekedetek és jóváté­telek után is vágyódunk, melyek ezt az op­timizmust meg tudják teremteni. A kor­mány változásban mi csak őrségváltást látunk, a palota a régi, régi a gárda is, de az unatkozó strázsák helyett jöjjenek az elszánt és bátor legények, akik nem a szenvedélyek­kel felkorbácsolt tömegnek engedelmesked­nek, hanem az alkotmánynak, akik a jogren­det védik s nem a jogrend támadóinak ak­cióit s akik, ha kell, gúzsba tudják kötni azokat, akik eddig az őrzők karjait fogták le. Imrédy két beszéde t. A parlamentben: „4 földalatti szervezkedéseknek meg kell sifln­nic/k" — „Ebben az országban csak egq emberre lehel esküdni es az: Magyarország kormányzója" 2. A rád'óban: „Többet kell dolgoznunk es többet kell termelnünk; o feltétlen rend es fegyelem biztosítására minden törvényes esz­közt igénybe veszünk" Budapest, május 14. Az Imrédy-kormány szom­baton délelőtt a kormányzó kezébe letette az esküt, majd délben a képviselőház ülésén bemu-­tatkozott. Az ülés elején ismertették a zárszámadási jelen­tést, amelyhez elsőnek Strausz István szólt, majd felszóla't gróf Eszterhdzy Móric és Horváth Ferenc. A zárszámadást ezután a képviselőház elfogadta, tudomásul vették a rendkívüli házad ómen tesség­ről szóló jelentést is. Az elnök i'éftizenkét órakor szünetet rendelt cl. Szünet alatt zsúfolásig meg­telt az üléstereim. Tizenkét órakor vonult be Im­rédy Béla miniszterelnök vezetésével az uj kor­mány. A kormányzói és a miniszterelnöki á ira­tok ismertetése után Imrédy miniszterelnök azonnal szólásra jelentkezett és nagy beszédben ismertette a kormány programját. i. Program a képviselőházban Azzal kezdte beszédét, hogy világos szavak reflektorával kell végre elosz'alni azt a ködöt és félhomályt, amely a levegőben terjeng. Nem elég általánosságban meghatározni, hogy a kormány keresztény és nemzeti politikát kiván folytatni, szükség van pontosabban meghatározni ezt a vi­lágnézetet, mert a keresztény és nemzeti cégér alatt sok olyan törekvés megbújik, amely csak killsö mázként veszi magára ezt a cégért. 'Az alkotmánytisztelő evolúciót te­kinti a fejlődés igazi utjának­Mindennek alapja a család, erre keM fe]cpiteni a társadalmat. A nemzet életében a léleknek kell uralkodnia, hogy a tétele úrrá tudott lenni a test felett — mondotta —, annak gyönyörű példája cz a nemzet, amely annyi idegen vérségi elemet fel tudott szívni, példázván azt a tanulságot, hogy a különleges magyar lelkiség le tudja nyűgözni és össze tudja, forrasztani az elkülönített testi, vér­ségi tényezőket. Ezután arról beszélt, hogy az egész világon végigszánt a történelem szele. A népi egység gon­dolata a sajátos történelmi kialakulás következ­tében uúlunk inkáltb nemzeti egységnek nc? ezbelő. A inai nemzedéknek az a kötelessége, hogy a nemzeti egység cs a kollektív nemzeti kötele­zettségek gondolatának kialakítsa a magyar for­máját. Ezzel kapcsolatban három feladata van,

Next

/
Oldalképek
Tartalom