Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-24 / 90. szám

DELMAGYARORSZÁG — —— Vasárnap, 1938. április 24. Ez az egyensúly? Azt várják ettől a törvénytől, hogy a társadalom egyensúlyi helyzetét teremtse meg s ez a törvény még meg sem született, még csak embrionális életét éli, máris meg­mutatja, hogy nem oltalma, de fölboritója a társadalmi egyensúlynak. Maradjunk a ha­sonlatnál, az embrió is megzavarja az anya életét s egy csapásra áthangolja a biologiai műhely tevékenységét, régi rendjét, az okok és okozatok megszokott összefüggését. A társadalom most viselős, gondok súlyá­tól terhes, de nem várja meg az idők tel­jességét s nein akarja világrahozni az értelem és jóság nászúnak gyümölcsét, — kuruzsló­hoz készül, hogy orozva szabadítsa meg magzatjának terhétől. Ez a törvény nem zsidótörvény, de nem ís keresztény. Krisztus halhatatlan lel­ke, a szeretet örökélő evangéliuma, az apostolok tanítása idegen ettől a törvénytől. Krisztus igaz papjai nem tiltakoznának el­lene, ha krisztusi tanítások öltenének benne festet. Akik ennek a törvénynek tapsolnak, azoknak lelkét nem a szeretet melengeti, ha­nem a gyűlölködés fagyasztja el. Hiába áll­nak fel egymás után a pártfegyelem dresz­s'zirözüttják nem hisszük el, hogy nem -jobbak szavaiknál, nem bclátóbbnk, nem ke­resztényebbek annál, amit mondanak. Ez u törvény fogja megteremteni a társa­dalmi egyensúlyt, hiszen mióta csak beszé­lünk rólá, ü magyar társadalom vegytani la­boratóriummá alakult át s most kifőzik ben­ne mindenki származását, eredetét, nevét, exhumálják őseit, górcső alá teszik keresztle­velét s ugy állítják össze pedi grófét, mint a törzskönyvezett kutyákét. Pedigré nélkül nincs útlevél és nincs illetőségi bizo­nyítvány, amióta ennek a törvénynek megal­kotására készülnek. Egyszerre aktuális lett a kérdés: mikor jöttetek be ebbe az or­szágba, honnan szivárogtatok be, nem Bach­huszár volt-e a mélyen tisztelt nagy­papa, nem n negyvennyolcas sza­badsághősök helyét foglalták cl azok­nak felmentői, akik most a magyarság nevében száműzik a történelmi időkben hüseggel helytálló polgárok gyermekeit? Ez a törvény nemcsak a zsidóságot fogja elkü­löníteni, hanem a fölmenőkben németeket, cseheket, bolgárokat és szlúvokat is s nem­csak az üldöztetéshez fogják keresni a jogcímet; hanem az ü 1 d ö.z é s h e z is. Akik tegnap, vagy tegnapelőtt németek voltak, csehek, tótok, vagy horvátok, azoknak joguk von a magyar nemzet testéből kitaszítani a zsidókat, akiknek, ősei magyarok voltuk ak­kor is, amikor az üldözők ősei ósak gyűlölni tudták még a magyar­ságot? Ez a törvény ígéri azt, hogy a nem­zet «*> társadalom egyensúlyát megteremti, ez o törvény a t o ni i z ó 1 n i fogja azt a né­pet, melynek katasztrófáját még mindig a marakodás, az önmagával meghasonlás idézte fel. Csak nézzenek szét ebben az országban s mondják nieg, nagyobb nyugalom van most, mint akár uz elmúlt év őszén voh? Több most a munkakedv, bizakodóbb a vállalkozás, nagyobb most n kereslet a munkáskéz után? A termelő munka zavarta­lanságát bi/tositani fogja cz a törvény, ame­lyik tízezreket, tesz szercncsctlennc, dc tiz­Politikai napilap ezreket boldoggá tenni nem tud? Ez a tör­vény meglazította azt a termékeny és hasz­nos kapcsolatot,>aini a tisztviselő és oz. író-, asztal, az alkalmazott ós._u..kereskedelmi* könyvek, aVüzIeTTpult'"kozol't alakult ki szor­galmas, fáradhatatlan, becsületes munkában. Sóvár szemek lesik most; hőgy mikor ülhet­nek le mások munkahelyére s niikor vehe­tik fel azt a fizetést, amit nem szorgalmuk, hanem a törvény pur a n c s a szerez meg számukra. Ne értsék félre aggodalmainkat: mi azt akarjuk, hogy mindenkinek ke­nyere legyen, mindenkinek le­gyen ni unkája cs minden tiszte s­séges munkának legyen bizton­sága ebben az országban, nekünk néni az fáj, hogy íróasztalhoz jutnak azok, akik eddig nem juthattak munkához, nekünk oz fáj, hogy elveszítik állásukat, kenye­rüket, családjuk egzisztenciájának alapját olyanok, akik becsületes és hűséges munkát végeztek, akik hasznos tevékenysé­gükkel,, a rájuk bízott feladat lelkiismeretes elvégzésével bizonyították be, hogy hasznos, értékeket teremtő tagjai a nemzetnek s tár­sadalomnak. A demagógia elvakultjai dusjövédelmü vezérigazgatókra gondolnak csak, Paris, április 23. A Tcinps a francia-angol tárgyalásokról szólva a leghatározottabban kijelenti, hogv sem francia, sem angol rísZről nem gondolnak a német-olasz tengely egysé­gének megbontására. A német sajtóuak erre vonatkozó aggodalmai tárgytalanok. Nem hangoztathat juk eléggé — irja a Temps —, hogy Parisban és Londonban sem­mi sem folyik a német-olasz tengely meg­döntésére. Á francia-angol politika célja nem az, hogv az európai államokat egymás ellen fordítsák, hanem ellenkezőleg uz, hogy vala­mennyi nép együttműködése számára lehető­séget teremtsenek. Avenol Londonban London, április 23. Avenol, a Népszővet­XIV. évfolyam 90. sz amikor zsidótörvény után harsognak s nem gondolnak orra, hogy mennyit fáradoznak, mgnnyit nélkülöznek, mennyit szenvednek ,munkában és munkanélküliségben zsidóvnl­lasu szegény magyarok, hogy meg tudjak szerezni családjuknak a mindennupi kenye­ret és a mindennapi kultúrát. A társadalom átrendeződése, — mondotta tegnap a javas­lat egyik felelőse, — nem történhetik egyéni áldbzütok nélkül, do minek átrendezni a tár­sadalmat, ha sokkul, több egyéni szenvedés jár nyomában, niint amennyi előrehaladó ü tud egyeseknek biztosítani. Ennek az átrendeződésnek mérlege súlyos veszteség*-! fog félmutatni s csak azért, niert a zsidóvol­lásu magyarokat 'í,s veszteség éri, szabad­nom törődni azzal, hogv milyen kár éri i nemzetet és társadalmat? Milyen rövidlátás kell ahhoz, hogy attól f rendezéstől várjanak egyensúlyt, aminek sokkal több károsultja lesz, mint haszonélve­zője s ami teljes virulenciábnn, fölfokozott hatásosságában csak egyre képes: meg­bontani a nemzet egyse g é t, a szár­mazás eredete alapján atomizálni a tár­sadalmat s széttörni oz erőt, amirs n nemzetnek ezekben a súlyos, világtörténelmi időkben múlhatatlan szüksége van. ség főtitkára vasárnap délután Londonba ér­kezik és előreláthatólag kedden délután uta­zik vissza Genfbe. AVcuol kedden délelőtt ta­lálkozik ' lord H a 1 i f a x külügyminiszterrel, akivel az abesszin kérdést beszéli meg. llore Dellsha látogatása fiussollnmei Róma, április 23. Mussolini szombaton délután 1 órakor fogadta II o re-B e 1 i s h a an­gol hadügy min iszlert. A hadügyminiszter a (jélclőti foivamán megszemlélte a második gránátos ezred laktányájit. A kora délutáfli órákban Hore-Belisha sportbemutatón veit részi. Dencs a nemzetiségekkel való megegyezésről Prága, április 23. P>cncs köztársasági el­nök fogadta a csehszlovák nemzeti tanács el­nökségét és az üdvözlő szavakra válaszolva, többek közölt a következőket mondotta: — Államunk mai feladata, hogy megegyez­zék a köztársaság nemzetiségeivel. Kérem önöket, liogy tárgyilagosan, a nyugalom meg-, őrzésével foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, gondoskodva minden kisebbségekről. Egy­szersmind nieg keli találni a helyes és igaz­ságos megoldást szlovákjaink, magyarjaink és lengyclcipk számára is. befejezésül Benes el­nök hangoztatta, h«>gy reméli, sikerülni fog a megegyezés a szlovák néppárttal is. Varsó, április 23. Lengyel lapok bukaresti jelentése szerint Románia felelt nngy magas­ságban ."MM) szovjelorosz bombavető repülőgép szállt cl Csehország irányába. Békéscsaba, április 23. A Genfben székelő Tót Tanács húsvéti kiáltványával kapcsolat­ban a békéscsabai kisgazda ifjak egyesülete nevében Janovszky János elnök, a békéscsabai iparosifják egyesülete nevében Zlehovszky Já­nos alelnök, a bajtársi- egyesületek nevében Európai figyelem kíséri az angol-francia megbeszéléseket » ., . — „London és Páris célja az, bogy valamennyi nép együttműködése szamára lehetőséget teremtsenek"

Next

/
Oldalképek
Tartalom