Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-17 / 85. szám

DLM M4R,YARORN7AG Vasárnap, VJAÖ április 17. 5y őri püspökség szanyi gazdasága iiamiiag g ü m ö k ó r mentesnek nyilvánitolt tehenészete tejéből jrészüit la EMENTÁLI SAJT 1 <rakat éa eladási iroda: Budapest, IV.. Kipály Pál ucca 9. Teleíon: 183—574 lyck problémái, megoldandó kérdései a tanyai életnek. Ezekben a kérdésekben jelennek meg hosszú évek óta a küldöttségek az illetékesek előtt • higyje el mindenki, hogy megvalósításuk nem követel óriási áldozatokat, de megoldásukkal a magyar élet biztos pillérét erősítjük s elősegítjük a magyar feltámadást. u. Csecsemő - kelengyét Poíldh TestuéreHnél készen és rendelésre jól vehet cégünknél. Gyermek ruhácskát- CSeKOI)ÍCSIl 6. SZStflBíiyi !fiP 17. nagv választok. Kérje csersemfí Ar+enyzékftnkeL Ka«4*z-tag. Unió-'a<r. Krúdy Gyula (Perk&íal László Krud.,-tanulmánya megjelenése alkalmából) Az Írók általában később jutnak cl abba a bi­zonyos történeti távlatba, amelyből egyéniségük ^s uikolásuk a kortárs részrehaj iáoa nélkül meg­telhető. Söt, ha valamirevaló Íróról van szó, ugy imiál ennek a távlatnak voltaképen cvszáza­lokra kellene kitolódnia. Minden iró egyszerre él íz örökkévalóságnak és a jelennek (a jcion csak •ószc az előbbinek), egyszerre ir mindkettő szá­nára. A XX. századi magyar irodalom, amely lagy egyéniségekben feltűnően gazdag, mindéin /unatkozásával még a jelenbe gyökerezik, itün­len mondanivalója a má-nak szól; ennek ellenére ímlithetö több olyan képviselője, nz é'öket nem zámitva, aki már oly távlatba került tőlünk, ihomian munkásságának értéke én hatásának mér­téke megállupitható. A nyugatos nemzedék néhány tagjával szemben cz az értékelő magatartása ko­•ubknak megtörtént. Többé-kevésbc pontosan ismerjük — és álta­'ánosun elisrr.e.lk! — Ady költészetének korszak­alkotó voltát, Osvát Ernő szervező zsenialitásét, Tóth Árpád játékos forma-gazdagságát, Jutifh^j Gyula magyar magányát, Kote'.ohintji Dezső cntel­tedet t észtét te izmusát: az ólok közül ki i Lukul Inuk tekinthető Móricz Zsigmond és Babits Mihály művészi eg>é.iLége cs korukra gyakorolt hatása. Ez a felsorolás nem lenne teljes, ha kimaradna belőle Krúdy Gvu'a neve. Az ő arcképe uem hiá­nyozhat a modern magyar irodalom arcképcsarno­kából. Nemrég halt meg és a feledés máris karjaiba vette. Könjve'.t csak az irodalom megszállottjai ol­vassák a különcök, akik igényükkel a köznapin lulmennek. Az •>>, ók Írója« sors vár rá. Jóllehet u tizcs évek olejcn ö volt a divatos i'ö. Ml ennek az ízlés- cs irányváltozásnak az oka? l'a'.án Krúdy palettájának Q szinei megfakultak, vagy esetleg költői világa távolodott el tőlünk? Mindeneretre. az it'ösorsnnk egy sajátos változa­tai állunk szembeu, annyira sajátos cs egyedüli cz a változat, amennyire sajátos és egyedüli volt maga Kiudy Gyula is, mint ember és mint mű­vész. Erre mutat irói egyé I ége, iránya és Íz­lése, általában származása, környezete és maga­tartása. Hogy az előbbi kérdc ekro megfeleJhcs­sürk, vázoljuk fel az ember és a mCvész arcát. A korszak, amelyben iróvá fejlődött, a bol­dog békté.ekre esett; a tétlenség és a szórako­zás — a lótoszevés ntetétermö korszaka volt cz. A Nyírség fia volt. N gentry-clctformából emel­| kodett ki, természetesen egyéniségében ennek az j életformának több vonását, megőrizte, igy annak müveiben könnyen támadt visszhangja. Mi.idig kü­| lönbnek éieztc magát kortársainál és ezt a fel­söbbségi érzését nem titkolta. Iráscluak levegője, szavainak választékos ize mutat c.-rc a legéleseb­ben. Leoicszkcdéfébeji, megalázkodásában és meg­alkuvásában is megmaradt ur-magának. Az élet cs a művészet határa elmosódott, előtte: » nemcsak művészetét, de életét is a mű magasla­tára emeli*. A riszt okratikus magatartása és élet­látása több oly izt, hangulatot, érzést kölcsönöz írásainak, amelyet az ő nevével fognak nyilván­tartani az irodalmi köztudatban. Így élete művé­szetének alanya, szerves része azonkívül, hogy saját korának legtöbb jellemvonását magán hor­dozza. »Én írónak születtem, semmi masnik < — vallja büszkén és tudatosan önéletrajzában. írónak, aki egy korszak, egy külön lelkiség mondanivalójának megírására hivatott Erre mutat páratlan termé­kenysége cs témavilágának változatos gazdagsága. Zsúfolt képzettartamu mondatai is innen erednek. Ö a XX. századi mesélő: örömben osztályosfél, bubán vigasztaló társ. Személyes élményeit ugy tudja elmondani, mintha azok valamikor a miénk lettek volna. Ez a sajátos szuggesztivitás művésze­tének eredete, kulcsa és magyarázata. Valóság cs álom egy szint nyer ablvin a belső izzásban, amely lelkét állandóan meséiéire kész­teti és lendületét fokozza. Ez a lélek az ezerarcú lélek: egyszer Szinbád képében, egyszer Rezeda Kármer alakjában jelenik meg előttünk, nem kell különösebben hangsúlyoznunk, hogy valamennyi megje'cnésébeu szivarén ismerjük el le'ki rokorunk­nuk. Lelkünk romantikus vagyainak megtestesítője akármelyik Krúdy-alak. Ennek a bonyolult művészi egyéniségnek és alkotó technikának a mélyébe hatolt be Perkáta/ László most megjelent Krudy-tanuhnánya. Elemző módszerével rávilágít a legfinomabb árnyalatok­ra, sőt a laza összefüggéseket is fölfej lí és tu­datosítja. A lehelletfinomsúgu részeket tökélete­sen tudja érzékeltetni. A Krudy-portrét tökélete­sen megrajzolja és teljes egészében elénk tárja Krúdy sajátos irói világát. Intuitiv módon beha­tol műhelytitkaiba, művészetének szülét és izét feltárja e'.o'.tür.k. Szempontjai helyesek, fogalmai tisztázottak, izlécében mértéktartó. Tóbbé-bevésbé j oontosau kijelöli Krudv irodalomtörténeti helyét és kortársaihoz való viszonyát. Külön kiemelésre méltó tanulmányának Krúdy stilu.áról irt része, amelyben annak zenei cla­meit helyesen találja meg. Perkáiai könyvének kettős haszna ez: egyfor­mán megtanít az iró értésére és élvezésére. Ennél nagyobb feladatra egyetlen kritikus sem vállalkoz­hat. Perkáiai erre vállalkozott. Dicséret illeti, hogy annak eleget tett. Paku Imre, —oQo— • Szitnyai Zoltán: Tánc. Nemcsak a szerelem, a mámor, az ólethajsza, az élvezetek, a pénz, a ka­land, a szórakozás és a mulatozás táncáról, ha­nem megoldást váró problémáival az egész mai magyar társadalom gazdasági cs politikai éleié­nek táncáról is szól Szitnyai Zoltán most megje­lent regénye, a Tánc. A legkülönfélébb társadalmi rétegek, a legalacsonyabbtól a legmagasabbig, tisztes feleségtől a lokálnőig, nagyvárosi fiatal urilánytól a falun élő vénkisasszonyig, a minisz­tériumi főtiszt viselőtől a szegény kubikusig, hosz­szu sorban vonulnak fel c nc-prs regény lapjain, miként magában az életben is. Forró oarföuiillatá­val és a vidék tiszta, hegyi levegőjével egyfor­mán kábit és éltet ez a regény. Szitnyai Zoltán, aki számos müvével bebizonyította, hogy kitűnően tsmeri a magyar életet, azt mindenesetre ebben a nagy regényében mutálj i be a leggazdagabban és legteljesebben. A kötet az Athenaeum nagyregény­sorozatában jelent meg. Scherer Péter Pál könyve. Érdekes könyv lát bapvilágot áprilisban: dr. Scherer Péter Pál, a Szegeden is jól ismert sportember „Alföldi fal­vaink lakossága és szociális problémái" cinimel könyvet irt. A szerző az Alföld falvainak szociális problémáit kutatva, behatolt a legkisebb részlet­kérdésekig és meglátta a falu problémáinak össze­tett voltát. Scherer Péter Pál nem ver éket aa egyes társadalmi osztályok közé, nem állítja szem­be a nagybirtokost a kisbirtokossal, nem jelöl ki a szociális bajok kutforrásául olyan okokat, ame­lyek a tényekkel szemben alaptalanok. Nem tá­mad, csak birál, de rámutat i falu problémáinali egyes megoldási lehetőségeire is; tárgyilagos is­mertetést ad a jóhiszemű szubjektiv megítélés tük. rében. Annyi van anyám .. . A szegcdi pia*i;ta gimnárium VII. osz'ályu tanulójától, Dcutsch Józseftől kaptuk ezt a verset. Annyi van anyám, mit el szerc'nék sírniz hogy az étet képet, szépet, tündöklői, ragyogót adott nekem az anynkebleken, hogy szívtam az éltet, a szépet, • a tündöklőt, a ragyogót .. .semmiért, a semmiért, ...és bocsáss meg, hogy tündöklő lcépet, a szépet, a ragyogót nem adh ttam neked, csak e verset, e pusztát, cz üreset, n semmit, de mindent... ...bocsáss meg... Annyi van anyám, mit el szednék sirnj. Dcutsch József. Ref külüktf, bőröndödet és mindennemű bördiszmüárut SZEKSZARHY­töl, Kárász-uccu 11 sz. Alapítva 1906. évben. Nemzeti Takarékossági kön>-v érvénye*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom