Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-12 / 105. szám

7 DÉl MAf;yApnnc7Ar, Csütörtök. 1938. május 13. mottója: A Magyar Távirati Iroda munkatársa kér­dést intézett beavatott belyhes ázokra a politikai birekre vonatkozólag, amely ma a felsőház és a képviselőház folyosóin egyeseket foglalkoztattak. — Kijelentették a MTI-nek — hangzik a közlemény —, hogy valótlan a részleges kormányválság hire, mint ahogy nem te­kinthetők hiteltérdemlőknek azok az egy­másnak ellentmondó kombinációk sem, amelyeket a délutáni lapok a legkülönbö­zőbb nevekhez fűznek. Ezekkel a hírek­kel beavatott helyen egyáltalán nem tart­ják szükségesnek még csak foglalkozríi sem. \ spanyol Kérdés a Népszövetség előtt A szerdai ütésen még nem hoztak döntést Genf, május 11. A népszövetségi tanács szer­dán délelőtt Svájc semlegességének kérdését tárgyalta. M o 11 a svájci külügyminiszter ki­jelentette, hogy Svájc teljes semlegessége az európai béke követelménye. Svájc nem kér semmiféle külön kedvezményt és kívánságából semmiféle hátrány nem származik más álla­mokra. A tanács ezután vita nélkül elfogadott több jelentést, többek között a rabszolgaság, a szű­kölködő idegenek segélyezése, nz élelmezés és az ipari tulajdon kérdésében előterjesztett je­lentést. A leszerelési értekezlet összehívásáról nem döntöttek. A. délutáni ülésen kizárólag a spanyol kérdéssel foglalkoztak, azonban a kérdést nem sikerült véglegesen rendezni. A spanvol köztársasági külügyminiszter be­számolt Spanyolország jelenlegi helyzetéről, amelv szerinte ma sokkai sötétebb, mint egy évvel ezelőtt volt. A spanyol kormány nem ter­jeszt a tanács ele külön kérelmet, dc reméli, hogy a Nemzetek Szövetsége tudni fogja köte­lességét a köztársasági Spanyolországgal szem­ben. • . , . Lord H a 1 i I a X angol külügyminiszter ki­jelentette, bogv a spanyol lázadás rövidesen belső polgárháborúvá fejlődőit kl. A nemzet­közi jog tiltja, hogy külföldi államok beavat­kozzanak lilás államok belügyeibe. A legindo­koltabb tchál a semlegesség álláspontjának el­foglalása és ez vezetett a benemavatkozási egyezmény létrejöttéhez. Bonnet francia külügyminiszter biztosí­totta a spanyol népet Franciaország rokonszen­véről. Jordán újzélandi kiküldött szerint a Nem­zetek Szövetségének kötelessége tanulmányozni a spanyol helyzetet. Litvinov szerint Szovjetoroszország ál­láspontja ismeretes és abban áll, hogy min­dégben kész támogatni a spanyol köztársaság kérelmét. K o m m a r n i c z k y lengy el és Gomnen román kiküldöttek felszólalása után az elnök indítványozta, hogy a vitát még nc zárják le. „\ Kormaimnak mindent meg kell tenni, hogQ a politikai és a gazdasági éleiben megszűnjenek az Izgalmak" A felsőház elfogadta a választójogi javaslatot Budapest, május 11. A választójogi törvény­javaslat és a milliárdos beruházási javaslat szere­pelt a felsőház szerdai ülésén. Az első szónok Szilágyi Lajos volt, aki han­goztatta, hogy jó politikát kell folytatni, akkor a titkos választójoggal járó esetleges veszsdöl­mek kiküszöbölhetők. Szólt a kisegzisztenciák megsegítéséről, amellyel elejét lehet venni az iz­gatásnak. Megemlékezett a belügyminiszter keddi beszédéről, amelyben az ország közé lapo'áról szóit és amelyet nagyjelentőségűnek mondott. A be íjy­íniniszteri beszédben két felhívás van. Az egyik­ben a belügyminiisztor arra hívta fel a jobboldali politikusokat, hogy a felforgató egyénekkel ne kacérkodjanak. A másik felhívás a forradalnia-i­tani akaró lel forgatókhoz szólt A miniszter fel­hívta öket, hogy ne játszanak a tűzzel, mert meg­járhatják. Erre a kijelentésre feltétlenül meg volt az oka a belügyminiszternek — mondotta. A maga részéről kijelentette, hogy a puszta kijelentésok nem elégítik kl. Figyelni fogják — folytatta —, ml történik ezután személyi és tárgyi téren. Fi­gyelni fogják a kormánylapok hasábjait és azok­nak műiden betűjét, inert ebböl sok minden ki­tűnik. — A közrend és a köznyugalom nagy problémáiban, — fejezte be beszédét Szilágyi Lajos, — mi a felsőházban egvek vagyunk. Ezután Kozma Miklós mondott beszédet, a tit­kos választójog szükségességét hangoztatta. A to­vábbiakban reflektált Szontágh Jenő keddi be­szédére. Szólt a minisztersége alatt lefolyt válasz­tásokról, majd kijelentette, nem hiszi, hogy az uj választójogi törvény tökéletesen e'iminálni fog­ja a választási visszaélé:ekct. Beszéde végén arra kérte a felsőházat, a javaslatot nc küldje vissza a képviselőháznak. Hangoztatta a Trcuga Dcí Szükségességét, amelyre nemcsak a parlamentben, hanem as egész országban szükség van. A többség ezután á'taldnosságban elfog dia a törvényjavaslatot, majd megkezdték a javaslat részletes vitáját. Érdekes vita alakult ki a kettős választói jogo­sultságot szabályozó 19. szakasznál. Ennéf a sza­kasznál elfogadta a felsőházi bizo t ág báró Prónay Györgynek a módosító indítványát, amely a vá­lasztói jogosultságot megszűkül és körülbelül 220 ezer embert kizár a választói jogosultságból. Szélt József belügyminiszter felszó]aCásában ki­fejtette, hogy ennél a kérdésnél a politikai elgon­dolások inagasabbrendü szempontból parancsio­lólag diktálják, hogy a képviselőház szövegét fo­gadja cl a felsőház. A módosítás elvetését kérte. A felsőház végül a bizottsági módosítást elvetelte és a többség a szakasz a képviselőház által elfo­gadott szövegezésben fogadta el. Ezután kisebb módosításokat tárgyalt a felső­ház. A részletes vita befejezése után Radvdnszky Albert elnök jelentette, hogy a választójogi javas­latot a módosításokhoz való hozzája udt céljából visszaküldik a képviselőháznak. Ezután * a beruházási javaslat tárgyalására tó t át a felsőház. Elsőnek Szőke Gyula szólalt fej. Kifejtette, a ko~mánynak mindent meg kell tennie, hogy a po­litikai és gazdasági életben megszűnjenek az iz­galmak. Ez nemíesak rendészeti kérdés, hanem komoly gazdasági Intézkedésekre van szükség. Papp József hangoztatta, magyar ember szá­mára nincsen szebb program, mint a honvédséQ fejlesztése és a szociális be.uhdzdsok. A felsőház ülése délután két órakor ért véget. A beruházási javaslat vitáját holnap délelőtt i'oly­taják, n német haditengerészet főparancsnoka Budapesten Budapest, május 11. Raeder vezértenger­nagy, a német haditengerészet főparancsnoka — aki szerdán délelőtt Budapestre érkezett —, délben megkoszorúzta a világháborúban hősi halált halt haditengerészek emlékérc a Horthy Miklós hidnál emelt Haditengerészeti emlék­művet. A tengernagy ellépett a díszszázad előtt, majd a Himnusz hangjai mellett babér­koszorút helyezett cl az emlékművön. A vezértengernagy a haditengerészeti emlék­mű megkoszorúzása után a Várba hajtatott, ahol Horthy Miklós kormányzó kihallgatáson fogadta. A kihallgatás után a kormányzó vil­lásreggelin látta vendégül. Raeder vezértengernagy átadta a kormány­zónak Hitler meghívását egy hadihajó vizre­bocsájlási ünnepségérc cs az azt követő flotta­gyakorlatra. Raeder délután látogatást lelt Ródor Vil­mos honvédelmi miniszternél, vitéz Sónyi Hugó gyalogsági tábornoknál, a honvédség főparancsnokánál és vitéz Rátz Jenő gyalog­sági tábornok, vezérkari főnöknél. Este Rnder Vilmos honvédelmi miniszter estebéden látta vendégül Raeder Vczérlengcrnagyot. —oo— Surányi-Unger professzor megnyitó előadása az egyetem szociális tanfolyamán (A Dchnagi.vorszdg munkatársé'ól.) A szegedi egve'em szociális tanfolyamát szerdán este nyi­totta meg dr. vitéz Surdnyi-Unger Tivadar egye. tenii tanár a belgyógyászati klinika előadóterme© ben. A tanfolyam első előadásán az egyetemi hallgatók nagyszámban jelentek meg, résztvett a város szociális intézményeinek számos tisztvi&o lője is. Su dnyi professzor »Bcvezcics a szociálií munkába« cimmcl tartott előadást. — A modern társadalmi munka egyenes függ­vénye a kapitalista, tökegazdasági rendszernek —i mondotta. Ismertette a mult század gazdasági rendszerének kifejlődését és rámulatott arra, hogy a gazdasági szabadság következményeként az erős tul nagy részt vett ki a jövedelcmeloszlásból. A mult század hatvanas évéig — folytatta — vakok maradtunk a rendszer hátrányaival szemben, de amikor erre ráébredtünk, megkezdődött a: Intéz-, méityes segítő muhka, amelyben kötelességszerűen az állam szervei karolták fel a gazdaságilag eh nyomottakat. Foglalkozott az állam szociálpolitika köte­lességeivel, kifejtette, hogy a szociálpolitikának! •megvannak a maga határai, az azonban, amit\ az állam szociálpolitikai té.'cn nyújt, nem elég. A mai tökegazdusági rendszernek a hibája a hely­telen jövedelemeloszlás, azonban ezt megváltozó tat ni máról holnapra nem lehet, ehhez nincs erőnk cs a gazdasági életben gyökeres reformolt alkalmazása ni'yos veszélyekkel járhat. Csak foko­zatosan lehet nagy reformokat megvalósítani. Rámutatott a társadalmi munka fejlődésének arra a fokozatára, amely a segélyezésre szoruló életkörülményeinek egyéni kivizsgálását eredmé­nyezte. Ez az egyéniesítő munka ma már külön­böző ágazatokra tagozódik. Végül a társadalmit munka hivatásszerű fejlődésével foglalkozott; el­mondta, hogy Amerikában külön fakul ásokon ok­tatják az egyetemeken a hallgatókat a társa­dalmi munkára, amelynek diplomájával i'öfoglail­kozásszerücn helyezkednek cl az állami és városi hivatalokban. Surányi-Unger professzor előadását a hallga, tóság lelkes tapssal fogadta, majd delel József rektor mondott köszönetet az előadónak és a szociális tanfolyam megszervezését végző dr. Rusznyák István professzornak. Prága győzőn az angolok el en Prága, május 11- Prága vegyescsapata szerda délután a Spárta-pátyán 25 ezer főnyi közönség előtt lejátszott futballmérközésén 4:0 (10) aránya ban vei te a Woliverhamplon Wandercrs együt­tesét. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom