Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-05 / 75. szám

D11: M XXÍy A R O R S Z A G Kedd, T938. április 5. >i és férfi tavaszi kabátok, férfi öltönyök, gyermekruhák le^n Ördög ruhaáruház, sShr Mérték utáni szabóság. Városi jóléti utalványok, Unió és Nemzoti Takarékosság könyvecskékre 6 havi hitel -m Megalakult a Dankó Pista-Társaság. Va­sárnap tartota alakuló gyűlését az Országos Dankó Pista Társaság a Felsővárosi Kultúr­ház nagytermében, ahol szépszámú közönség gvült. össze. A várost dr. Pálfy György kul­turtanácsnok képviselte, képviseltették magu­kat az irodalmi társaságok is. Az alapszabá­lyok elfogadása után megválasztották a tisz­tikart. Elnök lett dr. Némedy Gytila. védnök Danner Jánosné, dr. Pálfy György, diszelnök dr. Luaosi Döme. tiszteletbeli tag Királvfalvy Kraft Aladár, társelnök Kertész Laios, vitéz Lengyel Endre. Naszádv .Tózsefné, alelnök Kiss István, vitéz Peterdv Lajos,-Szalav Ká­roly. főtitkár Török Mihály, titkár Bánáti Miklós, főjegyző Domonkos Margit', Jegyző Rátvav János, jogtanácsos dr. Némethv Sán­dor. főpónztárnok ifj. Török Béla, pénztárnok Heihtl Dénes, főel.lénőr .Pomonkos Kálmán, el­lenőr Pajor I-. Kálmán, könyv- és hangjegy­táros Vikor László, irattáros Héhn János, egyesületi lelkész Körtvélvessy Albin, szám­vizsgáló bizottsági elnök Toleky Géza. tagok Horváth Zoltán és Arzél Béla. Végül tizlagu választmányt alnkitottak. Az alakuló'közgyű­lés után a belvárosi temetőben, Dankó Pista síremlékénél emlékünnepélyt rendezett a tár­saság. A Visszhang Dalkör a - Hiszekegyet énekelte el, Lugosi Dönie ünnepi beszédet nondott. dr. Nérnedv Gvula ünnepi ódáját ad­ta elő Boldizsár Kálmán cigányzenekarának közreműködésével. Ezután megkoszorúzták a síremléket, maid a cigányzenekar Dankó­nótákat játszott. Az üojjepély Körtvclvessy Albin minorita atya imájával fojezödött be. — Akiknek fglalkozása minden erejük meg­feszítését követeli, igyanak hetenként legalább egyszer, reggel felkeléskor egy pohár termé­szetes „Ferenc József ' keserüvizet, mert ez szabályozza a bélmüködést, előmozdítja a gvomoremésztést, fokozza az anyagcserét, élénkili a vérkeringést az egész szervezetben és ezáltal u j életerőt teremt. Kérdezze meg orvosát. — Gyászmise Tormay Cecil lelkiiidvéérf. 'A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége szegedi csoportja értesiti tagjait, hogy szerdán reggel 9 órakor Tormay Ceciie lelkiüdvéért gyászmisét mondat a fogadalmi templomban. — Bánliidi Antal előadása Szegeden dclame­rikai repülőélményeiről. B á n h i d i Antal gé­pészmérnök, műegyetemi tanársegéd a szegedi postaigazgatóság rendezésében április 12-én délután 5 és 7 órai kezdettel az egyetem böl­csészeti karánakszámú tantermében (Ba­ross Gábor-u. 2.) ..Dólamerikai repülőélmé­nyeim" címen előadást tart. Bánhidi Antal az elmúlt év folyamán résztvett Albrecht főher­ceg délamerikai tanul,mánvutián és ebből az alkalombél 15.00(1 kilóméter légi utat tett meg a „Gerle" repülőgépeken a Pampák, a, Gran­Chaco, valamint a Matto-Grosso szomszédsá­gában elterülő őserdő felett. Az előadás kere­tében az expedíció alkalmával készült 45 per­ces film is bemutatásra kerül. Az előadás tiszta jövedelmét a Postás Sportegyesület re­pülő szakosztálya részére beszerzendő repü­lőgép költségeinek fedezésére fordítják. Be­lépődíj személvenkint 80 fillér, melv a szegedi I. számú postahivatal irodájában kapható. Ír Angol-Magyar 'Jutafonó- és Szövőgyár Részvénytársaság igazgatósága, felügyelő bizottsága, liszt viselőkara és munkásai fájda­lomtól eltelve, mély szomorúsággal tudatják, hogy Fischer Aladár igazgató ur az élők sorából elköltözött. • * , A megboldogult vállalatunk alapításától kezdve tudásával, pá­ratlan szorgalmával és ügybuzgalmával a vállalat felvirágoztatásá­ban hervadhatatlan érdemeket szerzeit. Nemes egyéniségével pótol­hatatlan űrt hagy maga után. Emlékét szeretettel cs kegyeledel fogjuk megőrizni. Utolsó útjára a szegedi izr. temető halottasházából folyó évi április hó G-án délelőtt fél 11 órakor kísérjük. > Szeged, 1938. cví április hó 1-én. Külön villamos a D,:~x:ics-léiTÖl délelőtt 10 órakor. I Az Alföldi Utazók és Kereskedők Egyesületé fájdalmas gyásszal ludalja, hogy szerelelt társelnöke Fischer Aladár ur tragikus frrtelenséggel hétfőn reggel elhunyt. Az AUKL\ egyik oszlopát vesztette el benne, szerelte egyesületün­ket, lámogatla, buzditotla, lelkes harcosa volt célkitűzéseinknek. Emiékél hálás, soha nem muló kegyelettel őrizzük meg ! Fischer Aladár halála Súlyos veszteség érte Szeged közgazdasági életét: hétfőn hajnalban meghalt Fischer Ala­dár, az Angol-Magyar Jutafonó cs Szövőgyár rt. ügyvezető-igazgatója, aki egyik ismert egyénisége, eredményes tevékenykedő tényező­je volt Szeged közgazdasági életének. Ráter­mettségét az a virágzó arvárvállalat bizonyltjai a lcgjobbau, amelynek haláláig az élen állt. Annakidején a Kármán-testvérek tulajdonába^ volt cz a jutagyár, de a gazdasági válsáfl következtében kénvszoregyeseéget volt kényte­len kötni hitelezőivel és igen kevés reményi volt arra. hogv továbbra is üzemben lehessen tartani. Fischer Aladár volt az. oki széles­körű összeköttetéseinek felhasználásával egy, tőkeerős angol érdekeltséget, vont a vállalatba' cs angol pénzzel átszervezte az üzemet,, amely, azóta egyik legjobban prosperáló és állandóan! jgen nagy munkás- és tisztvisclőlétszámmal dolgozó gyára Szegednek. Fischer Aladár, aki fiatal korában került Bácskából Szegedre, pá­lyáin elején a bankszakmában dolgozott, majd a Czinner-6zalámigyárnak lett, az igazgatója, Mindenütt nagyszerűen megállta a helvét* éa feltűnt nagv tudásával, agilitásával, lelkiis­meretességével. Fiatal ember volt. a halát alig ötvennyolc éves korában ragadta el. Al mult évben kezdett betegeskedni. sZivbai Tá­madta meg. Januárban súlyosabb műtéten' esett keresztül és az operáció után — ugv lát-» gzott — lassankint visszanyeri egészségét. Az utóbbi hetekben már éppen olvan szorga­lommal dolgozott, intézte a gvárvállalat ügveit', mint régebben. Vasárnapról-hótfőro virradó hajnalon váratlanul szívrohamot kapott, amelv néhány perc, alatt végzett vele. Halálá­nak "liire nagy. általános részvétet keltet? mindenütt, ahol ismerték. Kedves közvetlen modorával, előz-kenysógévcl, szivélvess'égével nagvon 6ok barátot szerzett magának. Halálai érzékenv vesztesége Szeged közgazdasági éle­lének. Halálát fízvegvén kivül két, gyermeké gyászolja. Szerdán délelőtt fél 11 érakor te­metik. Az AITKE felkérj Szegeden tarTózko'dó tagjait, hogv elhunyt társelnökük, Fischep Aladár temetésén minél számosabban jelenje­nek meg. Az egyesület, tagjai a temetés élőt? az egvesülct helyiségében gyülekeznek és on­nan együttesen vonulnak ki a végtisztesség megadására. —oUo— — MUNKAKÖZVETÍTÉS. Munkát k'apliaínufl a Hatósági Munkaközvetítőnél. Férfiak; 1 ko­vács, 2 vasesztergályos, J mérlegkcszitő, 1 auto­gén- és elektromos hegesztő, 2 faesztcrgáíyoj. 3 bognár, 4 kádár, 1 kocsifényező, 2 kosárfonó, 8 borbély, 1 hölgyfodrász, 8 cipész, 3 szabó, 1 écsj 4 kifutó, 3 nőtlen gazdasági mindenes, 1 nős tehe­nész, 3 ügynök, 2 papucsos, 1 füszerkeresk"dnsc­géd. Nők: 5 cipőtüzőnő és ragasztónői, 2 hölgy­fodrásznő, 3 horgolónö, 4 szőnyegszővönő, 2 kifu­tóleány, mindenes főzönök, mindenesleányok, szo­baleányok. Hadigondozottak részére fenntartott munkahelyek: t molnár. 5 téglagyári és fü rés/.te­lepi munkás, 2 cipőtüzőnő, 4 koppasztónö. Foglal­kozást keresnek: 1 könyrelőnő, gyors- és gépíró­nők, kiszolgálónők, kereskedösegedek, 1 szoba­inas, 4 csapos-pincér, 1 lovász. — Stautfcr dobozos Rochefortot kérjen! — Bódogli János-ünnepély a Baross Gábor­giniuázkimbau. A szegcdi állami Baross Gá­bor gimnázium Bódogh János Gvorsiróköra névadójának és az intézet volt gyorsirótanára halálának 20 éves fordulója alkalmából nagy­sikerű iskolai ünnepélyt, rendezett. A Gyors­írókor munkájáról Hirschl István számolt bc. Ének- és zeneszámokkal szerepeltek Weller Károly vezetésével az intézet énekkara, to­vábbá Kolozs Jenő és Bolgár Károly tanulók. 80—300 szó tagos diktátumok hi bánóikul i Írá­sával gyakorlatilag mutatták be a gyorsiráa iskolai tanításában elért eredményeket: Sze­keres István. Hámorv Jenő, Inczc Miklós cs Hirschl István tanulók. A Gvorsirókör disz­elnökévé választotta Firbás Oszkár igazgatót, aki beszédében a gyorsírás mai életben való fontosságáról szólt. Nagyhatású beszédében buzdította az ifjúságot a gvorsilás fokozott; müvelésére. Kitűnően sikerült, ösztönző ün­nepély megrendezéséért az érdem Jlámory Je­nőt, az intézet gyorsirási tanárát illeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom