Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-10 / 80. szám

— DEMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1958. április 10. Polilikai napilap XIV. évfolyam 80. sz* „Uz Urnák ezekre is szüksége vagyon' Virágvasárnapján a misét bemutató pap evangélium helyett a passiót olvassa, gyertyát nem gyújtanak, tömjént nem füstölnek s nem mondja azt sem, hogy Dominus v ob i s c u m. Mindez annak jeléül marad el, hogy a világ világossága tőlünk elvetetett; amiáltal — mondja a szent könyv, — az apostolok és tanítványok hite, szeretete és áhítata is meg lőn ingatva s csaknem eloltatott „Virágvasárnapján barkaszenteléskör mond evangéliumot a pop s a virágvasárnapiéra rendelt evangélium tartalmazza a következő szavakat: „és ha valaki nektek valamit szól, mondjátok, hogy az Urnák ezekre is szüksége vagyon." • A pap az oltár előtt ma nem mondja a D ominus vobiscum-ot és — nincs is velünk az Ur. A mise ősi tradíciónak megváltoztatása szent szimbóluma annak, hogy a tanítványok hite megrendült s ime, ez a megrendülés immár nemcsak ősi szimbólum, jelképes cselekvés, de véres valósága ennek a könnyes jelennek. Előttünk ragyognak a glóriás nevek: Kossuth, Deák, Eötvös s mi lett két generáció múlva alkotásukból, mi lett a magyarság szent hagyományaiból a türelem, a megértés, a szabadság, a haladás tiszta szelleme és tiszta gondolata hová torzulnak el ezekben a szörnyű időkben? És ha valaki nektek valamit szól, mondjátok, hogy az Urnuk ezekre is szüksége von. Az Ur szava elcsöndesithetné-e ma u lelkek viharának tobzódását s a gyűlölködő türelmetlenség bevonju-e a .vitorlákat, ha megszólal az Ur. Nézzünk ezen a szent ünnepen körül, mifyen igazságokat tárnak fel lelkek és tárgyak, élő szavak és élettelen dolgok. Az oltár mellől lépjünk le u politika zsivajgó piacára. A győri programot ez az ország nem politikai programként fogadta. A nemzet ugy látta azonban, hogy nem egy párt és nem egy pártvezér foglalta benne össze öt évnek munkatervét, ez a munkaterv a kormányzaté és a nemzeté. S a győri programból mindenek előtt a „zsidó-törvény" találta meg a nyilvánosságot. Nincs senki, oki nem érezné magában azt a kötelességet, hogy erejéhez képest támogatni kell a kormányt a beruházási programjának végrehajtásában. A hitelhez azonban bizalom kell s amikor a kormányzat u nemzet áldozatkészségéhez fordul, ugy gondoljuk, a sorrend megválasztása másra is tekintettel lehetett, mint a nemzet állított- nagy célok megközelitésére. Érzi mindenki, hogy történeti idők sodrába került s mint ahogy a háborúban egyesek szenvedésére, vagy gyászára nem lehettek tekintettel az embersorsok urai, most sem mérhetik minden intézkedésüket az egyéni halsorshoz, amit felidéznek a rendelkezések. A nemzet jövendője megkövetelheti az egyesek áldozatait, bármilyen fájdalmasak, bármilyen tragikusak is ezek a veszteségek, de a másoknak okozott fájdalom s a másokkal elszenvedtetett veszteség csak egyetlen egy esetben lehet jogosult, akkor, ha a 11 c Tizet egésze gazdagodik általa. Ki tudja azt, hogy ami történik, miért tőr.íeuik? Ki tudja végigkísérni azt az utat, áruikor a jelszóból törvény s az agitációból uralmi rendszer lesz. Ma éreznünk kell a felelősséget minden kimondott szóért s az a tájékozatlanság, ami körülveszi uz eseményeket s a szereplőket, elhallgattatja á bírálat" szavát. Évszázadokon keresztül ugy magasztaltuk Erdélyt, mint a vallások szabad gyakorlatának legősibb hazáját, Európa előtt évtizedeken keresztül dicsekedtünk azokkal a törvényekkel, melyeket most ki akarunk iktatni a magyar corpus jurisból, — ki tud arra feleletet adni, hogy mihez jut a nemzet azokért az áldozatokért, melyéket megkövetel? Ha többhöz jut, mint amennyit áldozni kell, ne zugolódjunk. De ez a megnyugtató tájékozottság, ez a bizonyosság hiányzik. Látjuk azt, hogy a magyar törvényhozás letérni készül azokról az~ ősi utakról, melyeken eddig nem dicstelenül kereste a nemzet szolgálatát. |Ki tudja, az ut hová kanyarodik s vissza fog-e térni a szabadságnak és jogegyenlőségnek szent tájaira, miket most elhagyott. Számunkra nincs zsidókérdés, számunkra csak nemzeti kérdés van. S a nemzet érdekeinek szolgálata először is tiszta Ítéletet követel. Nem lehet zagyvának nevezni a faj mjthoszát s azután ugyanazt követelni, amit a zagyvának bélyegzett mithosz bivei inauguráltak a világ számára. A nemzetet szolgálni ma nagyobb kötelesség, mint volt akármikor. Akitől pénzt követel, adjon pénzt, akitől áldozatot kiván, hozzon áldozatot. De gondolják meg még egyszer s ne tévedjenek soha: a nemzet kívánhatja vérün ket, életünket és vagyonunkat, de azt nem a nemzet kívánja, hogy szégyen legyen uz élet s megalázas a polgári kötelességek végzése. Ott nem tartunk ínég, hogy megtagudhatjuk Kossuthot, Deákot és Eötvös Józsefet. Kinek fogjuk mi mondani az evangélium igéit: Hozsanna, ki az Ur nevében jő! A z U r nevében csak békét lehet hozni minden jószándéku ember számára. Az Ur nem azért teremtette az emberek egy csoportját, hogy az emberek más csoportja gy űlölködni tonuljon. „Az Urnák ezekre is szüksége van" — mondja a borkuszentelés közben olvasandó szent evangélium —, de nem azért, hogy tárgyat adjon gonosz indulatok számára. A getsemáni kertbe ma a szabadság és jogegyenlőség szelíd tanítványai gyülekeznek. A kardot a krisztusi szavaknak engedelmeskedve eldugjuk hüvelyébe, — n c m c s otázunL Szavunk ma ahhoz szól, fohászunk ahhoz száll, aki megostoroztaték és megkinzaték s aki tudja, mi nz emberi fájdalom. Uram, vedd el tőlünk ezt a keserű poharat, de ne a mi akaratunk legyen meg, hanem a Tied. De a Te akaratod légyen meg és rio ! m á s o k é. v -. Vasárnap alakul meg az ul francia kormány A hajnalig íaríó tanácskozások m'atí Daladier még nem döntött a kormány végleges összetételéről Páris, április 9. Daladier dezignált miniszterelnök kormányalakítási kísérleteit nagy várakozással figyeli a közvélemény. A dezignált miniszterelnök mindenekelőtt pártközi összefogáson nyugvó kormány megalakítását kíséreli meg és felkérte a kabinetben való részvételre a szocialistákat és az ellenzék vezetőit. A lapok értesülése szerint Daladier el van tökélve arra, hogy vasárnap a kormány névsorát a köztársasági elnök elé terjesztiSokan azt hiszik, hogy a Daladier-kormány is csak átmeneti alakulat lesz, amely legfeljebb arra szorjtkozhatik, hogy a régóla várt közjóléti kormány eljövetelének útját előkészítse. Az Lpoquc ugy értesül, hogy Daladier helyettes miniszterelnöki tisztséget kinál fel Hiúmnak, tárcát ajánl fel Petain tábornoknak, Chautenipsnck. Bonnetnck és Brossaid- 1 nak. A külügyi tárca elnyeréséért, hir szerint élénk versengés folyik Chautemps, Paul Boncuor és Bonnet között. Daladier szombaton délben újságírók előtt kijelentette, hogy kormánya erös kormány lesz, Daladier délután egymásután fogadta Mandert, a frontharcosok küldöttségét és Bonuct-t. Chautemps Daladiertöl távozóban 3 következőket mondotta a újságíróknak: A kormány megalakítása körüli tárgyalások a legjobb uton haladnak előre és ha Daladier értesül a szocialisták döntéséről, megalakítja kormányát A szocialista párt országos tanácsa este 10 óra tájban kezdte meg tanácskozását a kormányban való részvételről. Minthogy a vita nagyon belenvult az éjszakába, Daladier kénytelen megvárni a vasárnap reggelt, hogy a kormány összetétele felöl döntsön. Az uj kormány az éjszaka folyamán a tárgyalások elhúzódása miatt még nem alakulhatott meg. Megjelent az áralakulás ellenőrzéséről szélé rendelet Országos hormánul)lz(os: tabu Dezső Budapest, április 5. A kormány az áralakulás hatályosabb cllenő zése tárgyában szombaton rcnde'.e'ct adott ki. A rendelet közli, bogy az áralakulásnak, továbbá az. ipari cs más hasonló munka és szolgáltatás dijának ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos intézkedő;ek megtétele céljából a minisztérium kormánybiztost nevez .ki. A kormánybiztos a közgazdasági miniszter felügyelete »latt működik. A kormánybiztos bármely üzemei, vdUatafot, vállalkozót, vagy azok egyesülését, tlLtdbg ér" dekképviselcttt felhívhatja annak bejelentésére, bogy mlamehj árut milyen áron hoznak forgalomba, illetőleg valamely szolgái tatáéért milyen dijat számítanak feL A kormánybiztos időnként közzéteszi azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak iegyzéket, amc'yek árának, illetőleg dijának