Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-30 / 95. szám

D f I M A r. V A r> r> n <; 7 á G Szombat. T03H. mirilis 30. KEZTYÜ,FÜZÖ és nöi divatkülönlegességek nagy választékban PAULUSZNALSKs u. 10. Talr«rSlioi<»4( és Val6 Uflnyveokólsre ki­(ostantizmusról. Más: mert — magyar. (Ls ha mar itt törtünk, ismerjük el azt is, hogy u magyar zsidó is különbözik a világ minden más zsidójától. Különbözik tőle, nem azonos vele, mert — magyar). Ezcrcgynchány esztendővel ezelőtt fölke­rekedett valahol oz ázsiai puszták egyik né­pe és megindult Nyugat felé, ahová lelké­nek vagya, nyugtalansága hajtotta. Amikor Arpód vezér lovasai leereszkedtek a Kárpá­tok lejtőin, nem hoztak magukkal mást, mint népük történelmi elhivatottságának érzetét, amely nyugtalan lelkükben élt és amely ta­lán előbb eltelt évszázadok, vagy évezredek kohójában jegecesedett elpusztíthatatlan kristállyá bennük. Szűz lélekkel érkez­tek ide, erre az akkor még vadidegen földre, megtelepedtek, államot alkottak és lassan teleszivódott lelkük azzal, ami évszázadok során európaivá tette őket, talán a legkülönb európaivá. Ki vállalkozna, ki merne vállalkozni arrn a szörnyű ostobaságra, hogy most lekaparjon mindent a magyar lélekről, ami ezer esztendő alatt rétegződött rája és ami nélkül ma már — magyar sem lehetne. , Ki merné tagadni, hogy a magyarságot az ellenséges, a rosszindulatú népek tenge­rében, rokontalanul is, magárahagyottan is éppen különleges fölszivó, átala­kító képessége tartotta meg. ,^ „Elzsidósodott magyar kultura" — üvölt a jelszó és mit törődik nagy felelőtlenségé­ben vele, hogy ezzel durván megragad min­dent, ami gyémántvalutáju örök értéke a magyar géniusznak, megtagadása Petőfinek, Jókainak, Aranynak, Adynak. Kosztolányi­nak, Juhász Gyulának, Móra Ferencnek, Mó­ricz Zsigmondnak, Szabó Dezsőnek és mind­azoknak a magyaroknak^ akiknek neve elho­málvosithntatlan fénnyel rngvog a magyar szellem firmomentumán és akik a magyar kuliurát jelentik. Az iires jelszavak hnrsog'ói miért nem mutatják meg. hogy mi nz elzsidósodott eb­ben a kultúrában, az Ady Endrék, a Juhász Gyulák, a Móricz Zsigmondok, meg a töb­biek kultúrájában? Miért nem mondják, mutatják meg, Hogy S mi a bűn, mi n magyartalan, n nem­zetellenes abban, ha a zsldóvallásu ma­gyarok is éppen a magyar géniusz legragyo­góbb megnyilntkoztatóit ölelik körül lelke­sedésükkel? n kormányzó megnyitotta R Nemzetközi Vásárt Budapest, április 29. Horthy Miklós kor­mányzó iwnteken délelőtt megnyitotta a Bu­dapesti Nemzetközi Vásárt. A miniszterek közül Kánya Kálmán. Bornemisza Gcza, Im­r<:dy Béla és Mikecz Ödön jelent meg az ün­nepségen. Kilenc órakor érkezett a kormány­zói pár autója a fókapu elé, ahol a minisz­terek. ÉUAssV hándor főkapitány, Ilallóssy látván és ifi. Horthy Miklós fogadták a fő­méltóságu párt. A* emelvénven üdvözölte a kormányzót és feleségét flztndy Károly polgár­mester. Beszédében méltatta a vásár jelentő­ségét, lumgsulvozta. hogy a vásár nemcsak arra alkalmas, hogy maga körül bizalmat éb­resszen. hanem arra is. hogv a nemzet önálló­vágát és megerősödését szolgáló milliárdos terv sikerének záloga legyen. A kormányzó ezután rövid cerclet tartott, rftíijd kiscretével megtekintette a vásárt. Elő­ször a külföldi ravillonoköt nézto meg, majd a magyar kidWtólchoe látogatott el. A kor­mányzó nagv érdeklődéssel nézte a l^iáltiffi­sQknt. : ­Ax idö A Meleorologiai Intézel jelenti este 1<» órakor. I d ö j ó s 1 a t : Mérsékelt szél, több helyen eső, néhány helyen zivatar, a hőmérséklet kissé sülved. A cseh kérdés a iondoni konferencián London, április 29. Magánérlesülések szerint a tanácskozások második napján, a megbeszé­lés a közepourópai probléma alapos megvita­tása körül forgott, különös tekintettel Csehor­szágra. Megegyeztek abban, hogy utakat és módokat fognak keresni a cseh kérdés megol­dására és ennek elősegítésére. Az angol mi­niszterek világosan kifejezésre juttatták, hogy befoiyasuk teljes súlyát a béke oldatán fogják Ugyan latba vetni, de Anglia nem vállalhat c probléma tekintetében további kötelezettsége­ket. azokon túlmenően, amelyeket az alsóházi, maid lordok hazában mondott nyilatkozat körül irt. Ehhez a nyilatkozathoz az angol kormány­nak nincs hozzátenni valója, mindazonáltal kifejezésre juttatja azt a véleményét, hogy a cseh kormány és a szudélanámclek megegye­zése nem fordulhat meg kizárólag a csehekén cs hogy Ileniemnek is hozzá kell ehhez járul­ni. Ennélfogva megegyeznek abban, hogy meg kell vizsgálni minden irányban, milyen befo­lyások és elgondolások gyakorolhatók. Ami azt a bizonyos oldalról elhangzott bírálatot il­leti, bogy Csehország erőszakosan nem lesz el­csatolva, cfre vonatkozóan Anglia nagvon ha­tározott és különleges hiztositékot k:<"ott Gö­ring tábornagytól, továbbá, liogv az igv erő­szakos megoldása egész Európa békéjét fenye­getné. Darányi az izgatások letöréséről A magyar orsxági németség és Külpolitikai Kér­dések a minisxíerelnöki tárca bixotísági vitáidban Budapest, április 29. Érdekes vita volt pénte­ken a pénzügyi bizottságban a miniszterelnöki tárca költségvetése tárgyalása során, a vita végén Darán y 1 miniszterelnök fontos kije­lentéseket telt. A miniszterelnökség és több kisebb tárca költségvetését Hunyady Ferenc előadó is­mertette. Czermann Antal felszólalásában a ma­gyarországi németség hazafias magatartásával foglalkozott. A dunántúli németség — mon­dotta — nyugodtan, dc szimpátiával fogadta a szomszédságunkban bekövetkezett történelmi fordulatot. Ez a németség — hangsúlyozta — azonban hűséggel ragaszkodik a magyar állam eszméjéhez. Épp ezért bántólag hat, bogy nap­nap után magyarnyelvű litografált levelekkel, röpiratokkal árasztják cl őket. És e litografált röpiratokat a „Láthatatlan Front" aláírással szignálják a „láthatatlan terjesztők". Ezek a röpiratok esak arra jók, hogv megzavarják a hazai derék németség békés életét. r, Buch inger Manó a kormány általános olitikijáról mondott bírálatot. Megállapította, íogy a kormány olyan választójogot alkotott, itnelv egymillió régi választót fosztott meg jo­gaitól. A kormány a kűzszalwdságok kezelésé­nél lehetetlenné tette a demokratikus erők szervezkedését, ugyanakkor a magyar nácizmus gyűjtőfogalma alatt ismert mozgalmukat tole­rálta, sőt pártfogolta. Két olyan napilap jelenik meg, amely a nácizmust propagálja és a kor­mánysajtó is rendelkezési alapjából táplálko­zik. A kormány politikáját annyira reakciós természetűnek tartja, hogy ínég külpolitikai szempontból sem fogadhatja el. Andaliázy Kasnya Béla a mezőgazda-! sági munkásság szociális megsegítését köve­telte, szóvátcltc az Alföld öntözésének problé­máját. Lakatos Gyula szerint a kormány az uj választójogi törvénnyel helyesen biztosította a magasabb értelmiségi elem befolyását. Ez a befolvás érvényesülni fog a felforgató szélső­ségekkel szemben is. S c Ii a n d 1 Károly felszólalása után Darányi Kálmán miniszterelnök válaszolt a felszólalásokra. — Meg tudom érteni azt — mondotta —, hogy a hazai német lakosság körében a nemrég szomszédságunkban bekövetkezett események bizonyos lelki reakciót váltottak ki. Azt hiszem azonban, hogy ez idővel megint a normális mederbe fog visszatérni és a különböző politi­kai rezgések maguktól cl fognak tiinnt. Ami mármost az izgatást illeti, ez elsősorban rend­őri kérdés. Ahol jelentkezik, ott kötelessége a kormánynak fellépnie ellene, mint ahogy ezt eddig nieg is telte. A jövőben is fokozottabb mertek­ben meg fogja tenni, ha erre szük­ség mutatkozik. Darányi miniszterelnök ezután az isko­lakérdéssel, majd a kisebbségi kérdéssel foglal­kozott. Az önátlósitási alappal kapcsolatos if­júsági kérdésben azt tartja a legfontosabbnak, hogv a fiatalságot támogatni kell, hogy elhe­lyezkedhessék a gazdasági életben. Szerinte ez az intézkedés száz százalékig bevált. __ Ami a közszabadságok kezelését és szer­vezkedés kérdését illeti, — folytatta Darányi — azt hiszem, itt a kormány elment addig a ha­tárig, ameddig a nemzet érdekében elmehet. Ezen lulmenni azonban nem hajlandó. Ami a „reakciós" külpolitikát illeti, amikor mi ellen­felekkel vagyunk körülvéve, mert hiszen szö­vetség alakult ellenünk a körülöttünk levő ál­lamokban, akkor természetes, hogy barátok­szerzésére törekedtünk. Nemcsak az én kor­mányom. hanem valamennyi ínaavar kormány következetesen követte ezt a politikát és remé­lem, hogy valamennyi kormány ezentúl is kö­vetni fogja. A miniszterelnöki felszólalás után a pénz­ügyi bizottság elfogadta a tárca költségvetését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom