Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-28 / 93. szám

2 DEEMÁGYAR ÖR5ZXG Csütörtök, TQ5R. április 2ft. Ttldy Zoltán ezután igy folytatta: — Vegye tudomásul az ország, hogy nincsen kétféle magyar sor*, csak egv magyar sors san. libben a sorsban tagv megélünk, vagy elpusztulunk. Senki magát ez alól ki nem vonhatja. Külön elbírálás alá nem eshetnek sem társadalmi rétegek, sem egyes külön személyek, legyen réare egyszer már vége az áh"á»dkrrgetéseknek, hogv ki hozza a feltámadást, M interpelláción Ezután az interpellációkra tértek át. Petró Kálmán interpellált elsőnek a pénz(isryniiniezterhez az uj szesztörvény beterjesztése tárgyában. Pcminyi-Schneller pénzügyminiszter bejelentette. hogv a költségvetés tárgyalása alatt szándékozik benyújtani a szesztörvényjavaslatot. Festetics Sándor gróf a Községi Élelmiszerüzem ügyében interpellált állandó derültség között. — Na mi van a mangárokkal? Dariznak mée? — kiáltották felé. Festetics ezerint a Közeégi ÉlelmiezorüzemTiél üldözik azokat, akik nem szoe'áldemokráták kis botlásokért kellemetlenkednek nekik. V"lasics Géza: De hiszen Csillérv ott az ur? Brra Miksa báró: Ki az a darizó mangár, aki lefokoz? , óriási derültség Uralkodik. Festetics olig Tudja fotyTatnj fel' szólaláeát. Festetics: Itt is az érvényesül, minT amelyről én már mint .Tanusarcu kop<-oniisgzumról emlékeztem mf. Kifelé váci — befelé szoef... Viharos derültség fogadja Festeticsnek ezt a kijelentését. Passoi/ KároTv: Mi. befelé kommunistái Horváth Zoltán: Maga mondj0. c$ak tudjat Ma na a vezér! Festetics interpellációja végén erősikeztl kormánybiztost kért. Széli József belügyminiszter válaszolt?: — Nincs tudomásom azokról a dolgokról. amelyeket a képviselő ur cv/anusitdssZerü '/tintásaiban felsorol — mondotta. Á székesfőváros gépezetétől teljesen távol kell farfeini a napi no Útikét . . . (Nagv taps.) Nekem csak arról van tudomásom, hogv az élelmíflzerüzemnél anyaal természetű visszaélések. nevezetesen lopások miatt tényleg-történttk elboesitá sok. Matolcsu Mátyás a mozőgazdapífté rmmkoT)én>k rendezése tárgyában interpellál T. Azzal vádolta a kormányt, hogv feudális b'&lUtásn és a nagybirtok szemüvegén keresztül kezeli ezeket a kérdéseket. Marsrhall Ferenc füldmívelcsiígví mnvszTer ifciirlentotte válaszában, azt tervezi, hogy mindenfaiba munkabért bo kell venni a munk.ibérminimáiásba é.« a munkabérmegállapitást hatóságilag kell kézbevenni. Vihar * . A Némethy Vilmos interpellált annak a belügyminiszteri m-ilatkozatnnk tárgyában, amelyet Rzéll József az ő pártjuk gyűléseinek betiltásával kapcsolatban mondott, ök a hadsereg felfegyvorkozésére gondoltak és mivel a feayver egyedül nem oldja meg a honvédség kérdését, ugyancsak természetes, hogy földet is kirántok. Száll József belügyminiszter felolvassa a Némethy-megliivó szövegét. A meghívó igy szól: „Magyar testvérek! Mindnyájan ott legyeTok. Ti döntitek el a nemzet sorsát! Az események minket, igazoltak. Veszélyben a Punántul. Vcszólvhen az ország. Veszélyben a magyar n*p. Földet és feaui-crt köretelünklu Fenntartom azt, az állításomat — fejtegette a belügyminiszter —, hogy ez nem szerencsés fogalmazás. — Régi közigazgaTásI ember vagyok — fejezte be a belügyminiszter. Tartom magamat \az elvi szabályokhoz. hogy nem konkrét ügyekben som igeret, 6em megtagadás formájában állást nem foglalok. Magyarország az alkotmányos szabadság hazája, do ugyanekkor a helyi rendészeti szempontokat is szem előtt kcíl tartaui. A beittgumintszter a felforgató szervezhedes megszüntetésére Ilubay Kálmán interpellálta ezután a belügyminisztert „egyes hatósági közegek politikai túlkapásairól és a törvényes alapot nélkülöző rendőri intézkedések tárgyában". Szálasi pártjának ügyeit tette szóvá. Széli József belügyminiszter válaszolt az interpellációra. — Hubay védőbeszéde kapcsán . . » összevissza kiáltoznak minden oldalról, ugy, hogy a belügyminiszter szavaiból mindössze ennyi hallható: — . . . Megállapittatott', hogy felforgató egyén összeütközésbe került az államrenddel. Háromnegyed cwel ezelőtt ismertettem, hogy Szálasi Ferenc NAP cimen olyan pártot alakított, amely az ország alkotmányos rendjével, tételes törvényeivel ellentétes felforgató p-ogramot hirdetett. Szálasi 1937 márciusban kiadott egy harci utasítást. Idézek ebből a harci utasításból és a következőket olvasta: „Mozgalmunk teljesen katonai. A legszigorúbb vasfegyelem alapján áll. A legszigorúbban tilos tágtestvéreinknek a mai politikai viszonyok között arra gondolni, hogv mint képviselők bekerüljenek azok társaságába, akik a nemzet ellenségeivel tartanak összeköttetést". „Elitéljük a parlamentben való szereplés gondolatát, mert a parlament munkáját a legnagyobb népcsalásnak tartjuk" — olvasta tovább a belügyminiszter. Felkiáltások, a kormánypárton és az ellenzéken: Hallatlan! ^ Percekig nem lehetett' érteni a belügyminiszter szavait a nagy zajban. Széli bolüeryminiszter tovább olvas Szálasi programjából: „A magyarság ellenségeivel szemben csatára készülünk és leszámolunk velük. Mi nem politizálunk, csak harcba készülünk és rövidesen harcba is bocsátkozunk. A mozgalom nem pártot szervez, hanem a hatalom teljes átvételét tűzte ki céliául." 1937 junius havában adta ki Szálasi a 4. körlevelét, ebből a belügyiniszter a következőket, olvassa fel: ..Újból kijelentem, hogy ha tizezer magyarral a hatalom birtokában vagyok, akkor nem kerülhetett volna a sor letartóztatásomra. Egyetemes magyar parancsuramat akarunk." Dinnyés Lajos: Mit szól ehhez Marton Béla és Felicidos Román? Jenes András: Be kell csukni az ilyen embert. Kint, becsukták a munkást, lm ilyeneket mond. összefogtak a kommunistákkai Az elnök Jenes Andrást rendreutasítja. Percekig viharzik a Ház, mie Széli József belügyminiszter folytatni tudja beszédét. — Alkotmányunk egyik főszabályát követtem, akkor, amikor megfejjem azokat a rendészeti intézkedéseket, an'^lyekre ilyen felforgató párttal szemben azj ország közrendje érdekében és tételes szlíalyaink értelmében feltétlenül szükség volt. Mojzcs János: Egyes köztisztviselők ünneplik őket! Széli József belügyminiszter: Nem lehcTett tovább szabad folyást epedni ennek és ezért kötelezve éreztem magam, hogy ennek véget vessek és a törvényes kormány törvényes rendelkezésének érvényt szerezzek: elrendeltem azt, hogy véget kell telni a szervezkedésnek és érvényt kell szerezni a feloszlató rendeletnek. — A továbbiakban rendőri felíigyelef alá helyezések történtek, mclvek szükségesek voltak azért, mert garanciákat kellett szere:ni, hogy az illetők nem folytatják tovább titkos tevékenységükéi. — Tévedés azt" mondani, liogv élihez bitéi hozzájárulás szükséges. Ezek közigazgatási intézkedések. Ellenben a házkutatásoknál a legtöbben ki is merítették a iogorvslati eljárást cs a bíróságokhoz fordultak. A biróság minden esetben elutasította a panaszt és helybenhagyta a rendőrség intézkedését. Nem le, bet tehát azt mondani, hogy a rendőrség öukcnyeskcdéeéről van szó. A szélsőjobboldali képviselők ismét kiáltozni kezdtek. Széli József belügyminiszter: Arait az intor* pelláló képviselő ur az államrendőrségről mon dott, meg kell állapitanom. határos a destrukcióval. A —- Az államrendőrsig nemcsak az én megítélésem, de a közvélemény ég a képviselőház véleménye szerint is hivatáa magaslatán áll. Hatalmas taps tört ki a belügyminiszternek e szavaira a kormánypárton. Széli belügyminiszter: Visszautasítom azokat a gyanúsításokat, mintha az államrendőrségi tisztikarnak elitélendő helytelen világnév zeti korlátozásai, vagy velleitási lehetnének, mint amilyeneket a képviselő ur állított. A szélsőjobboldalon ismét hangos közbeszólások hangzottak el. A belügyminiszter megvárta, amig lecsendesedett a zaj, azután igv fejezte be válaszát: — Hogy Száláéival és híveivel szemben enyhébb, vagy szigorúbb magatartást gyakorolnak-e a hatóságok* a jövőben, az kizárólag az ő magatartásuktól függ. Hubay Kálmán viszonválasza után ismét Széli belügyminiszter beszélt. Kijelentette, hogy nem felel meg a valóságnak az, liogv egy napon oszlatták volna fel a Szálasi pártot és rendelték volna el a rendőri felügyeletet. A párt. feloszlatása egv cwel ezelőtt történt, a rendőri felügyelet, alá, való helyezés pedig a* idén. Ezután Hajniss Ferenc interpellált: ..Kenézlői Tibor ée Mester Kálmán elleni eljárások ügvében." Széli József belügyminiszter válaszolt: — Az első esetben az történt, hogv egy közszolgálati alkalmazott, nyilvános helyen, egy népgyűlésen demonstratív módon tüntetett egy olvan párt mellett, amely párt törvénybeütköző magatartása miatt fel lett oszlatva. Fábián Béla: És Endre László? A Gellértben mi történt? Széli József belügyminiszter: Megvizsgáltam az ügyet, ott nem volt tüntotée. Nekem mindegy, hogy alispán, vagy dijnok-e valaki, egp* formán fogok eljárni. A belügyminiszter igy folytatta válaszát: — A szóbanforgó közszolgálati alkalmazott ügyében nyíltan megmondom, az én személyei utasításomra indult meg a felelősségrevonási eljárás. Ennek során dijnoki állásából clmozdittatott, ami ellen jogorvoslattal élt. — Rendkívül sajnálom, hogy a képviselő urnák ellen kell mondanom, de kijelentem, hogy az általa rossznak és hibásnak mondott utat tartom kötelességemnek továbbra is követni, niert azon a véleményen vagyok, hogv az állam közrendjéért, a törvények megtartásáért felelős vagyok. Végül Payr Hugó interpellált Böszörmény Zoltán szökése és a menedékjog tárgyában. Elmondotta, hogy bárom nappal ezelőtt egy napihir tudósított Böszörmény nyilasvczérről, akit a kúria lázadás miatt két és fél évre jogerősen éltéit. Böszörményi az ítélet elől Bécsbe szökött. A magyar sajtó híradása szerint az oltani hatóságoknál jelentkezett, mint politikai menekült, letelepedési engedélyt kért és kapott. Ebből nyilvánvaló, hogy a német kormánv nem ugy kezeli a politikai menedékjog kérdését, velünk -szemben, mint Ausztria értelmezte Magyarországgal szemben. — Böszörményi szökése nem történheteit véletlenül. A kúria Ítéletéről tudniuk kellett a hatóságoknak és arról is. hogy az ítélet után szökést kísérelhet meg. Itt mulasztás történt. Kéri a belügyminisztert, indítson vizsgálatot kik felelősek Böszörményi szökéséért és alkalmazzon szigorú megtorlást. Az interpellációt kiadták a belügyminiszter nck.